Lyukasóra, 2005 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
a ki a Csokonai halhatatlan szava által halhatatlaníttani szerencsés volt? Kováts Dániel azonnal kijavította az asszonyi állat középkori eredetű kifejezést leányzóra, majd a lap üres felére az alábbi sorokat írta: Jegyzés Az 1792-ik évben Dalnoki Márton Révkomárom Városában mint leányok tanítója Fábián Juliannát költészetre tanította. Ezen Dálnoki Márton 1796 nyarán Csokonai Vitéz Mihály költőt bevezette Vajda Péter városi tanácsos Gombai soron vált házához, hol Juliánna leányával, a később oly kedves Lillával megismerkedett. Ezen Vajda Juliánna már Csokonai Mihály kedvese, idő múlva mégis Vég Mihály esperes és hetényi lelkész második nejévé lett. A tartalomjegyzék után írt életrajzban megemlíti a debreceni tűzvészt, amely csak újabb csapást jelentett a költő számára: „A lelki harcza mellé ez évben még anyagi bajok is álltak elő. Június 11-én vált a debreczeni nagy égés, mely a kis nádfedelű hajlékot és kertet is porrá tette a nagy bodzafával együtt. Most már még a megélhetés nagy kérdése is kínozta, hajlék nélkül maradt. Sokat kellett töprengeni, míg valami kis deszka bódét ideiglenesen felállíthatott. Azonban betegeskedett is folytonosan, miből még a nagyváradi fürdők sem segíthették ki. Végre a sokat hányatott lélek Debreczenben 1805-ben január 28-án elhalt. 30-án vált a temetése, melyre a megjelenést alig birta a gonosz tanári kartól kieszközölni azon szívélyes debreczeni tanuló ifjúság, mely a rajongásig szerette és bálványozta mindég költőnket. Vége". Majd ezután ugyanez a kéz, de valamivel később még ezt jegyezte fel: „De véged neked is gonosz, sőt barbár irigy, alacsony lelkű akkori tanári kari Vesszen el még emléked is a mindenségből is. Korváts[ Daniel]". Csokonai kétségtelen, korának s a korát követő néhány évtized magyar költői közül a legnépszerűbb volt. Nevét és verseit az 1844-ig terjedő időszakig nagyon sok versgyűjteményben megtalálhatjuk. Nincs magyar költő, akinek ezidőtájt annyira ismert lenne a neve, mint az övé. Ányos Pál, Berzsenyi Dániel, Faludi Ferenc, Fáy András, Fazekas Mihály, Gyöngyösi István, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Szemere Pál, Thaly Kálmán vetekedhetnének vele, de bizonyosan nagyon alulmaradnának. A felsoroltak költeményeit a kor versgyűjtői ismerték, de közel sem kedvelték annyira, mint Csokonaiét. Csokonaival legfeljebb Kováts (Rím) József vagy Pálóczy Horváth Ádám vehetnék fel a versenyt ismertség tekintetében. De az az érzésem, hogy mindketten a második vagy harmadik helyen lennének a „népszerűségi listán". A legkedveltebb és legismertebb költő Csokonai Vitéz Mihály volt. Mi ennek az oka? A kiváló költő és prózaíró két évszázada halott, művei azonban még mindig velünk együtt élnek, nekünk és rólunk szólnak, a mi szemünkből csalják ki a könnyet, vagy nekünk adnak okot a kacagásra. Jegyzetek 1. Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840.) Budapest, 1963. 2. Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840.) Budapest, 1963. Második, javított, bővített kiadás, 2002. 3. Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények 1-5. Budapest, 1975-2002. 4. Stoll Béla: Pajkos énekek. Budapest, 1984.; Hargittay Emil: Hatvanhat csúfos gajd. A XVI-XVIII. századi magyar csúfosok és gúnyversek. Budapest, 1983.; Varga Imre: A kuruc küzdelmek költészete. Válogatta és sajtó alá rendezte Varga Imre, Budapest, 1977. 5. RMKT XVIII. század Közköltészet 1. Mulattatok. Sajtó alá rendezte Kallós Imola. Munkatárs: Csörsz Rumen István. 6. Bán Imre-Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. 1964. 7. Bán-Julow, 1964., 114. 8. Bán-Julow, 1964., 115,252. 9. Bán-Julow, 1964., 163,252. 10. Kilián István: A Miskolci Melodiárium. Borsodi Szemle, 1963. 4., 74. 11. Kilián, 1963. 74. 12. Kilián, 1963. 75. 13. Kilián, 1963. 75. 14. Stoll, 2002. 15. Stoll, 2002.426. 16. Stoll, 2002. 228, 437. 17. Stoll, 2002. 575. 18. Stoll, 2002. 530. 19. Stoll, 2002. 530. 20. Stoll, 2002.572. 21. Stoll, 2002. 426. 22. Stoll, 2002.440,587. 23. Stoll, 2002.440. 24. Stoll, 2002. 361, 588. 25. Stoll, 2002.426. 26. Stoll, 2002.426,440, 588,589. 27. Stoll, 2002. 232, 520, 523,562,567, 587. 28. Stoll, 2002. 501. 29. Stoll, 2002. 404. 30. Stoll, 2002.366,437. 31. Stoll, 2002.501. 32. Stoll, 2002.572. 33. Stoll, 2002. 587. 34. Stoll, 2002. 575, 587. 35. Stoll, 2002.426. 36. Stoll, 2002.572. 37. Stoll, 2002.530. 38. Stoll, 2002. 504, 584. 39. Stoll, 2002. 588. - ^ 40. Stoll, 2002.589. 41 Stoll 2002 589 42. CsVM ÖM Költemények 2. 1791-1793. Budapest, “1 1988. Sajtó alá rendezte: Szilágyi Ferenc. 8-9. • 43. CsVM ÖM Költemények 5. 1800-1805. Budapest, 2002. Sajtó alá rendezte: Szilágyi Ferenc. 188-190. 44. Kilián István: Csokonai boldog napjai. Miskolc, 2001. 152-154. 45. Vargha Balázs: Csokonai Emlékek. Budapest, 1960. 46. Vargha, 1960. 241-277. 47. Stoll, 2002.589. 48. Stoll, 2002. 589. 49. Vargha, 1960. 241. 50. Kilián István: Adatok a Csokonai család történetéhez. In: Kilián István: Csokonai boldog napjai. Miskolc, 2001.9-45. 51. A könyv Kilián István tulajdonában.