Radák Lajos (szerk.): A m. kir. debreceni 2. honvéd huszárezred története 1869-1918 (Budapest, 1939)

III. RÉSZ - A volt m. kir. debreceni 2. honvéd huszárezred „ezrednapja"

Békéssy százados kimerítő összefoglalt jelen­tést küldött Flohr ezredesnek, kitől 15 órakor azt a parancsot kapta, hogy a­­209 A -nál biztosítva álljon meg. Kovách Géza százados félszázadával üt­közetmenetben indult el. Elöljárőr Kövendy Gyula hadnagy 12 lovassal, menetirány Radziechow. Wiszniew után Kovách százados az elől járőrtől azt a jelentést kapta, hogy Radziechow-on kozákok vannak. Ezeknek a megtámadására Balogh Károly tart. főhadnagyot egy szakasszal Radziechow-tól északkeletre a 191 -esen át Zaglinski irányába rendelte. Kovách százados ugyanekkor Kövendy hadnagyot értesítette a támadásról és azt paran­csolta neki, hogy a Radziechow-tól keletre fekvő erdőn keresztül igyekezzék elérni a község déli ré­szét és a minden bizonnyal arra­felé viszavonuló ellenséget támadja meg. Midőn a csapatok 7—800 lépésre megközelí­tették a községet, a község minden részéből tüzet kaptak és már látni is lehetett, hogy a kozákok a községből keleti irányban menekülnek. A nagy tá­volság miatt a lóháton való üldözés lehetetlen lett volna. Ezért tűzzel üldözték az ellenséget. Radziechow elfoglalásáról azonnal jelentés ment Flohr ezredesnek, aki erre elrendelte, hogy a különítmény további parancsig Radziechow-on álljon meg. De 10 órakor Kovách százados újabb parancsot kapott, hogy az ezred gyülekezőhelyére vonuljon be. Mivel járőreinek bevonulásáról intéz­kednie kellett, az ezredet csak akkor érte utol, ami­dőn az már gyalog tűzharchoz fejlődött. Az eddigi eseményekről Flohr ezredes telefonon jelentést tett a hadosztályparancsnokságnak, hogy az egész ezreddel üldözni akarja a Chworostow és Komarow irányában menekülő ellenséget. A hadosztály jóváhagyta ezt az elhatározást, Flohr ezredes 14 órakor intézkedett az ezrednek és az ütegnek Maszew-től északra a 209 a-on való gyülekeztetésére. Intézkedés történt arra is, hogy a mozgókonyhák szintén mielőbb idemenjenek. A gyülekezés 16 órakor befejeződött. Ekkor a huszárok várva-várt jó szelleme, Tőzsér Károly fő­számvivő is megérkezett, közismert szürke, napo­lleoni harciparipáján, vezetve a mozgókonyhákat, melyek tartalmából az ezred étlen-szomjan küzdő tisztikara és legénysége a további fáradalmakhoz új erőt meríthetett. 16 óra 45 perckor Nadányi Imre hadnagy és Katona Sándor őrmester parancsnoksága alatt Chworostow és Komarow irányában egy-egy erősebb lovasjárőr ment előre. Nadányi hadnagy járőre a Chworostowo-i erdő elhagyása után Komarow-ot vette irányul, de a mocsaras, süppedékes talajon kénytelen volt jár­őrével lóról szállni és útját gyalog folytatni. De alig haladt pár száz lépést, erős géppuskatűzbe került. Két ló ott maradt, a többi a huszárok kezéből ki­szabadulva elszaladt, így Nadányi hadnagy kény­telen volt jelentését is egy gyalog maradt huszár­ral hátraküldeni. Katona őrmester járőrét az ellenség 4—500 lé­pésnyire közel engedte magához és akkor zúdította rá pusztító tüzét. Czégény Imre huszár több lövéstől találva, hol­tan bukott le lováról. Két ló megsebesült és a meg­riadt lovakat alig bírták megfékezni. A járőr az el­lenség folytonos tüzelésétől kísérve vonult vissza az erdőbe, ahonnan Katona őrmester jelentését hátraküldte. 17 óra 30 perckor Flohr ezredes rövid, világos és határozott szavakkal tájékoztatta a tisztikart az általános helyzetről. Elhatározta az előnyomulás folytatását és nyomban ki is adta az indulási parancsot: „Menetirány: a Chworostow felé vezető er­dei út. Elővéd: a Maasburg-század és fél géppuskás­osztag, utóbbi Altorjai főhadnagy parancsnoksága alatt. A főcsapat következő csoportosításban indul: fél Kovách-század, fél géppuskásosztag, Fömötör­század, Karlik-üteg, Pálffy század. Békessy és Maasburg százados az elővéddel üge­tésben indultak el és így az éllovasok 17 óra 50 perckor elérték az erdő keleti szegélyét. Itt az oro­szok már fegyvertűzzel fogadták. Békessy százados az elővédet tűzharchoz lóról szállatta és az erdő szegélyén a géppuskásosztaggal együtt rajvonalba fejlődtette. Ezek a villámgyorsan véghezvitt mozdulatok, valamint az elővéd gyors tüzelése és a gépfegyverek kiválóan irányzott tüze az ellenséget valósággal megbénították. Rövid időn belül megérkezett Flohr ezredes Ujfalussy századossal és Magyary főhadnagy segéd­tiszttel. Miután tájékozódott a helyzetről, elrendelte, hogy az üteg az erdei úttól balra levő fedett helyen lemozdonyozzon; az ezredet egyidejűleg tűzharc­hoz lóról szállatta. A Pálff­y-század egyelőre mint tartalék helyezkedett el a jobbszárny mögött. A Karlik-üteg felvonulása és első lövésének le­adása alig pár percet vett igénybe. Ennek az üteg­nek mozgékonysága és fürgesége a gyakorlótéri tel­jesítményt is felülmúlta. Legendás a híre az egész hadosztályban és rajongás az osztályrésze, különö­sen a 2. ezredben, amellyel eddig is igen sok harc­ban vett részt és ugyanannyiszor dicsőséget aratott. A 2. ezred minden huszárja érezte, hogy ahol az ellenség állását kiváló ütegével a vitéz Pista bácsi „dolgozza meg", ott csak eredmény lehet­ győzelem. A tűzharc lankadatlan hevességgel folyt estig. Az ismeretlen erejű ellenség géppuska- és puska­tűzzel szórta be összes állásainkat. 21 óra 30 perckor a századok állásuk meg­erősítésén dolgoztak. A tüzérséget és vezetéklovakat az erdőbe, az úttól délre rendelték. Éjjel négsz erős tábortörs biztosította az ez­redet. Az ezredtől jobbra délnyugatról általános iránnyal Kowel felé előnyomuló 4. közös lovas­hadosztály Oleszka-nál az ellenség szívós ellenállása következtében elakadt. Ez fenntartotta velünk az összeköttetést. Az összekötő egy 15. dragonyosezred­beli század volt. Az ezredtől balra, Sikny-n Czitó Károly tábor­nok csoportja harcolt. Ez nem tudott előrehaladni. Az összeköttetést ezzel járőrök tartották fenn. Éjjel az a hír terjedt el, hogy az oroszok egy 9. ezredbeli járőrt elfogtak és felkoncolták. Bosszú­vágy fogta el az egész ezredet. A feldühödött hu­szárokat alig lehetett visszatartani attól, hogy még

Next