Magyarország az első világháborúban - Lexikon A–Zs
A
ami szintén elterjedt névhasználat volt. Atoluatizmus idején Mo-on kialakult az Osztrákország megnevezés is, amely a Mo-i kiadású szak(főleg földrajzi) irodalomban egészen a II. vh-ig feltűnt, s amelyet a szak ~ra, tehát a 8 örökös tartomány együttesére értettek. Az I. vh. idején ~ 17 tartományt foglalt magában, amelyek (nem tartományok feletti közig, egységként) 4 csoportba sorolhatók: a/ pl. örökös tartományok: -^Alsó-Ausztria, —·Felső-Ausztria, -·Karinthia, -^Krajna, —›Salzburg, —·Stájerország, —› Tirol, -h Vorarlberg; b/ a cseh királyi korona országai:»Csehország, —›Morvaország, —›Szilézia; c/ keleti területek: —›Bukovina, —»Galícia és Lodoméria; fll/ továbbá: —›Dalmácia, s a 3 tartományt összefogó —tengermellék (—›Görz-Gradiska, Isztria, —^Trieszt és Cattaro Terület). 1910-ben e területek összesen 300.005 km 2-t tettek ki, lakosságuk 28.571.934 fő volt. Ebből 9,95 millió nor., 6,44 millió cseh, 4,97 millió m. 3,52 millió rutén és ukrán, 1,25 millió szlovén, 783 ezer hr. és szerb, 768 ezer pl., 275 ezer ro., 16 ezer m., 600 ezer egyéb, 111. 78,9 % rk„ 12,0 % görögkatolikus, 4,6 % izraelita, 2,3 % ortodox, 2,1 % évi 0,1 % egyéb vallású. 3. Az I. vh. után az új ot. közt. államterületének köznyelvi megnevezése. 1918.okt.21-én a Bir. Tanács n ot. nemzetiségű képviselői Bécsben megalakítottáka Német-Ausztria Ideiglenes Nemzetgyűlését, amely kimondta az általuk lakott területek államiságát és az*Anschluflt (a csatlakozást a N. Bir-hoz). 1918.nov.12-én Bécsben kikiáltották az ot. közt-ot (Német-Ausztriai Köztársaság). Még aznap elfogadott alkotmánya kimondta az Anschlußt. Az utóbbit az ~ önálló államiságát Osztrák Köztársaságként (Republik Österreich» elismerő 1919.szept. 10-ig»Saint Germain-i béke megtiltotta. 1938.márc. 13-án a n. kir. hds. bevonult ~ba, megvalósult az Anschluß. ~ állami különállásának visszaállításáról 1945.júl. 17. - aug.2. között a potsdami konferencia döntött. A második köztársaság az 1955.máj. 15-i osztrák államszerződéssel nyerte vissza szuverenitását. Az Osztrák Szövetségi Köztársaság (Bundesrepublik Österreich) felségterülete a korábbi tartományok közül egészében Alsó- és Felső-Ausztriára, Salzburgra, Vorarlbergre és Karinthiára, továbbá Tirol és Stájerország nagyobb részére és a Mo-tól elszakított Ny-i sávra, a későbbi —Burgenland tartományra terjed ki. Határait a Saint Germain-i béke és a m népszavazások alakították ki. Területe 83.850 km 2, 1923-ban 6.534.742 fős lakossággal, amelynek 97,4 %a pt n. Az egykori Öt. Császárságból 79,6 ezer km2 került 8.137.400 lakossal -Lengyelországhoz, 78,6 ezer km2 10.026.500 lakossal -+Csehszlovákiához, 28,4 ezer km2 1.626.700 lakossal a -hSzerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, 23,4 ezer km2 1.589.500 lakossal -—Olaszországhoz, 10,4 ezer km2 795.200 lakossal —^Romániához és 6 km2 3000 lakossal Fiume városhoz. • 71, 84. Ausztria-Magyarország. —Osztrák-Magyar Monarchia Averescu, Alexandru (Ismaila, 1859.márc.9. -Bukarest, 1938.okt.1.): román tábornok, politikus, miniszterelnök. 1895-1898 között berlini kat. attasé. 1899-től a Nagyvezérkari Marele Stat Major a hdm. o. vezetője. 1907-1909 között hm., nevéhez fűződik az 1907. évi Ro-i parasztfelkelés leverése. 1914-1916 között az I.hdt. pk a. -i Románia hadba lépésekor, 1916 nyarán, aa román felvonulás idején rövid ideig a 3.hds. pk-a, egyben azz Erdélyre támadó hdscs. főpk-a. Szept. 16-án átveszi a hdscs. centrumában harcoló 2.hds. plágát, főpk-i megbízatásának megtartásával. 1917-ben kitűnik a júl-i máráti-i, 11. az ojtozi csatákban. Ro. háb. vereségével, 1918 elején tart. állományba helyezik. Pol. pályára lép, a Néppárt (Partidul Poporului) vezére. 1918.febr. 11-től márc.14-ig me. Korma folytatja a béketárgyalásokat a Központi Hatalmakkal, s köti meg a márc.5-ili bufteai előzetes békét. 1919-1920-ban kom., 1920.márc. 13-tól 1921.dec. 17-ig és 1926. márc.30-tól 1927.jún.21-ig me. 1930-ban a trónra lépő //. Károlytól marsallbotot kap. • BO, 85. A.Z.D. (Művek, Komárom): -hHindenburgprogram, —: Lőszergyártás Azonossági lap »Identitats-Kartel: magyar és/vagy német nyelvű, személyi igazolásra szolgáló okmány. A tényleges és tart. tt-ek részére kiadott, fényképpel, szolgálati pecséttel ellátott formanyomtatványon feltüntették ahrendfokozatot, a tulajdonos nevét, az állományilletékes -csapattestet és a beosztási helyet. • SzE, 86. 50