Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme
A világháború története - Harmadik időszak, vagy a gorlicei csatának, a szerbiai hadjáratnak, a verduni csatának és a déltiroli támadásnak időszaka 1915 májusától 1916 júniusáig
viszonyok miatt a mi déli szárnytámadó csoportunk felvonulása és előnyomulása hosszú ideig tartana. Az oroszok közben a Duklai-horpadáson át áttörhetik az osztrák-magyar arcvonalat és megnyithatják a Nagy Magyar Alföld felé vezető utat. A szerb hadszínhelyen egyelőre nyugalom van. Mindkét részről az erők erősbítések nélkül nem igen támadhatnak, csupán védelmre szorítkozhatnak. A Dardanelláknál az entente-csapatoknak sikerült a Gallipoli-félszigeten partra szállaniok. Az entente támadásának folytatása várható és pedig most már a Fekete-tenger felől is, hogy Oroszország és a nyugati entente-államok között a közvetlen kapcsolatot megteremtsék. Ennek a támadásnak a feltartóztatása igen nehéz, mert Törökországnak hadiipara nincs. Hadianyaga fogytán van. Segítése az ellenséges Szerbián át lehetetlen, a barátságtalan magatartású Oláhországon át nagy nehézségekbe ütközik. AZ ázsiai hadszínhelyen, Irakban az angolok bár lassan, de fokozatosan tért nyernek az Eufrát és a Tigris völgyében, Bagdad felé; az örmény határon nyugalom van, a török 3-ik hadsereg 1914. év végén a szarikamisi csatában csaknem megsemmisült. A török haderő így a támadásra gyenge, az oroszok pedig lemondottak ennek a győzelemnek a kihasználásáról. A katonai helyzetből kifolyólag tehát két helyen fenyegeti veszedelem a központi hatalmakat. Nagy a veszély az orosz hadszínhelyen, ahol az oroszok a Duklai-horpadásban, Magyarország kapujában állanak. Igen veszélyes a helyzet azután a Dardanelláknál, ahol a törököknek legalább is hadianyaggal való megsegítése szükséges. A politikai helyzet meglehetős kedvezőtlen. Ez főleg az oroszok kárpáti támadásának és Przemysl elestének a következménye. Olaszországnak az entente-hoz való csatlakozása és az entente oldalán a háborúba való beavatkozása a közeljövőben előrelátható. Mindössze ennek késleltetéséről lehetett szó. A központi hatalmak ezt a célt elsősorban diplomáciai tárgyalásokkal igyekeztek elérni. Miután pedig Olaszország további semlegességéért kárpótlásul osztrák-magyar területeket kívánt, 1915 március 9-én Ausztria-Magyarország felajánlotta Olaszországnak a „területi átengedések elvi alapján" a tárgyalásokat.