Darányi Gyula dr.: Közegészségtan 3. Fertőző- és népbetegségek - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 169. (Budapest, 1940)
II. Fejezet. A légutakon át terjedő betegségek
6- ben megteszik a lelkiismereti ellenvetést, úgyhogy 1931-ben már csak a gyermekek 40°/6-a volt oltva. A lelkiismereti clausula következtében sokszor több százezer lakosú városban és Leicesterben jóformán az egész lakosság kivonja magát az oltás alól. Angliában azonban szerepel még a revaccinatio hiánya is, ami hozzájárul a himlő nagyobb számához. Érthető ilyenformán a himlő emelkedése főleg 1918 óta. 1918-ban 63, 1921-ben 336 és 1927-ben 14.931 megbetegedést jelentettek és azóta is évente 10.000-nél több a megbetegedés, mintegy párhuzamosan az oltás alól való felmentések számával. A betegséget túlnyomóan olyanok kapják meg, akik nem voltak oltva. Ezek a megbetegedések könnyűek ugyan, de a járvány súlyosbodása soha sem lehet kizárva. Jelenleg az angliai himlő vagy alastrim igen kis: 0.2—0.4 o/o lethalitással jár. - Oroszországban még az 1911 évben is 32.000 ember halt meg himlőben és évente átlag 120—130.000 ember betegedik meg. Az Egyesült Államokban is, ahol nincsen minden államban olyan szigorú oltási kényszer, 1913-tól 22-ig félmilliónál több volt a himlő megbetegedések száma, 1913-ban 27.1°/oooo himlő eset volt. Még 1930-ban is majdnem 50.000 himlő fordult elő. A himlőoltás nincsen törvényben még Svájcban sem, ahol 55°/oooo, Oroszországban, ahol 42.9 °/oooo és Görögországban, ahol 32.9 °/oooo a betegségi esetek száma. Indiában 1934-ben még 200.000 megbetegedés 50.000 halálozással fordult elő himlőben. Vannak most is vidékek, ahol a lakosság 60%-án vannak himlőhegek. Az oltást természetesen mint angol dominiumon nem kezelik a szükséges szigorúsággal. — Svédországban és több európai országban az oltás ugyan kötelező, de nem a revaccinatio. Kisebb járványok ezért nem régen is előfordultak, amikor is az egész lakosságot újra oltották az illető városban (Malmö 1931-ben). Hollandiában közvetett oltási kényszer volt, úgyhogy nem volt felvehető iskolába, aki az oltásról bizonyítványt nem mutatott fel. Viszont általános iskolakötelezettség van. Emiatt azonban sokszor csak az iskolába lépés előtt oltottak. Nyilván azonban az ilyen késői első oltással kapcsolatban postvaccinalis encephalitisek nagyobb számban jelentkeztek. Erre azután a kötelező oltási bizonyítványt megszüntették és 1929-ben rátértek az önkéntes oltási rendszerre. Ennek eredményekép azonban 106/o-ra ment le az oltások száma. Igyekeznek azonban guarantaine, a betegek, a gyanúsak azonnali izolálásával és más járványvédelemmel (fellépés esetén az illető hely lakosságának oltásával) stb a himlőjárványok útját állni. Mindenesetre jó helyzetben van Hollandia a jól oltott Németország határai felől. Az oltás kitűnő hatását Svájc példája mutatta szépen, ahol egyes olyan kantonokban, amelyekben kötelező oltás van, a betegség erősen lecsökkent, míg a szomszédos, nem kötelező oltású kantonokban változatlan maradt. — Magyarországon már 1799-ben oltottak Jenner szerint. Kötelezővé az oltást az 1876. XIV. t.-c. tette, az 1887. évben pedig az újraoltást tették kötelezővé. A kötelező himlőoltásnak természetesen, mint minden jónak általában, vannak ellenségei. Ezek részben tudatlanokból állnak, akik tagadják a himlőoltás hasznosságát, részben pedig olyanokból, akik jogászi érveléssel bár a himlőoltás hasznát elismerik, de a kötelezővé tétel ellen harcolnak. Nem gondolják azonban meg, hogy az állam a köz érdekében az egyéni szabadságot még sokkal súlyosabban csorbító intézkedéseket is foganatosít az adók, a kötelező katonai szolgálat stb elrendelésével. Újabban, amikor a himlőjárvány veszélye kevésbbé fenyeget, a németeknél is megnövekedett az oltást ellenzők ligája, akiknek újabban az oltás következtében fellépett encephalitisek a támadásra tápot szolgáltattak. A mai német kormány azonban feloszlatta ezt a ligát.