Dunántúli Szemle 1943 (10. évfolyam, 1-8. szám)
1943 / 7-8. szám - Őrség 2. Szakirodalom - A "Termés" új kötete
333 keznék meg, s abban fejtené ki egyébként csak helyeselhető észrevételeit. Elismerjük, hogy nagyon nehéz munka az önmagukban kiváló cikkek összehangolása egy harmonikusan ható, nagy művé; hisszük azonban, hogy a szerzőnek műve második kiadásánál teljes mértékben sikerül ez a törekvése is. Margittay könyve nemcsak a balatoni, hanem a magyar tájrajzi irodalomnak is jelentős alkotása. Megérdemli, hogy mindenki olyan szeretettel olvasgassa, forgassa, mint amilyen odaadással, lelkesedéssel és szeretettel és nem utolsó sorban hozzáértéssel és rátermettséggel szedegette össze adalékait és tárta a nagyközönség elé az önzetlenül fáradozó szerző. Bárcsak minden tájegységünknek lenne Győrffyje, Szűcs Sándora és Margittagja, bárcsak polcokat tölthetnénk meg a hasonló szépségekben bővelkedő, ízigvérig magyar könyvekkel! Az ízléses külsejű könyvhöz Sziklay János, a balatoni írók nesztora írt hangulatos előszót. Dömötör Sándor dr. A „Termés“ új kötete. Meglepően változatos és bátorhangú tartalommal jelent meg az erdélyi fiatal írók együttes megnyilatkozásának, a „Termés"-nek új kötete. Erőteljes irodalmi megnyilvánulása annak a napjainkban égetően szükséges szintézisnek, amely egyrészt a szociális és művészi szempontok, másrészt a helyi és az országos jellegű szellemi érdekek között igyekszik összhangot teremteni, és aminek megvalósítását Erdély fiatal írónemzedéke elsőrendű feladatának tekinti. A kötet vezető helyén Kiss Jenő „Messzire nézünk“ c. versében mintegy sűrítve fejezi ki a magyarság jobbjainak a mai nehéz időkben sorsunk felett érzett aggodalmát. Verseinek javát közli ebben a kötetben Cseres Tibor, Weöres Sándor és Varró Dezső. A szépirodalmi rész színvonalát emeli a kiváló magyar prózaírók egész sora. Kisregénnyel szerepel Bözödi György, novellával Szabó Pál, Horváth István és Asztalos István. A Vadrózsák rovatban Vincze Lajos és Horváth István folytatja néprajzi kincseink feltárását. A „Termés“ íróinak tárgyilagos és bátor magatartását tükrözi a Vélemény rovat, amelyben Asztalos István 1848 örökségéről ír, Bözödi György az erdélyi irodalomban jelentkező népiségről mond bírálatot, Juhász Géza Sinka István költészetét méltatja, Szabédi László a magyar népi jelleg-kutatás túlzásait veszi bonckés alá, Balogh László pedig Németh Lászlónak a magyar gondolkozás kialakításában játszott szerepét méri fel. Enyedi Zsolt és Jékely Zoltán az új magyar irodalmi könyvekről ír. Figyelmet kelt újszerűségével a Művészet-rovat, ahol László Gyula kiváló szakértelemmel foglalkozik Varga Mátyás színpadképeivel, Gy. Szabó Béla és Fuhrmann Károly kiállításával, Ernyei Gáspár pedig a kolozsvári Nemzeti Színház prózai előadásairól számol be. Külön érdekessége a kötetnek a Vigyázó-rovat. Itt az erdélyi szászok és magyarok múltbeli kapcsolatairól Bözödi György, az északerdélyi román irodalmi életről Szőcs Lajos cikkezik, Szabó Lajos a középosztályba került falusiaknak helyzetükből adódó feladataira világít rá. A páratlanul színvonalas új Termés-kötetet nyolc műmelléklet díszíti: Varga Mátyás legszebb színpadképei. A Termés évi négy kötetének előfizetési ára 15.— Pengő, pártoló előfizetés 30.— Pengő, kötetenkénti ár 4.50 Pengő, Megrendelhető a kiadónál Dr. szentgericzei Jakab Jenő könyvesboltjában, Kolozsvár, Mátyás királytér 7., valamint a Termés budapesti főbizományosánál Tatay Sándor könyvesboltjában, Budapest II., Hunyady János u. 23/a.