Vasi Szemle 2009 (63. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 4. szám - MŰHELY - Ács Pál: Tóth István és Foerk Ernő munkásságáról (Haláluk 75. évfordulóján)
_______________Műhely_______________ ÁCS PÁL, TÓTH ISTVÁN ÉS FOERK ERNŐ MUNKÁSSÁGÁRÓL Utoljára épült nagytemplomunk kiemelkedő szobrászművészének érdemeit a Magyar Képzőművészek Egyesületének elnöke és főtitkára 1930-ban előbb jegyzőkönyvben örökíti meg, majd három évvel később választmányuk határozata alapján aranyéremmel tüntetik ki. A dóm munkálatainak befejezése után Tóth István elővette azokat a régi elképzeléseit, „adósságait”, melyekkel az elmúlt 17 évben nem ért rá foglalkozni. Az I. világháború előtt készített Dávid-szoborvázlat alapján kőből másfélszeres életnagyságban kifaragta szobrát, amit a Szépművészeti Múzeum vásárolt meg tőle. Dankó József szobrász barátja még 1916-ban készített róla terrakottából egy mellszobrot. Ezt viszonozta most a művész egy jól sikerült büszttel, amit a Műcsarnok 1932. évi tavaszi tárlatán állított ki Férfi arcmás címmel. 1909-ben mintázott Leányrablás című kisszobra után bronzból készített egy 42 cm-es kis szoborcsoportot Zsákmány címen. Ezt, valamint másik nyolc alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Dr. Vass József miniszter, a szombathelyi közkórház, a szalézi fiúnevelő intézet stb. létrehozója Tóth Istvánnak anyai ágon másodfokú unokatestvére volt. Mellszobrot készített róla, melyet az általa alapított intézményekben helyeztek el. Ugyancsak mellszobrot készített gróf Mikes János legitimista szombathelyi püspökről két példányban. A szombathelyi székesegyház róla elnevezett mellékoltárán található az egyik, míg a másik szobornak a szalézi Szent Quirin templom a tulajdonosa. Foerk Ernő és Tóth István a dóm munkálatainak befejezése után is tartották baráti és szakmai kapcsolatukat. Az építész az óbudai Bécsi út 175. szám alatt alakított ki egy kápolnát, melynek falára Tóth István készítette el az alapító Fischer Ágoston domborművét. A szobrászművész az egyik legjobb hazai lovasszobor-készítőnk volt. Életének 71- ik évében adta meg számára a sors, hogy Sárvárott egy első világháborús emlékművet készítsen egy Nádasdy-lovashuszárral. A szobrot a Szent László nagytemplom előtt állították fel a művész halála után, 1936-ban. Tóth István 1934. december 12-én hunyt el Budapesten. A székesfőváros adományozta díszsírhelyen temették el nagy részvét mellett ideiglenesen a Farkasréti temetőben. Utolsó kívánságának megfelelően a barátja tervezte szombathelyi Szent Quirin templom felépítése után holttestét exhumálták, és 1939-ben az altemplomban temették újra. Felesége 1947- ben halt meg Győrben leányánál, őt Margit temettette el a közös sírba, melynek felirata éppen olyan egyszerű, mint amilyen életük volt: Sorsunk az elválás - hitünk a viszontlátás! FORRÁSOK ÁCS Pál: Tóth István, a küzdelem szobrásza. Kráter Kiadó, Pomáz, 2007. Foerk Ernő 1899-től vezetett naplója Foerk család levelezései és fényképei HADIK András: Foerk Ernőről és a Magyar Építészeti Múzeumban lévő dokumentumanyagról. In: Lapis Angularis II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvy Endre. Budapest, 1998. 11-96. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Megköszönöm e cikk összeállításához nyújtott sokoldalú segítségét Foerk Ernő unokájának, Sigray Tiborné Ambrózy Ágnesnak, Tóth István közeli hozzátartozójának, Dr. Tóth Györgynek, Heckenast Jánosnak és Dr. Simonné Pável Juditnak. A szerző