Vasi Szemle 2009 (63. évfolyam, 1-6. szám)

2009 / 4. szám - MŰHELY - Ács Pál: Tóth István és Foerk Ernő munkásságáról (Haláluk 75. évfordulóján)

_______________Műhely_______________ ÁCS PÁL, TÓTH ISTVÁN ÉS FOERK ERNŐ MUNKÁSSÁGÁRÓL Utoljára épült nagytemplomunk kiemelkedő szobrászművészének érdemeit a Ma­gyar Képzőművészek Egyesületének elnöke és főtitkára 1930-ban előbb jegyzőkönyvben örökíti meg, majd három évvel később választmányuk határozata alapján aranyéremmel tüntetik ki. A dóm munkálatainak befejezése után Tóth István elővette azokat a régi elképzelé­seit, „adósságait”, melyekkel az elmúlt 17 évben nem ért rá foglalkozni. Az I. világhábo­rú előtt készített Dávid-szoborvázlat alapján kőből másfélszeres életnagyságban kifaragta szobrát, amit a Szépművészeti Múzeum vásárolt meg tőle. Dankó József szobrász barátja még 1916-ban készített róla terrakottából egy mellszobrot. Ezt viszonozta most a művész egy jól sikerült büszttel, amit a Műcsarnok 1932. évi tavaszi tárlatán állított ki Férfi arc­más címmel. 1909-ben mintázott Leányrablás című kisszobra után bronzból készített egy 42 cm-es kis szoborcsoportot Zsákmány címen. Ezt, valamint másik nyolc alkotását a Ma­gyar Nemzeti Galéria őrzi. Dr. Vass József miniszter, a szombathelyi közkórház, a szalézi fiúnevelő intézet stb. létrehozója Tóth Istvánnak anyai ágon másodfokú unokatestvére volt. Mellszobrot készí­tett róla, melyet az általa alapított intézményekben helyeztek el. Ugyancsak mellszobrot készített gróf Mikes János legitimista szombathelyi püspökről két példányban. A szombat­­helyi székesegyház róla elnevezett mellékoltárán található az egyik, míg a másik szobor­nak a szalézi Szent Quirin templom a tulajdonosa. Foerk Ernő és Tóth István a dóm munkálatainak befejezése után is tartották baráti és szakmai kapcsolatukat. Az építész az óbudai Bécsi út 175. szám alatt alakított ki egy ká­polnát, melynek falára Tóth István készítette el az alapító Fischer Ágoston domborművét. A szobrászművész az egyik legjobb hazai lovasszobor-készítőnk volt. Életének 71- ik évében adta meg számára a sors, hogy Sárvárott egy első világháborús emlékművet ké­szítsen egy Nádasdy-lovashuszárral. A szobrot a Szent László nagytemplom előtt állították fel a művész halála után, 1936-ban. Tóth István 1934. december 12-én hunyt el Budapesten. A székesfőváros adományozta díszsírhelyen temették el nagy részvét mellett ideiglenesen a Farkasréti temetőben. Utolsó kívánságának megfelelően a barátja tervezte szombathelyi Szent Quirin templom felépíté­se után holttestét exhumálták, és 1939-ben az altemplomban temették újra. Felesége 1947- ben halt meg Győrben leányánál, őt Margit temettette el a közös sírba, melynek felirata ép­pen olyan egyszerű, mint amilyen életük volt: Sorsunk az elválás - hitünk a viszontlátás! FORRÁSOK ÁCS Pál: Tóth István, a küzdelem szobrásza. Kráter Kiadó, Pomáz, 2007. Foerk Ernő 1899-től vezetett naplója Foerk család levelezései és fényképei HADIK András: Foerk Ernőről és a Magyar Építészeti Múzeumban lévő dokumentumanyagról. In: Lapis Angularis II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (Szerk. Hajdú Virág, Prakfalvy Endre.­ Budapest, 1998. 11-96. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Megköszönöm e cikk összeállításához nyújtott sokoldalú segítségét Foerk Ernő unokájának, Sigray Tiborné Ambrózy Ágnesnak, Tóth István közeli hozzátartozójának, Dr. Tóth Györgynek, Heckenast Jánosnak és Dr. Simonné Pável Juditnak. A szerző

Next