Vasi Szemle 2009 (63. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 1. szám - VASI NÉPMŰVÉSZETI TÁR - Nagy Zoltán: A Képes Krónika és a veleméri templom XIV. századi festmény-ábrázolásainak értelmezése. Vasi Népművészeti Tár, VII.
VASI NÉPMŰVÉSZETI TÁR NAGY ZOLTÁN: A KÉPES KRÓNIKA ÉS A VELEMÉRI TEMPLOM XIV. SZÁZADI... megvétele című akvarellje 1790 körül készült.16 A felnyergelt, felkantározott fehér lótól balra kibontott zászló alatt gyülekező, díszmagyarba öltözött, egyik kezével pajzsra támaszkodó, másikban (Duna vízzel töltött) agyagkorsót felmutató magyar vitézt láthatunk csakúgy, mint Gaál József Szvatopluk című színművének reformkori színpadképén.17 BŐRTÖMLŐ VAGY PALACK? A fehér ló mondájának keletkezési körülményeit is figyelembe véve az volna a logikus, ha Árpád követei a Duna vizével a lóra könnyen málházható bőrtömlőt töltöttek volna meg, de ez a megoldás csupán Gaál Mózes Hun és magyar mondák című, 1907-ben megjelent kötetében fordul elő.18 Igaz, hogy az eredeti szöveg sem ezt tükrözi, mivel a kódex a tömlő latin nevét (culeus)'9 nem említi. A Képes Krónikától tartalmi elemekben lényegesen eltérő Gesta Hungarorum-ban szereplő leírásban olvasható két korsó (duas langungulas)20 valójában szűk nyakú kis cserépedényt, vagyis palackot takar. A fordítók megítélése szempontjából elgondolkodtató, hogy a „herbam periarum ponens in utrem" Geréb Lászlónál „perje fűből tömlőjét is megrakta", míg ugyanez a cselekmény Bellus Ibolyánál a „tarsolyába perje füvet tett" 22 megfelelőjeként szerepel. Eddigi példáink azt bizonyítják, hogy a Gesta Hungarorum és a Képes, Krónika latin szövegének lagena, lagungula 23 kifejezését a XIX-XX. században különféle módon fordították és értelmezték. A XIV. századi Képes Krónika a Kusid kezében tartott, Duna-vízzel telt edényként - amiből Árpád fejedelem számára az ivókürtbe töltöttek - nem korsót vagy kulacsot,20 palackot,25 (bőr)tömlőt, hanem itt 2. kép. A Képes krónika tégely-ábrázolásának grafikai rajza. Grafika: Mátyus Magdolna 16 Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ftsz.: 53.160. Ld.: KRIZA, 54. old. 4. kép. 17 Telepy György színpadképe Gaál József Szvatopluk című színművéhez. Magyar Színházi Intézet tulajdona. KRIZA, 45. old. l.kép. 18 GAÁL Mózes: Hun és magyar mondák. Franklin, Bp. 1907. 19 FINÁLY Mihály: A latin nyelv szótára. Bp. 1884. 523. old. (a továbbiakban: FINÁLY) Culeu,uters , bőrzsák, tömlő, melyben bort, s több effélét szoktak volt tartani. 20 GYÖRKÖSY Alajos: Magyar-latin szótár. Bp. 1975. languncula , kis palack, szűknyakú cserépedény 21 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk.: Benkő Loránd. Bp. 1970. (a továbbiakban: TESZ) 3 964. viszont Tömlős 1404. „Octo casilia vulgo themle”. Magyar oklevél-szótár. Gyűjtötte: Szamota István. Szerk.: Zolnay Gyula. Bp. 1902. (a továbbiakban: ŐSZ) 1007. old. (Teleki okt. 1.298.) 1573: Utre vulgo themle (OL. UC.24/76) A TESZ szerint „bőrből, vagy más hajlékony, vízhatlan anyagból való hosszúkás tartály, folyadéktárolásra való. Megtömhető tároló- és szállítóeszköz.” 22 Külön érdekesség, hogy a MÁNDOKY KUNGER István: A kun nyelv magyarországi emlékei. Karcag, 1994. (55. old.) című munkájában közölt páros kiszámolóban szereplő toguzoum (kilenc) - torsug (bőrtömlő) szópár második tagja tarsoly = bőrtömlő jelentésű. Finály latin szótárában viszont a tarsoly = marsupium. 23 FINÁLY, 1102. old. Lagoena, Lagúna = hasas edény, aránylag hosszú nyakkal és többnyire füllel is, cserépből, de néha üvegből is, sőt még kiszurkozott vesszőfonadékból is. Palack, bütykös. Laguncula , kis palack, szűk nyakú cserépedény. 24 GERÉB, 57. old.; BOLLÓK, 189-190. old. „Kocsid pedig a Duna vizéből megtöltötte kulacsát, tarsolyába perjefüvet tett, magához vett a fekete rögűföldből, majd visszament övéihez. Ezután bemutatta nekik a kulacs vizet, földet és a füvet. Ekkor Árpád az övéivel együtt megtöltötte szarukürtjét a Duna vizéből és az összes magyar színe előtt a mindenható Isten kegyelmét kérte arra a szarukürtre, hogy az Úr ama földet adja nekik mindörökre. ” 25 BELLUS, 13. pld. f ii----