Deák Farkas: Gróf Wass Samu emlékezete (Értekezések a természettudományok köréből, 10/2., 1880)
Gróf Wass Samu emlékezete. A magyar orvosok és természet vizsgálóknak Kolozsvártt tartott ötödik nagygyűlésén 1844-ben, egy erdélyi ifjú mágnás lepte meg a tudós egyletet talpraesett természettani értekezésével, melynek czime volt: « A mezősét 1) mezei gazdasági-, ásvány- és földtani leirása«, s melynél ama területnek máig sincs jobb ismertetése. Tizenhét év múlva, mint legjobb korában levő férfiút e tudományos akadémia választotta tagjai sorába, s most, midőn első föllépésének harminczhat esztendeje, ime engem talált a sors, hogy emlékező szavakat mondjak a már sírjában nyugvó czegei gróf Wass Sámuel felett. Ámaz első fellépés, mint mondám, meglepte a tudósokat úgy a személy, mint a tárgynál fogva, hogy t. i. egy gróf ásványtannal, földtannal is foglalkozzék, s ilynemű dolgozatát szakszeríleg végezze. Mert az akkori időben előkelő ifjaink közt volt ugyan, ki a törvénytudománynyal, politikával s történelemmel foglalkozzék, ilyesmit a vármegyei és országgyűlési közélet meg is követelt, de hogy egy tehetős grófi család gyermeke a természettannal bibelődjék, az ásványvizek alkatrészeit, a föld bennső rétegeit kutassa, a kőszén jelenségekre figyeljen s elméletet állítson fel a mezőségi hegyek formátiójára nézve, s kimondja, hogy a mezőségen az özönvizek eltakarodása óta soha sem voltak őserdők, s a mi van, az mind mesterséges ültetés, s abban az időben még nagyon szokatlan volt. A főrangúak közt is találkozott, ki meg volt ütődve, hogy hát,ez a Wass Samu mit akar? Ő, kinek ősei hétszáz év óta bírják Czegét és vidékét, kinek tizenhét nemzedéket számlál családfája, ki *) A »Mezőség Erdélyben Kolozs-Doboka-Tordavármegyék és Marosszék egy részén fekszik, nagysága 14 □ mföld , hullámzatos alakú, csekély magasságú hegy- vagy domblánczokból álló földterület. M. T. AKAD, ÉRTEK. A TERM.,TUD. KÖRELJŐL. 1880. X. K. 7. SZ. 1