Dr. Borbás Vincze: Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése (Értekezések a természettudományok köréből, 12/6., 1882)
2 BORBÁS VINCZE. Minő összehányt volt az európai s hazai Aquilegiák synonymikája, példa rá az Aq. viscosa Gouan, mely Európa közép és déli tartományainak speciális flórájában gyakran előkerül, holott alatta majd mindenütt más és más faj vagy alak lappang, Gouan Aq.viscosája pedig egyelőre bizonytalan, valamint a szintén gyakran emlegetett Aq. nigricans Baumg. is bizonytalan marad mindaddig, mig valaki az eredeti termőhelyről nem hoz a hézagos leirásnak megfelelő példányokat s azok nyomán nem egészíti ki a Gouan és Baumgarten előtt ismeretlen virágok leirását. Az Aq. viscosa név flóránkat se kerülhette el. E néven van lerajzolva Waldstein és Kitaibel »Descriptions et icones plantarum rariorum Hungáriáe« czimű munkájok II. kötet 169. tábláján az Alsó-Velebit és dalmát alhavasok csinos Aquilegia Kitaibelii-je Schott. — Treviranus »De Delphinio et Aquilegia observations« czímű munkájában szintén említi Rochel Ag. viscosáját a trencsénymegyei Szalon völgyéből, mely egész 1875-ig kétes maradt, mig Zimmeter 1875-ben Ag. longisepala név alatt le nem irta. Épen ilyen, mondhatni, »bűnbak« az Aq. glandulosa Erdély területén, ahonnan minden, az Aq. vulgaristól jobban vagy kissé eltérő, nagyon heterogén alakokat Aq. glandiolosa gyanánt szoktak szétküldeni vagy közleni, mig Schurde is az Aq. Transsilvanica felállításával közbe nem lépett ; de a rodnai havasok Aq. Haenkeana-ja máig is »Aq. glandulosa« gyanánt szerepel. Schott munkája után igen jó szolgálatot tett hazánk flórájának is Zimmeter Albert steyri tanár »Verwandtschafts- Verhältnisse und geographische Verbreitung der in Europa einheimischen Arten der Gattung Aquilegia (Steyr, 1875), melyben három kötessel (Aq. glandidosa, Aq. nigricans és Aq. Fussii) együtt kilencz faj van közelebbről megvilágosítva Magyar-, Erdély- és Horvátország területéről, s a magyar koronának mind e három tagja dicsekszik egy-egy helyestöves (endemicus) alakkal: Aq. longisepala Trencsén megyében, Aq. nigricans és Aq. Transilvanica az erdélyi havasokon, Aq. Kitaibelii a Velebiten. Helyesen emeli ki e munka 59. lapja, hogy Európában