Kanitz Ágoston: Gróf Széchenyi Béla Közép-Ázsiai expeditiójának növénytani eredményeiről (Értekezések a természettudományok köréből, 15/2., 1885)

2 KANITZ ÁGOST. Eltekintve a Dzsedda körül Arábiában gyűjtött egynéhány növénytől, a herbarium 1879. év második felében és 1880 január havában a Ku-ku-nor tó tájékán, továbbá Sinának Kan-szu, Sze­­csuán és Yün-nan nevű tartományaiban tenyésző növényeket tar­talmaz. Gróf Széchenyi Béla a nagy atyjától kezdeményezett magyar nemzeti múzeumnak ajándékozta ezen, fajok tekintetében elég érdekes gyűjteményt, mely nevezetesen Kan­szu tartományra nézve elég gazdag, olyannyira, hogy eltekintve a szentpétervári nagyszerű gyűjteményektől, nincs tudtommal Európának egy 7 vá­rosa sem, mely ily originalékra nézve Budapesttel versenyezhetne. Ez áll a faj számra nézve, de a­mi az anyag minőségét illeti, az na­gyon közepes. Látszik, hogy nem botanikus gyűjtötte, a­mivel a buzgó és tudós geológus érdemét legkevesbbé sem akarom kiseb­bíteni, mert az expeditió egy másik tagja — ki azt különben már Kelet-Indiában elhagyta — volt hivatva, hogy mint növénygyűjtő­működj­ék. Ha Lóczy nem fejt ki oly nagy buzgalmat, az expedi­tió növénytani tekintetben nem mutat semmit sem fel, a­mit, mint az általam még előadandók bizonyítni fognak, valóban saj­nálni kellett volna, mert egyrészt egy fontos növényföldrajzi pro­blémát lehetett az anyag alapján praecizálni, másrészt az expedi­­tiónak több új faj is köszönhető. Azt, hogy az anyag részben hiányos, részint a helyek, a­hon­nan származnak, részint a téli idő, melyben gyűjtötték, okozták. Ha a gyűjtő talán egyszer-másszor az expeditió többi tagjait egy pár órányira vagy egy pár napra elhagyhatja és így beljebb jut­hat, mindennek daczára még többet is hozhatott volna magával, azt a Nan-San hegységbe tett saját kirándulása és a Przewalski­­tól származó, némileg analóg anyag után ítélve biztosan mond­hatom. Tudom, hogy ilyen expeditiók alkalmával a fegyelem azt így kívánja meg, de mégis szükségesnek tartottam ezt azért külö­nösen kiemelni, hogy e hiányt, nevezetesen a külföld előtt, ki­mentsem. A hiányos anyag a munkát sokszor nagyon nehezítette és ha némely fajból csak egy példány volt rendelkezésemre, a meghatározás sok fáradsággal járt, mert néha az egyetlen egy virágot kellett megvizsgálni — és mégis conserválni. Nagyon se­gítettek ezen tekintetben azon finomabb módszerek, melyek épen a h­istológiai vizsgálatoknál szokásosak, azonban a rendszeres

Next