Than Károly: Az ásványvizeknek chemiai constituciójáról és összehasonlításáról (Értekezések a természettudományok köréből, 20/2., 1890)

ÉRTEKEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA. A III. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL SZERKESZ’K­ SZABÓ JÓZSEF___ OSZTÁLYTITKÁR. ЭД e _ CAD­EM­IA’ \ \ KÖNYV SARa^^ AZ ÁSVÁNYVIZEKNEK CHEMIAI CONSTITUTIÓJÁ­­RÓL ÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRÓL. Than Károly r. tagtól. Előadta a III. osztálynak 1890. okt. 20-iki ülésén. Az ásványvizeknek elemezésekor a chemikus közvetetlenül kísérleti úton az egyes alkatrészeknek összes mennyiségét hatá­rozza meg, így ha nátrium, magnesium, kénsavmaradék meg chlor fordulnak elő valamely vízben, meghatározzák, hogy a víznek egy kilogrammjában összesen mennyi nátrium, mag­nesium, kénsavmaradék meg chlor stb. van. Bármennyire pon­tosak is a chemikus kísérletei, a fölött semmi felvilágosítást sem adnak, hogy a nátriumnak mekkora mennyisége van nátrium­­chlorid és mekkora nátriumsulfát alakjában, épen így az elemzés módszerei nem deríthetik ki, hogy mennyi a magnesiumchlorid­­nak és a magnesiumsulfátnak a mennyisége. Mind­a mellett, hogy a sók alkatrészeinek csak összes mennyiségét, de az egyes sóknak mennyiségeit nem ismerjük, a chemikusok bizonyos hypothesisek alapján az egyes sóknak mennyiségeit tüntetik elő az ásványvizekben. A szokásos összeállításkor eddig legtöbben azt a h­ypothesist vették fel, hogy a vizekben a legnehezebben oldható sókká vannak csoportosulva az alkatrészek, és ha ezt bebizonyítottnak nem tartották is, közmegegyezés szerint leg­többen ebben állapodtak meg. A gyakorló orvos előtt e conventio q M. T. AK. ÉRT. A TERMÉSZETTUD. KÖRÉBŐL. 1890. XX. K. 2. SZ.

Next