A Földgömb, 2005 (23. évfolyam, 1-8. szám)
2005-07-01 / 5. szám
Dunakanyar A völgyfejlődés mérföldkövei: a folyóteraszok A völgy kialakulása szakaszos eseménysorozat volt: a folyó medre, és így völgy alja fokozatosan került egyre alacsonyabb helyzetbe az elmúlt évszázezredek során. A korábbi völgytalpi szintek maradványai a folyóteraszok vagy párkánysíkok. A jelenkori árteret jelentő völgytalp felett több egykori párkánysík maradványa is megőrződött, s ezek tanulmányozása lehetőséget ad a völgy fejlődéstörténetének megismerésére. A Dunakanyarban - és általában a Duna-völgy középhegységi szakaszán - egymás fölött lépcsőzetesen hét-nyolc párkánysík különíthető el. Az első ármentes térszínt jelentő legalsó (Ha és Ilb) teraszokon foglalnak helyet a települések és utak. A visegrádi vár is ilyen egykori, de lényegesen magasabb és idősebb völgytalpi szinten áll! Ezek természetesen nem folyamatosan kísérik a folyót, hanem meg-megszakadnak, egyes szakaszokon hiányoznak. A Visegrádi-szoros területén, ahol a Duna gyors bevágódása során igen meredek falú völgyet vájt, sajnos meglehetősen hiányos a napjainkig megőrződött teraszok száma. A folyam és mellékpatakjai völgyük mélyítése során elrombolták az egykori folyóteraszok jelentős részét, napjainkban inkább csak teraszroncsokról beszélhetünk. A párkánysíkok megszólaltatása Amennyiben ismerjük egy folyóterasz keletkezésének idejét és megállapítjuk a jelenlegi Duna szintje (a mai völgytalpi szint) feletti magasságát, kiszámítható a folyó bevágódásának sebessége. Tekintettel arra, hogy a Dunakanyarhoz hasonló völgyek esetében a folyó bevágódása és a környező hegyek emelkedése hasonló ütemben történik, a fenti módszer egyúttal a függőleges szerkezeti mozgások mértékét is jó közelítéssel megadja. A teraszok által hordozott információk olvasása azonban korántsem egyszerű. Az egy időben keletkezett párkánysíkok maradványai a hegység kiemelkedése következtében elmozdultak, jelenleg már nem azonos magasságban fekszenek. A különböző magassági helyzetben levő, korlátozott kiterjedésű teraszroncsok azonosítása a folyó mentén nem minden esetben lehetséges teljes bizonyossággal. A másik komoly nehézséget a párkánysíkok korának meghatározása jelenti. Előfordul, hogy a teraszlépcsőkön még megtalálhatók az egykori vízfolyás által lerakott üledékek maradványai. Ezek Még sok titkot rejteget a ködbe burkolózó Dunakanyar A FÖLDGÖMB, 2005/549