A Földgömb, 2020 (38. évfolyam, 338-345. szám)
2020-07-01 / 342. szám
Köböl faragott élet A legkisebb termék a 4x6 cm-es kocka volt, de volt tégla, hosszú kocka és csücsök is. A falról leválasztott kőtömböket egy durmancsnak nevezett, ékszerű eszközzel hasították meg. Ezekkel a kis ékekkel egyik oldalról megütögették a követ sorban: „Meghallgattuk, hogy van-e repedés benne, ha volt, odahúzta a hasadást” — mondja Mihály bácsi. Aztán a várható hasadás helyét megismerve, a másik oldalról egy bunkóval vagy macsival lendületes, de semmiképpen sem erős ütéssel megütötték a tömböt, amely a várt helyen kettéhasadt. „Alapvető eszköz volt a spiccer is: ezzel a hegyes, kiálló részeket szedték le, a kőbe spiccelték a pontokat"- ahogy Mihály bácsi fogalmaz. így készültek a hatalmas, egy tömbből kifaragott, gúla alakú emlékoszlopok, amelyek ma például Besztercebányán és Zólyomban láthatók. „A kész követ pedig figurába raktuk”— laza, egymásra, formába pakolták a készterméket, amelyet fedett helyen tároltak. „Hajó kő volt, sok kockakő jött ki belőle, több pénzt kaptunk”- magyarázza Mihály bácsi. A rutzerek nagy része világot látott, művelt embernek számított, szaktudásukért becsületük volt a munkások között. Talán ezért sem jártak templomba túl sűrűn, a faluban is csak 1938-ban épült meg a templom. „Olyan bányászélet, mint itt, sehol máshol nem volt. Sok zitzer kommunista lett, igen, de nem az isten ellen, hanem az urak ellen, mert mi kemény munkával teremtettük meg a jó életünket” — meséli az öreg. A környék legnagyobb munkahelyének számító bánya 1999-ben szűnt meg, az addig virágzó község gyors hanyatlásnak indult. A helyi rossz nyelvek szerint muszáj volt tönkretenni a kommunista falut. Az utolsó fitzer csak annyit tesz hozzá, távolba révedő szemmel, hogy: „Minket, kérem, nem beruháztak, hanem leruháztak!” Szomorúan intünk búcsút Cosentino bácsinak és vele együtt a múlt egy jobb sorsra érdemes emlékének a Bácsony elhagyatott bányái alatt. Biztos megvan az oka, de furcsa, hogy a geopark sem ér el idáig, pedig akár egy kis macskakő-műhelyt is lehetne csinálni a mozi egyre rosszabb állapotban lévő épületében. A hazafelé úton Sándor barátom megáll még egyegy helyi családnál: kővirágot gyűjt. A bazaltban ugyanis néha gyönyörű, fehér aragonitkristályok találhatók, ezeket hívják kővirágnak. Igen ám, de az aragonit idővel szépségét veszti, ha levegőre kerül! A kőfaragás dicső múltja is valahogy így fakul meg Korlátiban... Közép-bánya (Tavas-bánya) Eresztvény felett Bár ez az egyik legrégebbi bánya a Medvesen, hírnevét inkább a bányaudvart kitöltő tónak köszönheti, amely festői hellyé varázsolja a helyet. A tó szépségén túl az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) természetes élőhelyeként ismert A ritzerek nagy része világot látott, művelt embernek számított, szaktudásuk miatt becsületük volt a munkások között. Talán ezért sem jártak templomba túl sűrűn, a faluban is csak 1938-ban épült meg a templom. FMHRÉP SZIGETI FERENC ALBERT GEOGRÁFUS,TELEPÜLÉSÉS TERÜLETFEJLESZTŐ