Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-06-03 / 44. szám
346 egy szót sem tud elfogadhatóul mondhatni. — Koránt sincs azonban czélom földészeinket átaljában mentegetni, mert ha néhutt igyekeznének, valóban legalkalmasbb úsztatókat lehetne készíteni — vagy az agyaggali mosást is behozni, bárha legtöbb helyeken tetemes akadályok hátráltassák is a’ lehetőséget. De reménylenn bátorkodom , hogy új törvényeink’ foganatba leendő vétele, még e’ tárgyban is hasznos sikert szülend. — Mi illeti a’ 18. §ban tett okoskodását Cs. úrnak, mi szerént „ha a’ magyar gazdák gyakrabban látogatnák a’ külföldi nemes birkatenyésztést, még egyszer annyi gyapjút, ’s egészen más becsüt termeszthetnének“ erre a’Kémlő’ 32. száma eléggé megfelelvén , felszólítom Csi urat, hogy az ott felhozott akadály’ elhárítására szolgáló jó tanáccsal sietni legyen szives, — mert ez iránt nem mondott útbaigazítást. A’ 23. §ban tanácsolja Csaur, hogy „a’ piczi csigacsőt (medicago minima) tövestül ki kell mindenütt irtani (!)mert ezektől erednek a’ bogáncsok; ’s az, ki bizonyosan tudja, hogy gyapja bogáncsos,’s azt még is a’ nyirés előtt kötött szerződésnél fogva, mint tisztát adja el, szántszándékkal csalja meg a’ vevőt, ki úgy fizet a’ bogáncsért, (!) mintha gyapjú volna, ’s a’t. ’S végre tanácsolja hogy legjobb az ilyes koldus tetüs és csigacsöves gyepeket felszántani, és bevetni (!) Mi illeti először azt, hogy a’ szőrös, fullánkos gazok a’ gyapjúban kárt tesznek, arra még utolsó földészinket is megtanították már a’ kereskedők, és kerültetik is nyájaikkal a’ mennyire csak lehet, de ezen ártalmas gazok’ kivesztése’ módjához az valóban nem ért, ki azoknak kiszántását javasolja. Igaz hogy ez elméletileg könyvben természetes, ’s a’ nem gyakorlott gazda, vagy is úgy nevezett tentus oeconomus az ily tanácsadókat magasztalva meg is szokta tapsolni, de a’ természetben természetien; ’s azt hiszem, hogy ki a’ múlt évi Kémlő 5. számát a’ kutyatejről megolvasta, ennél százszor jobb tanáccsal tud visszaszolgálni, és a’legelőket nem fogja felszántatni. — ’s akkor el fogja hinni Cs. úr, hogy a’ tanítónak sem szégyen előbb megtanúlni azt, a’ mit tanítani akar. — Másodszor: Midőn valaki tudatlannak nevez, azon meg nem ütközők, mert az okos neveztetés tudóssá senkit sem tett még, de ha becsületünk veszi kérdésbe , kötelességünk azt keresni, mert erre már törvény is van. Mivel pedig Csúr csalással vádol némely magyar földészeket, és pedig mi több magyar korona alatt született lakos létére külföldön és külföldi nyelven, szükségesnek tartom, hogy abban, amit nem ért, nékie felvilágosítást adjak. Midőn a’ Pápa követe Budán Mátyás Királyhoz tartott beszédében azt mondá, hogy nem válna becsületére a’ háború, a’ király oldalvást lenézően ’s boszúsan tekintett reá. A’ követ kimenvén, ’s az udvariak előtt panaszkodván, megkérdeztetett, hogy mit beszélt akkor, midőn a’ király őt lenézte? “Én„ úgymond „a’ becsületére hivatkoztam.“ — „Elég,’ mondának „a’ magyar ezért lángra szokott gyűlni.“ ’S valóban ha nemzeti bélyegről van szó a’ magyar, becsületére most is igen sokat tart. Azonban tudjuk, hogy az aranynak is van salakja, ’s a’ magyar földészek közt is, mint mindenütt e’ kerek ég alatt, találkozhattak olyanok, kik zsákban macskát árultak. De mi következett belőle? talán hogy csaltak? — korántsem. Ők bizonyosan csak csalni akartak. Mert: Ha felvesszük, hogy a’ mi gyapjú kereskedőink többnyire zsidókból állottak ’s állanak, és igy oly vevőkből, kiknek okosságát, szemességét ’s ügyességét kétségbe sem lehet hozni, önként következik, hogy azok tudják mit vesznek , ’s látatlanban semmit sem, és így ha bár meg volt is a’ szerződés előre téve, nem olyan gyapjút, mint kialkudtak, bizonyosan el sem vettek. De kik előre tett alku mellett szokták eladni a’ gyapjút , azok azt is tudják, hogy a’ vevő usztatáskor ’s nyiréskor a’ maga emberét is oda szokta többnyire állítani, mert eszes, ’s mert kereskedő. — Ha tehát megtörtént, hogy a’ gyapjú hibás volt, azt a’ kereskedő kénytelen kelletlen általvette ugyan, de bizonyosan visszaalkudt orr mellett, ’s így igen olcsón. Ez megtörténvén, nagyon hihető hogy mint keres-