Baktay Ervin: A boldog völgy országa. Barangolások Kasmírban - A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára (1934)
XI. A kasmiri völgyek. A Szind völgyében. Szónamarg. Magyar nyomok Kasmírban. Mohandmarg, Stein Aurél havasi táborhelye. Búcsú a Boldog Völgytől
Persze magyarul folyt a társalgás. Stein Aurél kifogástalanul, folyékonyan beszél magyarul, pedig az elmúlt három évtized alatt vajmi ritkán és vajmi rövid ideig nyílt alkalma anyanyelvének gyakorlására. Csak itt-ott tűnt fel beszédében egy-egy különös fordulat, szokatlan mondatfűzés vagy kifejezés, ami úgy hatott, mintha angolból fordította volna. Nem is csoda. Idestova harmincöt év óta második anyanyelvévé vált az angol és csaknem állandóan ezt a nyelvet használja. Műveit is angolul írja. Inkább az a bámulatos, hogy még mindig olyan simán, zökkenők és idegen kiejtés nélkül beszél magyarul. A vacsorához whisky és cigaretta is járult. Ez csak a figyelmes házigazdára vallott, mert Stein Aurél nem él sem szesszel, sem dohánnyal. Vacsora után még jó sokáig folyt a kedélyes beszélgetés. Elsősorban természetesen a hazai közös jó ismerősökről folyt a szó. Szeretettel és meleg érdeklődéssel emlékezett meg róluk, aztán indiai ismerősökre és lahori emlékeire került a sor. Stein Aurél megjegyezte, hogy én vagyok az első magyar, aki őt valaha ázsiai táborhelyén fölkereste, és hogy harminc év óta én voltam az első, akivel Indiában magyarul beszélt. Harminc évvel azelőtt Justh Zsigmond, a korán elhunyt nagytehetségű magyar író töltött egy telet Lahorban. Stein Aurél akkoriban egyetemi tanár volt ott és egyik legrégibb angol jóbarátja, Dunsterville vezérőrnagy (akkor persze még csak fiatal hadnagy!) hívta meg Lahorba Justhot, akivel még valahol Franciaországban barátkozott meg. Stein Aurél át is adta nekem Dunsterville emlékezéseit és a következő napokon nagy élvezettel olvasgattam a brit-indiai tábornok érdekes könyvét. Dunsterville kedves humorral és figyelemreméltó jellemző erővel írta meg emlékezéseit az indiai katonaéletről és egyebekről. Több oldalt szentelt Sigismond de Justhnak is és sok érdekeset jegyzett föl a fiatal magyar író lahori tartózkodásáról. Justh az ő révén ismerkedett meg Stein Auréllal, akiről Dunsterville gyakran és nagy szeretettel beszél könyvében.* * Dunstervillenek Justh Zsigmondra vonatkozó emlékezéseit közöltem annak idején a Pesti Hírlapban (1928. december).