Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)

Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - A klasszicizmus pesti népszerűsítői

legszebb ilynemű alkotásai közé tartozott. Egyszerű alaprajza nem nyújt semmi érdekességet, ilyen szempontból kiemelkedőbb a Pisztay-nyaraló,127 amely a lépcsőház és a tornác között szervesen elhelyezkedő kerti termével kitűnő megoldás. Mint gyakorlott építész-vállalkozó, természetesen szívesen dolgozik olyan nagyméretű, de művészileg érdektelen megbízásokon is, mint aminő volt például a vágóhíd, vagy a nyugati pályaudvar gépházának és raktárépületeinek építése. E késői művei a historizáló átmeneti építészet kevéssé vonzó jegyeit viselik magukon és behatóbb tárgyalást itt nem igényelnek.128 Mint építészvállalkozó, úgy látszik, elsősorban Hild Józseffel állott kapcsolatban, különösen az ötvenes évek után. Ez a kapcsolat messze visszanyúlhatott, egészen Kasselik kezdő éveiig, az első összeköttetés valószínűleg a városligeti úgynevezett negyedik lövöldének felépítése volt. Ezt, Hild tervét felhasználva, Zambelli tervezte, a kivitelt pedig Dietrich Józseffel együtt Kasselik végzi. Ugyancsak Hilddel egyetemben építi a Reáltanoda­utcai gimnáziumot is 1865—67-ben.129 Kasselik Ferenc semmiképen sem nevezhető kiemelkedő művész-egyéniségnek. Jó műveltségű és alapos tudású építész volt, akit rendkívül termékeny munkássága jóformán minden lehető építészeti feladat megoldására képesített. Képzelete nem gazdag, ösztönei sem kiforrottak és biztosak, ezért érezhető, hogy erősebb tehetségű kortársai könnyen befolyásolják. Munkásságának legnagyobb részét a pesti világi építészet alkotja. Talán egyetlen alakja a magyar klasszicizmus építészetének, aki sem nagyobbszerű magánpalotát, sem kastélyt nem alkotott. Néhány jelentős tervtől eltekintve, nem működött az egyházi építészet terén sem. A lipótvárosi templom átépítéséhez készített terve 130 nagyszabású megfogalmazása ellenére is a polgáriasult klasszicizmus művelőjére utal. (25. kép.) Bár Kasselik Ferenc nem tartozott a nagy egyéniségek, a jelentős újítók közé, munkássága a magyarországi és különösen a pesti klasszicizmus építészete szempont­jából nagyon fontos. Rendkívül gazdag és élénk működésével ugyanis népszerűsítette és elterjesztette a klasszicizmus vezető építészeinek művészetét. Közkinccsé tette azt a formavilágot, amelyet a legnagyobb művészek alkotásaiban még kissé idegenül szemlélt az átlagember. Igaz, gyakran aprópénzre váltotta fel Pollack vagy Hild egy-egy nagyobb szabású alkotásának értékeit, elkoptatott egy-egy jellemző megol­dást, de mégis az ő érdeme, hogy műveivel tudatosította és elterjesztette e jelentős művek formakincsét és szellemét. Vállalkozó kedve és szervező képessége erősen hozzájárult ahhoz, hogy Pest klasszicisztikus városképe aránylag gyorsan és szinte hiánytalanul kifejlődött. A Kasselik-család többi tagjának működése szempontunkból nem jelentős. Kiemelkedőbb egyéniségek nem voltak közöttük. Kasselik József építészeti tevé­kenységéről alig tudunk valamit, talán Kasselik Ferenc testvére és segítőtársa volt. 1815-ben a bécsi Akadémián tanult,131 későbbi éveiben mint «Stuck- und Maurermeister» nyújtotta be jelentéktelen terveit a Szépítési Bizottsághoz 132 (1833). Kasselik Ferenc másik fivére, András, ácsmester volt, s nemcsak Pesten, hanem vidéken is elismert és sokat foglalkoztatott szakember. Már 1823-ban tagja a pesti céhnek,133 röviddel ezután a Vigadó ácsmunkálatainak elnyeréséért folyamodik és

Next