Radnóti István: A magyar mezőgazdaság világmárkái - Kincsestár 63. (1937)

A fontosabb kiviteli cikkek - Bor

hitelek segítségével 1933-ban 800, 1934-ben 615 és 1935-ben 435, összesen tehát 1850 kat. hold új gyü­mölcsöst sikerült telepíteni. A földmívelésügyi mi­niszter kezdeményezésére a gyümölcstermelők külön egyesületbe tömörültek (Gyümölcstermelők Országos Egyesülete), a gazdák oktatására és gyümölcsöseik szakszerű kezelésének ellenőrzésére körzetenként az Egyesület alkalmazásában és a minisztérium irányí­tása, támogatása mellett gyümölcstermelési intézők működnek. Ezzel egyidejűleg a kártevők elleni küz­delem is központi irányítás alá került, a Növény­­védelmi Szakszolgálatnak az egész országot behálózó szervezete (növényvédelmi körzetek, növényvédelmi felügyelők) nagymértékben segíti gyümölcstermelé­sünk céltudatos fejlődését. Az így tervszerűen meg­indult és már eddig is szép eredményeket felmutató akció segítségével remélhetőleg sikerül majd állan­dóan emelkedő gyümölcskivitelünket még tovább fej­leszteni és a magyar gyümölcsben rejlő óriási minő­ségi értéket a nyugati fogyasztó államok részére hozzáférhetőbbé tenni. Bár Magyarország bortermelése évente 3 és 5 millió hektoliter között ingadozik. A termésterület nagyságát illetőleg Franciaország, Olaszország és Spanyolország után Magyarország következik. A kivitel évenként 1929 és 1936 között 194.000 és 313.000 g között ingadozott. Hordós bor Németországba, Svájcba, Csehszlovákiába, Ausztriába, Lengyelországba, Dá­niába stb., palackbor a fenti államokon kívül Nagy­­britanniába, Svédországba, Hollandiába, újabban az Amerikai Egyesült Államokba is kivitelre kerül. Mezőgazdasági termékeink közül a legnagyobb világhírre kétségtelenül a magyar bor, illetve annak királya, a tokaji aszú került. ,,A borok királya és a királyok bora“ az egész világon már évszázadok óta

Next