Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai (1948)
II. rész. A szabadságharc honvédorvosi kara - A szabadságharc honvédorvosai
REINER ZSIGMOND szegedi kórháznál működő alorvost valamelyik zászlóaljhoz kéri beosztani a tábori kórház igazgatósága 1848. október 20-án. 1849. májusában még mindig a szegedi kórházban működik Reiner, a 104. zászlóaljnál működik mint hadnagy alorvos, főorvosa Korányi Frigyes orvosnövendék — jelentik a temesvári táborból 1849. július 21-én.3 — 1890-ben mint igazolt honvédfőorvos Pesten él. Született 1813-ban Szegeden. Orvosi tanulmányait Bécsben és Páduában végezte. Itt szerzett orvosi diplomát 1842- ben. A szabadságharc alatt Perczel, Tóth Ágoston, Guyon és Bem alatt vett részt az ütközetekben és körözött. 1849. augusztus 16-án Déván elfogták és a gyulafehérvári várba vitték. Innen elbocsátották azon kötelezettséggel, hogy császári katonákat gyógyítson. Ezt megcselekedte, de ezenfelül többszáz beteg és sebesült honvédet a saját költségén gyógykezelt. Hosszú tanulmányutakat tett Európában, sőt Keleten is járt. 1863/70 közt a gyulafehérvári kórházat a saját költségén tartotta fenn. Több nyelvet beszélt, nagy irodalmár volt, széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Gyulafehérvár főorvosaként működött 1855-től 1890-ig. Pesten halt meg 1893-ban.5 1 OL. Országos Biztosság. 1848. 13. kútfő. 316. index. 2 OL. Hum. 1849. 4994. 14.165. 18.835. 1931 H. 24.284. 3 OL. Hum. 1849. evo. 2770 H. 4 Mikár Zs.: Honvédnévkönyv. Budapest. 1891. — Virányi: Honvédtiszti koszorú. 1992. szám. 5 Szinnyey J.: Könyvészet, M. írók. — Oláh Gyula: Mo. közeg, statisztikája. 7. oldal. REINITZ JÓZSEF ötödéves orvosnövendék 1848 végén honvédorvosi állásért folyamodik; kineveztetik 1849. február 7-én Perczel táborába hadnagy alorvosul,2 június 21-én 25 napi szigorlati szabadságot kap,3 a 25. zászlóaljnál működik a komáromi várban és szeptember 1-én a komáromi várkórházhoz vezényeltetik az 1849. szeptember 1-i várkormányi parancs szerint.4 — Veszprémben született, 1851-ben Pesten avatták orvosdoktorrá.5 4 Szinnyey J.: Komárom 1848/49-ben. Budapest, 1887. Aigner. 288. oldal. 5 Hőgyes: Emlékkönyv. 244. oldal. REISCH JÓZSEF sebészt kineveztem a 8. zászlóaljhoz alorvos hadnagyul, jelenti Bem Nagyszebenből 1849. április 1-én. Kineveztetik Reisch a hadügyminisztérium egészségi osztálya által a 8-ik zászlóaljhoz alorvos hadnagyul.2 júniusban Péterváradra rendelik.3 Reisch József hadnagy alorvost előléptetésre ajánlja a IV. hadtest rendező főorvosa 1849. július 21-én.4 — 1843- ban, 28 éves korában szerzett oklevelet.51 OL. Hum. 1849. 9495. 685 H. eüo. 661 H. index. 2 Közlöny. 1849. április 5. 71. 77. sz. — Virányi: Honvédtiszti koszorú. 1864. 7980. szám. 3 OL. Hum. 1849. 24.290. 2695. H. 4 OL. Hum. 1849. eüo. 2770 H. 5 OL. Hum. 1849. 6027. 611 H. REITL JÁNOST kinevezte Perczel a 8. zászlóaljhoz alorvosnak — jelenti Bem Nagyszebenből 1849. április 1-én a hadügyminisztériumnak.1 Reits János kineveztetik a hadügyminisztérium egészségi osztálya által hadnagy alorvosul a 8-ik honvédzászlóaljhoz.2 1 OL. Hum. 1849. 9495. 685 H. 2 Közlöny. 1849. április 12. 77. szám. REGELSBERGER „szintén törzsorvos Hammerschmidttel együtt volt az emigráczióban. Nevezetes volt az emigránsok között azon, különben nem igen dicsérendő szokásáról, hogy nagy mértékben itta a részegítő mastixot, amit idővel önmaga is megsokalván, akként segített magán, hogy nagy poharába időnkint egy-egy kavicsot dobott, melyek aztán felszaporodtak, a mastixot végleg kiszorították s ő ismét az egészséges vízitalhoz tért vissza“. — Életéről egyéb adat nem áll rendelkezésre. 1 Pap János: A magyar emigránsok Törökországban. 1849/61. Pécs: Taizs, 1893. 116. oldal. REITMAYER alorvos főorvosi kinevezését javasolja 1849. áprilisában Kosztka őrnagy, a 3. zászlóalj alorvosaként működik, sebész, április 20-án kineveztetik főhadnagy alorvosul.2 1 OL. Igazságügymin. D. 232. fasciculus. 865. tétel. 2 OL. Hum. 1849. evo. 168 H. 3 OL. Hum. 1849. 2301 H. evo. A magyar szabadságharc honvédorvosai. 193