Szabó László, Bártfai: Adatok a M. Tud. Akadémia és a XIX. század első felének történetéhez 2. Gróf Széchenyi István levele a Magyar Tudományos Akadémiához 1858-ban (1929)

Gróf Széchenyi István levele a Magyar Tudományos Akadémiához 1858-ban

Gróf Széchenyi István utoljára 1848 július 1-én jelent meg az Akadémia helyiségeiben.­ Aláírta Toldy előterjesz­téseit Ring Adorján elbocsátására, Repiczky János kine­vezését könyvtári írnokká, Fekete Somát megbízta a könyv­raktár kezelésével, s megengedte, hogy Gyurikovics Istvánt Toldy segédírnok gyanánt maga mellé vehesse.­ A forradalom zaja behatolt a Magyar Tudós Társa­ság falai közé is ; a március 20-iki ülés határozatait, amely a királyt, nádort, Batthyány Lajost és Széchenyit üdvö­zölni kívánta az új események küszöbén, a gróf elhamar­kodottnak tartotta s a feliratokat szándékosan a tárcájá­ban felejtette, de a lelkesedés további kitöréseit már nem tudta megakadályozni. Garay János indítványára falraga­szokon üdvözölték az új kormányt, s az Úri utcai akadé­miai ablakok egyikén kidugták a magyar zászlót, elsőnek írva reá Vörösmarty prófétai jelszavát : Borúra derű. Ennél rövidebben az utánaa következő évek esemé­nyeit nem is igen lehet jellemezni. Úgy tűnik fel, hogy az ellenség rombolási vágyának növekedésével, a pusztulás démonának feltámadásával lépést tart, legalább a kul­­turális nívó fenntartása érdekében felveszi a versenyt az Akadémia tagjainak azon törekvése : megmenteni min­den lehetőt, s megtenni mindent a nemzeti kultúra érde­kében. Azt az angol jelszót: míg egy nemzet tanúi, addig nő, s míg egy nemzet taníthat, addig vezet.­ Széchenyinek sikerül az Akadémia immár évtizedes hagyományává meg­ * Felolvasta a szerző a Szent István Akadémia 1928 november 23-iki ülésén. 1. Akadémiai kézirattár, Történelem, ívrét 23. sz. 2. Magyar Figyelő, 2. évf. 1. k. 401. 1.

Next