Bluntschli J[Ohann] C[Aspar : Az általános államjog és a politika története 1. kötet - A MTA Könyvkiadó Vállalata UF (Budapest,1875)

IV. Fejezet. A tizenhetedik század német állam- és jogtudósai. Pufendorf Sámuel. Alberti. Seckendorf. Leibnitz

kevés, de mesteri vonással jellemzi a német alkotmány szel­­lemét s tárja föl hiányait. Habár csak a positív államalaku­latot s nem az általános államtant adja elő, mégis korsza­kot alkotott az egész államtudományra Németországban. Pufendorf a scholastikus orthodoxia szűk korlátait, mely­­ Aristotelesnek meg nem értett autoritásával épen úgy visszaélt, mint a hittudományi orthodoxia a szent irás tekintélyével, először nyitotta meg Németországban s a történelmi vizsgálatnak valamint a bölcsészeti kritikának szabadabb mozgást szerzett. A holt tudásosság­ot a tudományos szellem lehelletével fölélesztette. Az irat tartalmának rövid áttekintése föl fogja tüntetni a szerző álláspontját s egyszersmind az állami állapotokat, melyek­től a német államtudomány a XVII. században s a XVIII. század első felében függött. Az első fejezet a német birodalom vagy a­mint a régi hivatalos elnevezés volt, a német nemzet római birodalma eredetét tárgyalja. Pufendorf szembe száll azon átörökölt tévedéssel, hogy az a régi római birodalom folytatása lenne. Az igazi római birodalom már régen megsemmisült, mielőtt német királyság keletkezett, mely utódja lehetett volna. Midőn nagy Károly — ki faját tekintve német, de szülőföldjére és műveltségére franczia volt — a római császár czímét elfogadta, Róma már évszázadok előtt megszűnt vala a római birodalom fővárosa lenni. Rómát ez időközben a góth birodalom kebelezte magába, azután pedig a byzánczi császárság­ városává lön. Róma nem volt többé önálló s a rómaiak el sem adományozhatták tehát a császárságot. Ennek folytán Károly meg is egyezett a konstantinápolyi császári udvarral. Mint a nyugat császára nem újíthatta meg a régi jogot, hanem különösen csak a római pápai szék

Next