Literatura 1. (1926)
1926 / 1. szám - Supka Géza: "A földnek itt varázsereje van..." avagy hogy' lett a versecei német fiúból az első magyar író
A földnek itt varázsereje van... avagy hogy’lett a versed némd fiúból az első magyar író. Irta Supka Géza dr. Herczeg Ferenc uj Széchenyi*drámájának, A hidbnak első felvonásában, ott, ahol Szé*chenyi és a spangi Seilern Crescenda először találnak rá egymás lelkére, ott mondja ki a németből magyarrá lett grófné ezeket a csudás mélységű szavakat: «A földnek itt varázsereje van ...» Az idegenek Magyarországa. Ezer esztendő távlata s egy egész ország végzete riad fel ebben a pár szóban, amely mintha kristállyá merevedett válasza lenne a magyarságnak arra a sorskérdésre, amelyet az első szent magyar király vetett fel akkor, amikor a fiához írott Intelmeiben igy szólott: — Oly nagy a haszna a jövevény férfiak* nak és a vendégeknek, hogy méltán tehető a királyi ékességek közé. A római birodalom is azáltal vált hatalmassá és királyai azáltal lettek dicsők és fenségesek, hogy mindenfelől odaözönlöttek a bölcsek és nemesek. Mai napig rabszolga lenne Róma, ha Aeneasék nem tették volna szabaddá. Mert amint különböző vidékekről és tartományokból jönnek a vendégek, úgy hoznak magukkal különböző nyelveket és szokásokat, különböző ismereteket és fegyvereket. Mindezek hiszítik a királyi udvart, emelik annak fényét és elrémítik a külső hatalmasságok gőgjét. Mert az egy* nyelvű, egyszokású ország gyarló és gyönge. Azért meghagyom neked, fiam, hogy jóakarat*tál lásd el és becsületesen tartsd őket, hogy szívesebben tartózkodjanak nálad, mint egyebütt. A Szent István óta eltelt ezer esztendő százszor és ezerszer igazolta a bölcs király előrelátását, amely nélkül a Szibinyániakból soha sem lettek volna Hunyadiak, a zerinvári grófokból Zrínyiek, a Petrovicsokból Petőfiek, a magyarul se tudó Mixadt*gyerekből Mik*száth Kálmán vagy pedig Zieglerből Gárdonyi Géza. «A földnek itt varázsereje van...», s ennek a varázserőnek köszönheti a ma élő magyar nemzedék is a maga legnagyobb ma gyar íróját, Herczeg Ferencet. * Kelet és Nyugat határán ... Ott, ahol Ázsia nekifeszül Európának, a porosz és lengyel határon, Szilézia földjén, mintha valami gigászi méretű íj feszülne ki. Az íj két vége a germánság és a szlávság, s ezt a két végpontot összekötő, szüntelenül megfeszült húr: a néplélek, amely itt csudásan rezgő harmóniában egyesíti magában a két ellentétes temperamentumot: a germán aktivitást és a szláv álmodozást. Fantázia és tett, ábrándozás és valóságérzés, teleologikus megváltásvágy és kemény életigenlés adnak itt egymásnak találkozót s feszítik egyenletesen az óriási íjnak a húrját. Néha aztán egy láthatatlan kéz megpendíti ezt a húrt, s olyankor kiröppen a gondolatok kozmikus világába egy* egy hatalmas emberi érték, szerencsés össze tevője a két népvégletnek, s mint gyújtogató nyíl ragyogó pályát rajzol fel a sötét égboltra Herczeg Ferenc hűvösvölgyi villája. Supka Géza