Magyar Géniusz, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-03-22 / 13. szám
SZERKESZTIK = Hevesi József és Papp Dániel SZERKESZTŐSÉG : BUDAPEST, ARADI-UTCZA S. KIADÓHIVATAL . BUDAPEST, TERÉZ-KÖRUT 23.=TZ-LAPTTULAJDONOS = „MAGYAR GÉNIUSZ“ IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG V. ÉVFOLYAM. 13. SZ. 1896. MÁRCZIUS 22. IK I A. 3=5 .a. = „KOSMOS" MŰINTÉZET KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDA ÉS HÍRLAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * * MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP * * ELŐFIZETÉSI ÁRA: &F? Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt Negyedévre 2 frt Egyes szám ára 20 fr. Már ott áll az ékes palota a fejlődő székes főváros egyik legjelentősebb pontján, a székes főváros fejlődésének megkapó jeleként. Ahol a magyar politikai, alkotmányi, társadalmi és forgalmi élet középpontja alakul, ott emelkedik magyar irodalmat és művészetet hirdetve a magyar színművészet új otthona. Hatalmas palota, diszben-fényben gazdag, mint méltó nemzeti önérzetünkhöz, szellemi világunk fejlettségéhez. A homlokára ez van írva: Vígszínház. Azt jelzi ez a czím, hogy a remek építmény kiváltkép a víg múzsának lesz othona. A víg múzsa fog odabenn trónolni, de azért Melpomenet, a komoly múzsát se üldözi ki, hanem ha kell, oda ülteti maga mellé kormányzótárs gyanánt. Majd majd a többi múzsák is lelhetnek otthonra a csarnokokban, ha kellőkép beköszöntenek. Szóval a múzsák háza lesz a Vígszínház, a múzsáké, kik a költészetet szóban s cselekvésben fejezik ki. Minden ami nagyjelentőségű, nem egy pillanat alatt lesz világra. Az eszméknek vajúdniok kell, a tervek alakulnak, változnak, míg leszűrődnek. Az új színház eszméje is áthaladta a vajúdás korszakát; a Vígszínház terve is soká forrott, mig tényleg leszűrődött. Története van már ma is e színháznak, bár kapui még meg se nyíltak s történetébe itt-ott — ha vékony ereken — a közelmúlt politikai és társadalmi története is belejátszódik. E történet a társadalmi erők győzelmét hirdeti. A politikai világ nem teremtette meg azt, a mi irodalmi és művészeti közéletünknek szinte égető szüksége, az új vígszínházat hát megteremtette a társada AZ UJ SZÍNHÁZ. lom, melynek törekvései buzgó harczosokat leltek azok személyében, akik a Vígszínházat létesítették. Az új műintézet létrehozását közéletünk főkép annak a három férfiúnak köszönheti, akik a néhány hét múlva megnyíló színháznak igazgatóságként élén állnak. Keglevich István gróf, Szécsi Ferencz dr. és Faludi Gábor voltak azok, a kik a Vígszínházat tulajdonkép létesítették. Hármuk közül egyik se szorul arra, hogy bemutassák a közönségnek Keglevich István gróf régóta becsült alakja közéletünknek. A politikában épp úgy előkelő szerepe volt, mint a művészeti világban. Most csak ez utóbbiról emlékezünk meg, mert hisz egy újabb művészeti tényével állunk szemben. Keglevich István gróf érdemeit a magyar művészet körül akkor tudjuk csak igazán megbecsülni, ha egybevetjük a mai viszonyokat az akkoriakkal, a mikor Keglevich István állt a színművészeti ügyek élén a Nemzeti Színház és Operaház intendánsaként. Igazán virágzó csak az ő intendánssága alatt volt Operaházunk; akkor szerezte műintézetünk kivétnevét. Annak a műgondnak és műizlésnek, mely Keglevich gróf alatt fejlődött ki Operaházunknál még ma is meg vannak ott nyomai. A Vígszínház művészi nívójára az becses garanczia. Szécsi Ferencz dr. képviseli az iróvilágot a Vígszínház igazgatóságában. Sokáig mint aktív hírlapíró is szerepelt s az időből még emlékezik a közönség Franciskus elmés tárczáira, melyek Szécsi Ferencz dr. tolla alól kerültek ki. A szinműirással is megpróbálkozott s egy darabja állandóan repertoáron van a Nemzeti Színházban. Szellemességének bizonynyal számos víg perczet fog köszönni a Vígszínház közönsége. Faludi Gábor társul az említett két férfiúhoz. Ő fogja a szellemiekből is kivévén a kellő részt intézni a színházvezetésnek egyik leglényegesebb oldalát, az adminisztratív részt. Keglevich gróf és Szécsi Ferencz inkább a színpaddal, Faludi Gábor inkább a nézőtérrel fog foglalkozni. A közönséggel való érintkezésben nagy prakszisa van s ismeri a közönséget a páholyoktól a kakasülőig. Akinek fogalma van a színházvezetésről, az tudja, mily fontos jó tulajdonság az ily ismeret. A speciális művészi intézés is szaktekintély vállain nyugszik, a Ditrói Mórén. De róla már szólottunk régebben. Melléje társul főrendezőként a Nemzeti Színház ismert művésze és rendezője Mátrai Béla. E férfiak állnak majd a Vígszínház élén. Most még minden tőlük függ. Ahogy ők fogják vezetni a színházat, olyan lesz a közönség is a színházzal szemben. Most a közönség még nyers, gyáratlan agyag. A Vígszínház vezetői a szobrászok, kik az agyagot formálni fogják. Hogy várjon milyen lesz a szobor? Ez csak a művésztől függ. Meg vagyunk győződve hogy a Vígszínház vezetősége igazi, biztoskezű művészek lesznek. Hogy így legyen, az A VÍGSZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA.