A Petőfi Társaság Lapja, 1878. január-június (3. kötet, 1-26. szám)

1878-06-09 / 23. szám

368 A P­E­T­Ő­F­I - TÁ­R­S­A­S­Á­G LAPJA VEGYES. — A Petőfi-társaság könyv­kiadó vállalatának első három kötetét már sajtó alá adta Aigner Lajos jó­­nevű kiadó. Abonyi Lajos »Az al­földön« című beszély - gyűjteménye, L­a­u­k­a Gusztáv emlékiratai s V­á­­radi újabb költeményei (»Az én vi­lágom «címmel) képezik a három kö­tetet, mely egyszerre küldetik meg a könyvkiadó-vállalat pártolóinak. — Jókai Mór apróbb elbe­széléseiből s útirajzaiból »Az élet­ből ellesve« cím alatt három kö­tetes gyűjtemény jelent meg az »Athenaeum« kiadásában. A harma­dik kötetet csaknem egészen Jókai olaszországi utjának leírása foglalja el, s a második kötetben, több apró rajz kíséretében, az a bensőségteljes le­írás is olvasható, melyet e nagynevű iró kedvenc tartózkodási helyéről, a budai Svábhegyről bocsátott közre. A három kötetes gyűjtemény ára 3 frt. — A magyar tud.­akadémia ez évi nagygyűlésének sorrendje . Jun. 11-én osztály­értekezletek lesznek, me­lyeken a pályázatok eldöntése s a tag­ajánlások a főtárgyak. Junius 12-én nagygyűlés : a pályázatok végleges el­döntése és új pályakérdések kitűzése. Junius 13-án nagygyűlés: tagválasz­tások. Junius 15-én az igazgató-tanács ülése. Junius 16-án ünnepélyes köz­gyűlés, melynek tárgyai: Elnöki meg­nyitó beszéd. Főtitkári jelentés. Lónyay Menyhért gróf emlékbeszéde Károlyi György gróf tiszteleti tag felett. — Haynald Lajos emlékbeszéde Perlatone Fülöp kültag felett. — Pulszky Fe­renc értekezése a vezérek korabeli magyarországi leletekről. — A herceg-primás újabban egy egész képgyűjteményt vett Rómá­ban, hogy azt az általa Esztergomban bőkezűen alapított képtárba bekebe­lezze. Az említett római képtár 60 mű­vészi képet foglal magában a régi olasz iskolából. Tulajdona volt Bertinelli római kanonoknak, ki nagy szorgalom­mal és műértelemmel gyűjtögette. Bekö­vetkezett halálával az örökösök áruba bocsátották és a herceg-primás, mint az »Esztergom« közli, 20,000 írtért megvásárolta. — Ereklyeterem. Pulszky Fe­renc a nemzeti múzeumban egy na­gyobb termet úgy fog berendezni, hogy abban a magyar közélet híres férfiainak hátramaradt ereklyéi együtt lesznek láthatók. Abba helyezik a »Deák-szoba« értékes és érdekes mű­tárgyait, a József nádor, Petőfi és Széchenyi István után maradt emlé­keket, a Kmetty tábornok kardját és sok egyéb érdekességet. A terv foga­natosításához, mint a »Fővárosi Lapok« írja, akkor kezdenek, mikor Pulszky Ferenc haza­jön a világtárlatról, hová ő a múzeum régiségtárának néhány igen becses darabját vitte : a szolnoki arany-leletet, az ezüst-triposzt, a ritka rézgyűjteményt. E sokat érő kincse­ket, melyek számára a világtárlaton három négyszög méternyi tért tartot­tak fenn, a világ régiség-tudósai bizo­nyára nagyban fogják méltányolni. — Pálik Béla nagy képét, mely a királyt lóháton vadászöltözet­ben ábrázolja, kedden délelőtt mutatták be Schönbrunnban ő felségének. A kép, mely Buchanan volt angol nagy­követnek van szánva, rendkívül meg­nyerte a király tetszését; sokszorozás végett a festményt lefényképezik s aztán azonnal Angliába küldik el. — B. Orczy Bódog »Rene­gát« című dalművéből, melyet már említettünk, szombaton több részletet bemutattak a londoni közönségnek a james-halli philharmoniai hangverse­nyen, melyben Sarasaié és Tremelli is közreműködtek. A dalmű a belga királynénak van ajánlva. — Paulai Ede a nemzeti szín­ház derék és buzgó drámai igazgatója a jövő hó elején Párisba utazik a vi­­lágkiállításra, hol három hetet fog el­tölteni. Párisi idézését tanulmányok­nak és oly tapasztalati ismeretek szer­zésének szenteli, melyek kétségkívül hasznára lesznek nemzeti intézetünknek, melynek drámai részét Paulai már eddig is jóval magasabb színvonalra emelte, mint a­milyenen volt az utóbbi időben. — Delibes Leo levelet írt a nemzeti színház egyik művésznőjének, melyben megígéri neki, hogy a nem­zeti színházban őszkor színre kerülő új balettjének első előadására szemé­lyesen jő el Budapestre. »Sylvia«, a műértők szerint, felülmúlja Delibes minden eddigi szerzeményét. A nem­zeti színház igazgatósága Delibesnek Budapesten idézését felhasználva, itt­léte alatt egy új operáját is színre hozatja, melyet Fruszár Imre már le­fordított. Címe : »A király mondta.« — »Egyetemes földrajz.« A Ballagi Károly és Királyi Pál által írt »Egyetemes földrajz« harmadik kötete most jelent meg az Athenaeum-társulat kiadásában. E mű terjedelme jelenté­kenyen túlszárnyalta a szerzők előle­­ges terveit, s habár hézagtalannak most sem mondható, minden­esetre a földrajzi ismeretek oly roppant töme­gét tárja fel az olvasó­közönség előtt, a­milyennel eddig még a magyar irodalomban nem lehet találkozni. Az »Egyetemes földrajz« tekintettel van az országok természeti, politikai és társadalmi, kereskedelmi, ipari, közle­kedési és közmivelődési viszonyaira, el van látva szótárszerű tárgymutató­val s kereskedők, iparosok, gazdák és általában a művelt közönség számára valóban hasznos kézikönyvet képez. A nagy terjedelmű munka e kötettel be van fejezve; a kötetek együtt és kü­­lön-külön is kaphatók; az utolsó kö­tetnek ára 4 frt, az egész munkának pedig 10 frt. óhajtandó volna, hogy a tömeges pártfogás folytán hova előbb egy második kiadás válnék szükségessé, a­melyben szerzők e művet a tudomány és közönség érdekeinek még megfe­lelőbbé tehetnék. — Massé Viktor, a »Pál és Virginia« opera szerzője beteg s Pá­­risból déli vidékre utazott. Massé új operán dolgozik, melynek címe : »Cleo­patra étele«. — A Her Majesty’s opera most, miután a saison körülbelül elérte tetőpontját, naponkint új csillagot mu­tat be a közönségnek. A legkiválóbbak egyike Wilde Mathild, ki a Hugenot­­tákban legutóbb lépett föl nagy tetszés között. A londoni sajtó egyhangúlag dicséri a művésznőt, kinek érdeme annál nagyobb, mivel a londoni opera­közönség eddig csak Tiefjens Teréz »Valentine«-jét tudta élvezni. — Jókai Mór történelmi re­génytárából megjelent a 12-ik füzet, mely »Egy asszonyi hajszál« című történelmi regényvázlatának má­sodik füzetét tartalmazza. A harmadik füzettel e vázlat s egyúttal a regény­tár első félévi folyama be lesz fejezve. Jókai Mór vállalata, tudvalevőleg, két­­hetenkint megjelenő füzetekben adatik ki, s egy-egy füzet 50 kr. Előfizetési ára félévre vagyis 13 füzetre 5 frt, egész évre vagyis 26 füzetre 10 frt. Minden füzet mellé egy-egy az eredeti elbeszélést magyarázó kép van csatolva. — Ohland, a hírneves német költő özvegye, m. hó 15-én ünnepelte Stuttgartban 80-ik születésnapját. Uh­­land esküvője 1820. május 29-én volt. Nyomatják és kiadják WEISZMANN TESTVÉREK. Budapesten, nádor­ utca 14 sz. Felelős szerkesztő : SZANA TAMÁS.­­ Társ-szerkesztő : BALÁZS SÁNDOR.

Next