Turán. A Turáni Társaság folyóirata 10. (1927)

1927 / 1-2. szám - Hírek

tessü­k az eredetiséget, se ne kövessünk vakon másokat. Népünk törekvéseinek és tevékenységének összhangban kell állnia; a jóakarat uralkodjék a nemzet különböző osztályai között s őrizzük meg a jó viszonyt a világ minden nem­zetével." Domenico Comparetti, a hírneves olasz philologus és kiváló Kalevala-kutató ez év január 15-én 92 éves korában elhunyt. Ő volt az első külföldi tudós, aki a Kalevalával alapos készültséggel foglalkozott. Finn nyelvi és irodalmi tanulmá­nyai alapján írta meg európai hírű művét „II Kalevala" címen, amely 1891-ben jelent meg, a következő évben német s később angol fordításban is. Műve eszté­tikai tekintetben ma is becses, de a follorisztika mai szintájáról nézve természet­szerűleg némileg elavult. Ám Comparetti nevét a Kalevala-kutatás úttörőinek sorában mindenkor tiszteleti hely illeti meg. Dr. Zolnai Gyula, a kiváló nyelvész s egyetemi tanár az 1926—7. év I. fél­évében a pécsi egyetemen finn nyelven tartott előadást a finn nyelv alaktanáról. Hallgatói, mint a jeles professzor jelenti folyóiratunknak, nagy kedvvel és meg­értéssel mélyedtek el az élő finn nyelv tanulmányozásába. Zolnai prof. Somkuti írói néven a „Turán"-ban több szép műfordítást is közölt. Ugyancsak az ő fára­dozásainak eredménye, hogy a pécsi egyetem Aarni Penttilä, a turkui egyetem könyvtártisztjének személyében finn-észt lektort is alkalmazott a most végződő tanév II. szemeszterében. A hallgatók túlnyomó többsége a finn nyelvi órákra iratkozott be. Ez újításban a pécsi egyetemet illeti az elsőség pálmája. Dr. Virányi Elemér, a tartui egyetemen a magyar nyelv lektora nemcsak az irodalom, hanem a tudományos előadások terén is egyre növekvő buzgalommal és sikerrel munkálja az észt-magyar kapcsolatok ügyét. Virányi a közelmúltban a következő előadásokat tartotta: 1926 febr. 23. a tartui középiskolák ifjúságának „a magyar művelődés fejlődéséről"; márc. 15-én a Vanemuine termében rendezett magyar estén „Magyar­ föld, nép és művészet" címen vetített képekkel; márc. 18-án az Egyet. Hallg. Egyesületében „mai magyar problémákról"; ápr. 18-án az Észt Irodalmi Társaság közgyűlésén „Magyar kutatások az őshaza és a rokon­népek felkeresésére" címmel; márc. 28-án Tallinnban „a régi és új Magyarország­ról" olvasott fel; május 7-én ugyanott „a török-magyar érintkezések történetét" világította meg; okt. 9-én a tartui Népfőiskolában „a mohácsi vész jelentőségéről" s ugyanott nov. 28-án „Herczeg Ferenc írói egyéniségéről" tartott előadást; 1927 jan. 30-án pedig a Történelmi Társaságban „a magyar történetírás fejlődéséről" szóló dolgozatát mutatta be. Ez előadások nagy része nyomtatásban is megjelent (1. Irodalom rovatunkat). Haltenberger külföldi sikere. A párizsi Kereskedelmi Földrajzi Egyesület elnöke. Weygand tábornok, Pusta párizsi észt követnek 1927 április havában ünne­pélyesen átadta az „Észt köztársaságnak" odaítélt Gauthiot-ezüstérmet. Az indo­kolásban kiemelte azt a nagysikerű munkát, amelyet hazánkfia, dr. Haltenberger Mihály, rövid két évi tartui egyetemi professzorkodása alatt hallgatói körében és a földrajzi intézet kiadványai révén elért. A Haltenberger vezetése mellett kiadott földrajzi közleményekből nyugateurópai nyelveken 15 szám jelent meg. Annyiban is inkább jólesik ezt regisztrálnunk, mivel szintén nemrégiben kaptunk hírt arról a kitüntetésről, amely Haltenbergert Észtország földrajzának megírásáért azáltal érte, hogy őt a hallei Leopoldinisch—Karolinische Deutsche Akademie der Naturforscher tagjai sorába választotta. Haltenberger művét múlt számunk ismertette.

Next