Turán. Magyar néprokonsági szemle 24. (1941)

1941 / 3. szám - F-f.: Hírek

nyitót mondott dr. Nagy Emil v. igazságügyminiszter. 3. Palmgrén: „Álom, álom ..és „Hazatérés“ című dalát énekelte az említett férfikar. 4. Kulai Sándor előadása: Finnország napjainkban. A Turáni Társaság 1940 október 24-én rendezett néprokonsági napjáról meg­emlékeztünk a Turán 1941. évfolyamának II. számában, a 91. lapon. Aame Wuorimaa finn követ előadása. 1940 október 20-án, Nagy Emil, a Ma­gyar-Finn Társaság elnökének szíves meghívására egybegyűlt előkelő vendégsereg előtt Aam­­e Wuorimaa finn követ rendkívül érdekes és tanulságos előadást tartott Építőmunka Finnországban címen. Az előadó ismertette azokat a veszteségeket, amelyek Finnországot az 1940 márciusában megkötött moszkvai béke következ­tében sújtották, s egyiken rámutatott arra, hogy Finnország milyen erőfeszítése­ket tesz gazdasági és társadalmi téren, hogy e veszteségeket mielőbb pótolja. Finnország nemzeti ünnepe 1940-ben. Ispánovits Sándor 1940 december 5-én a budapest rádióban előadást tartott „Megemlékezés a rokon finn népről" címen. December 6-án, a finn függetlenségi nap évfordulóján Aame Wuorimaa finn kö­vet vendégül látta a magyar közélet, tudományos és művészi világ, valamint a nép­­rokonsági munka képviselőit a Finn követség termeiben. A Turáni Társaság 1940 december 5-én tartott felolvasó ülésén emlékezett meg a nap jelentőségéről. (L. Turán, XXIV. évf. 92. 1.) A Magyar-Finn Társaság és a Székesfővárosi Népművelési Bizottság 1940 december 7-én, Aarne Wuorimaa finn követ fővédnökségével a f­inn függetlenségi ünnep és Jean Sibelius zeneszerző 75. születésnapja alkalmából a pesti Vigadóban nagyszabású hangversenyt rendezett. Karafiáth Jenő mélyenszántó ünnepi beszéde után a Székesfővárosi Zenekar Csilléry Béla vezényletével Sibelius „Finnk­ndia" című szimfóniáját, majd „Rakastava“ című zeneművét és a VII. szimfóniát ját­szotta. Végh Sándor a klasszikus finn zeneszerző hegedűhangversenyének előadá­sával, Lea Piltti Sbelius lírai dalaival szerepelt. Énekét Garanine Solo Kallioniemi finn zongoraművésznő kísérte mély átérzéssel. A losonci gimnázium finn ünnepsége. 1940 december 5-én a losonci á­lami Kármán József gimnázium növendékei az önképzőkör rendezésében jól sikerült műsorral emlékeztek meg a finn testvérnem­zet szabadságának évfordulójáról Turchányi István ifj. elnök méltatta a nap jelentőségét, majd a VIII. osztály­­énekkara finn nyelvein elénekelte a testvérnemzet himnuszát. Utána Madarász László „Népi rokonaink és a finnek“ címmel tartott előadást. Beszámolt a finn­ugor népek életmódjáról és példákat sorolt fel a nyelvi rokonság bizonyítására, majd a finn testvérnemzetről beszélt és eredeti'' népmeséket olvasott föl finn nyel­ven.­­ Lukács István és Vida Ágnes elszavalta Eino Leino „Turáni csatabárd" és „Dal­ás Magyarország“ című költeményét Vikár Béla, illetve Faragó József fordításában. Wolf Erzsébet előadta Marie Under észt költőnő „Orgonavirágzás“ című dalát Képes Géza átültetésében. Ugyancsak Wolf Erzsébet zongorakísérettel elénekelte a „Suomi-dalt“. Közkívánatra az énekkar még egyszer elénekelte a finn nemzeti himnuszt, majd az intézet ifjúsága egyperces néma csenddel áldozott a finn hősi halottak emlékének. Az ünnepség a testvérnép iránti szeretet és lelkesedés megnyilvánulá­sával ért véget. Pásztor Mihály ny. tanár indítványára az intézet ifjúsága testvér­intézetül választotta az egyik helsinki gimnáziumot. Elhatározták, hogy az ünnep­ségről és elhatározásukról üdvözlő táviratban értesítik a testvérnemzet ifjúságát. Dr. Sipos Lajos igazgató ajánlatára felkérik Virányi Elemér dr.-t, a Turán szerkesztőjét a közvetlen kapcsolatok megteremtésére. A jól sikerült mű­sort­ Madarász László VIII. o. tanuló, Feigler Otmár és Orbán Gábor dr. pozsonyi nyelvészek egykori tanítványa állította össze. Siberus és Kanteletar­matiné a Zeneakadémián. A Magyar Goethe Társaság és a La Fontaine­ Akadémia 1940 december 14-én előadó ülést rendezett a Zene­művészeti Főiskola kamaratermében a 75 éves Jean Sibelius és a százéves Kartle­­letar című finn népköltési gyűjtemény tiszteletére. Lukács György elnöki megnyi­tója után Kulcsár Irma elszavalta Lázár Franciska „Üdvözlet Suomi népének“ című ünnepi költeményét és szemelvényeket adott elő a Kanteletar dalaiból, Bán Aladár fordításában. Virányi Elemér magvas tanulmánya a Kanteletar jelentősé­gét méltatta és a vonatkozó európai szellemi áramlatokkal való kapcsolatait ismer­tette. Csongor István Scelius- és Hannika­inen-dalokat énekelt, magyar és finn nyelven, Kály Mária zongorakíséretével. Vikár Béla humoros dalokat olvasott föl a Kanteletarból, saját fordításában.

Next