Turán. Magyar néprokonsági szemle 24. (1941)
1941 / 3. szám - F-f.: Hírek
nyitót mondott dr. Nagy Emil v. igazságügyminiszter. 3. Palmgrén: „Álom, álom ..és „Hazatérés“ című dalát énekelte az említett férfikar. 4. Kulai Sándor előadása: Finnország napjainkban. A Turáni Társaság 1940 október 24-én rendezett néprokonsági napjáról megemlékeztünk a Turán 1941. évfolyamának II. számában, a 91. lapon. Aame Wuorimaa finn követ előadása. 1940 október 20-án, Nagy Emil, a Magyar-Finn Társaság elnökének szíves meghívására egybegyűlt előkelő vendégsereg előtt Aame Wuorimaa finn követ rendkívül érdekes és tanulságos előadást tartott Építőmunka Finnországban címen. Az előadó ismertette azokat a veszteségeket, amelyek Finnországot az 1940 márciusában megkötött moszkvai béke következtében sújtották, s egyiken rámutatott arra, hogy Finnország milyen erőfeszítéseket tesz gazdasági és társadalmi téren, hogy e veszteségeket mielőbb pótolja. Finnország nemzeti ünnepe 1940-ben. Ispánovits Sándor 1940 december 5-én a budapest rádióban előadást tartott „Megemlékezés a rokon finn népről" címen. December 6-án, a finn függetlenségi nap évfordulóján Aame Wuorimaa finn követ vendégül látta a magyar közélet, tudományos és művészi világ, valamint a néprokonsági munka képviselőit a Finn követség termeiben. A Turáni Társaság 1940 december 5-én tartott felolvasó ülésén emlékezett meg a nap jelentőségéről. (L. Turán, XXIV. évf. 92. 1.) A Magyar-Finn Társaság és a Székesfővárosi Népművelési Bizottság 1940 december 7-én, Aarne Wuorimaa finn követ fővédnökségével a finn függetlenségi ünnep és Jean Sibelius zeneszerző 75. születésnapja alkalmából a pesti Vigadóban nagyszabású hangversenyt rendezett. Karafiáth Jenő mélyenszántó ünnepi beszéde után a Székesfővárosi Zenekar Csilléry Béla vezényletével Sibelius „Finnkndia" című szimfóniáját, majd „Rakastava“ című zeneművét és a VII. szimfóniát játszotta. Végh Sándor a klasszikus finn zeneszerző hegedűhangversenyének előadásával, Lea Piltti Sbelius lírai dalaival szerepelt. Énekét Garanine Solo Kallioniemi finn zongoraművésznő kísérte mély átérzéssel. A losonci gimnázium finn ünnepsége. 1940 december 5-én a losonci álami Kármán József gimnázium növendékei az önképzőkör rendezésében jól sikerült műsorral emlékeztek meg a finn testvérnemzet szabadságának évfordulójáról Turchányi István ifj. elnök méltatta a nap jelentőségét, majd a VIII. osztályénekkara finn nyelvein elénekelte a testvérnemzet himnuszát. Utána Madarász László „Népi rokonaink és a finnek“ címmel tartott előadást. Beszámolt a finnugor népek életmódjáról és példákat sorolt fel a nyelvi rokonság bizonyítására, majd a finn testvérnemzetről beszélt és eredeti'' népmeséket olvasott föl finn nyelven. Lukács István és Vida Ágnes elszavalta Eino Leino „Turáni csatabárd" és „Dalás Magyarország“ című költeményét Vikár Béla, illetve Faragó József fordításában. Wolf Erzsébet előadta Marie Under észt költőnő „Orgonavirágzás“ című dalát Képes Géza átültetésében. Ugyancsak Wolf Erzsébet zongorakísérettel elénekelte a „Suomi-dalt“. Közkívánatra az énekkar még egyszer elénekelte a finn nemzeti himnuszt, majd az intézet ifjúsága egyperces néma csenddel áldozott a finn hősi halottak emlékének. Az ünnepség a testvérnép iránti szeretet és lelkesedés megnyilvánulásával ért véget. Pásztor Mihály ny. tanár indítványára az intézet ifjúsága testvérintézetül választotta az egyik helsinki gimnáziumot. Elhatározták, hogy az ünnepségről és elhatározásukról üdvözlő táviratban értesítik a testvérnemzet ifjúságát. Dr. Sipos Lajos igazgató ajánlatára felkérik Virányi Elemér dr.-t, a Turán szerkesztőjét a közvetlen kapcsolatok megteremtésére. A jól sikerült műsort Madarász László VIII. o. tanuló, Feigler Otmár és Orbán Gábor dr. pozsonyi nyelvészek egykori tanítványa állította össze. Siberus és Kanteletarmatiné a Zeneakadémián. A Magyar Goethe Társaság és a La Fontaine Akadémia 1940 december 14-én előadó ülést rendezett a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében a 75 éves Jean Sibelius és a százéves Kartleletar című finn népköltési gyűjtemény tiszteletére. Lukács György elnöki megnyitója után Kulcsár Irma elszavalta Lázár Franciska „Üdvözlet Suomi népének“ című ünnepi költeményét és szemelvényeket adott elő a Kanteletar dalaiból, Bán Aladár fordításában. Virányi Elemér magvas tanulmánya a Kanteletar jelentőségét méltatta és a vonatkozó európai szellemi áramlatokkal való kapcsolatait ismertette. Csongor István Scelius- és Hannikainen-dalokat énekelt, magyar és finn nyelven, Kály Mária zongorakíséretével. Vikár Béla humoros dalokat olvasott föl a Kanteletarból, saját fordításában.