A Zene 20. (1939)
1938 / 4. szám - Események a hangversenyéletből (A "Turul" szépmíves-hangversenyzenekar estje)
88 KÜLFÖLDI HÍREK •••• A »Messiás« eredeti fogalmazása eddig csak a Händel összkiadásban volt található s a mű előadásai a Mozart-féle átdolgozásban történtek. Hogy az eredeti »Messiás«-hoz mindenki hozzájuthasson s az előadás aszerint történhessen, most kiadják azt a gyakorlat számára is. A revideálást Arnold Schering, híres német zenetörténész végzi. Az így eredeti formájában visszakerült mű első előadása Lipcsében a »Johanniskirche«ben, 1939 feketevasárnapján lesz. Händel halála óta először fognak elhangzani a hatalmas mű egyes áriái, úgy, ahogy azokat a nagy német mester megírta és lesz egy duett kórussal, mely azóta egyáltalában nem szerepelt a »Messiás« tételei között. A «Jézus és a kufárok«-at, Kodály mestert a cappella kórusát legutóbb Londonban énekelték, a Szent Mihálytemplomban tartott hangversenyen. Az angol lapok magasztaló hangon írnak a mű szépségéről és kifejező erejéről. BELFÖLDI HÍREK • ••• A Győri Hittudományi Szeminárium 250 éves fennállása alkalmából, magas nívójú díszünnepélyt rendezett november 17-én Győrben, a hittudományi hallgatók Szent Imre egyesülete. Az ünnepélyen a kiváló egyházi zeneszerző, Halmos László vezénylésével a teológusok Szent Gergely férfikara adott első vallásos énekeket Gumpelzhaimer és Konrád Hagius XVI—XVII. századbeli zeneszerzőktől és Bárdos Lajostól (Szent Imre herceg). Ének Szent István királyhoz. Kodály új kórusa vegyes karra. Külön nőikarra és fiú-vegyeskarra is átírta a szerző az iskolai énekkarok használatára. Az új Kodály-kórus az »Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga« kezdetű régi egyházi ének szövegére készült. A mű kótája a »Magyar Kórus« őszi száma mellékletenként jelent meg. Az Énekszó legújabb száma többek közt közli Rajeczky Benjámin cikkét a »Rezesbandá«-ról. Örömmel olvastuk, hogy a cikkíró ugyanazt kifogásolja, amit mi a november 1.-i számunk vezércikkében : a magyar katonazene idegen szellemét. Hogy két zenei lap egymástól függetlenül, egyidőben felveti ezt a nemzeti szempontból rendkívül fontos problémát, bizonyítja a kérdés legnagyobb aktualitását. »A Zene« vezércikkének már gyakorlati eredménye is van : a »Turul« szépmíves bajtársi egyesület — tudomásunk szerint — már felvette munkatervébe az igazi magyar katonazene megvalósítását. Fiatal zeneszerzőink is már sok egészséges gondolatot vetettek fel a kérdésben. Meghalt dr. Kerntler Jenő. Alig több mint egy hónapja temettük el a Zeneművészeti Főiskola egy régi kiváló tanárát, Nagy Gézát és most ismét a Főiskola gyászáról kell beszámolnunk : november 15-én meghalt dr. Kerntler Jenő 62-ik életévében. Zenei tanulmányait külföldön végezte. 1924-ben a Nemzeti Zenedéhez kerül zongoratanárnak, ahonnan két év múlva a Zeneművészeti Főiskolához nevezték ki, ahol zongorát és kamarazenét tanított. Nagy kultúrájú muzsikus volt, aki főleg a modern kamarazene ápolása terén szerzett érdemeket. Cikkei és kritikái jelentek meg a »Muzsiká«-ban és a »Zenei szemlé«-ben. A »Die Musik« magyarországi tudósítója volt. Több kompozíciót is írt, még pedig : zongoraversenyt, zenekari műveket, kamarazeneműveket, zongoradarabokat és dalokat. Mint a »Modern Zene Nemzetközi Társasága« magyarországi szakosztályának, az »Új Magyar Zene Egyesület«-nek ügyvivő titkára, sokat tett a modern magyar zene külföldi kapcsolatainak kiépítése terén. Értékes egyénisége komoly vesztesége a magyar zenei életnek. A ZENE Budapest székesfőváros házinyomdája 1938 — 10799 — Felelős nyomdavezető: Kurfürst István vezérigazgató