MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 13. ÉVFOLYAM (1964)
1964 / 2. sz. - KUTATÁS - ZOLNAY LÁSZLÓ: Balassa Bálint családi emlékei Esztergomban
BALASSA BÁLINT CSALÁDI EMLÉKEI ESZTERGOMBAN Balassa Bálintot, a költőt csupán életének tragikus záróakkordja, maga választotta hősi halála fűzte Esztergomhoz. Esztergom, a költő élete idején, 1543 óta török végvár volt, az oszmán birodalom nyugat felé előretolt bástyája. Az esztergomi gyűjteményekben őrzött Balassa emlékek részben ismeretlenek. Közülük csak három kapcsolódik a költő személyéhez. A többi a költő oldalági leszármazóitól maradt fenn. Az egyes relikviák másmás úton kerültek Esztergom gyűjteményeibe : sorukból — az ismertebbeken kívül — kivált a költőnek az 1930-as években Esztergomba került egyetlen, nagyjából hitelesnek tekinthető portréjára s az ún. Ragályihagyaték tárgyaira kívánjuk felhívni a kutatás figyelmét. .. A Balassa-biblia. A költő unokatestvérének, Balassa Andrásnak, majd Zsigmondnak (* 1623) családi bibliája az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár — a Bibliotéka — tulajdonában van. A kötet Balassa András egyik leányági ivadékának, az 1770-ben meghalt Révay Pál esztergomi kanonoknak hagyatékával került a könyvtárba. A Balassa-biblia irodalomtörténeti értékű fragmentum : a szentírás kötetének előzék és hátlapjaira ugyanis Balassa András, majd ennek Zsigmond n. fia maga jegyezte fel a család akkori tagjainak életrajzi adatait. Ez a feljegyzés, amelyet Zákonyi Mihály fede z. Balassa-biblia