MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 31. ÉVFOLYAM (1982)
1982 / 4. sz. - ADATTÁR - SISA JÓZSEF: A pesti Csekonics-palota
san megsérült, 1949 nyarán a Kecskeméti utcai főszárnyat lebontották, a hátsó, Magyar utcai szárnyat 1950-ben helyreállították. Az épület főhomlokzatának ábrázolásával, fényképével sajnos nem rendelkezünk sem a múlt század végi átalakítás előttről, sem utánról. [12] 1896-ban ezt jegyi meg a házról Edvi Illés Aladár: „Szintén pazar és fényes belső berendezést takar a csaknem puritán egyszerűségű homlokzat."[13] 1924-ben a következőt írták róla: ,,. . .a Kecskeméti utcai Csekonicspalota már külsőleg a Meinig-féle átalakításokkal elvesztette eredeti alakját. Oszlopos kapualja azonban még régi állapotban van meg. "[14] A pesti Csekonics-palota egyedülálló Hild János (1766—1811) [15] oeuvre-jében. Az építész, Hild József apja, 1786-ban érkezett Pestre az Újépület kivitelezésének vezetésére. Jelentős érdemeket szerzett a Szépítő Bizottmány megalapításában, működésének megindításában, közreműködött Pest városrendezési tervének kidolgozásában. Önálló tervezői munkásságát elsősorban középületek jelentették (színház- és táncterem, a régi városháza emeletráépítése, Nemzeti Múzeum stb.), de ezek közül jóformán semmi sem valósult meg. A szakirodalom eddig nem tartott számon Hild Jánostól egy magánház-tervezést sem; a Csekonics-palotát azért is kivételnek tekinthetjük, mert fel is épült. Különös balszerencse, hogy utóbb az épületnek megsemmisülés lett a sorsa. Mindössze az udvaron, a Magyar utcai szárnyhoz a Kálvin tér felé eső oldalon csatlakozó szárny egészen rövid fennmaradt szakasza — egyemeletes épületrész, a felső szinten nagy, kőkeretes ablakokkal — emlékeztet a Hild-féle palotára. Egyébként gróf Csekonics József (1757—1824) akkor ezredes, utóbb tábornok, a palota építtetője abban az időben más formában is kapcsolatban állt építészünkkel. 1799-ben a Had-tervezte színház építésére saját vagyonával kezességet vállalt. [16] Érdekes Heinrich Koch közreműködése is az épület tervezésében. Ritkán adódott alkalom, hogy egy külföldi a klasszicizmus korában pesti magánház tervezésével foglalkozzon, a gyakorlati megfontolások a helyben működő, céhes mesterjoggal rendelkező építészeknek kedveztek. Két másik esetről tudunk még, mindkétszer főrangú nemes a megrendelő. A jelentősebb a Károlyi grófok Károlyi Mihály utcai palotája, melyhez 1832-ben a bécsi Anton Pius Riegl készített terveket. [17] 1834-ben már Heinrich Koch vette át az építkezést, s több ponton módosítva Riegl tervét 1841-re fejezte be azt. Az épület földszinti ívezetes-vállpárkányos architektúrája hasonlít Csekonicsék tárgyalt házához, bár ezt a motívumot sok más kortárs mester is alkalmazta. A másik esetet, amikor külföldi mester kapott pesti magánház tervezésére megbízatást, már nem követte megvalósulás. 1812 és 1815 között Szentgyörgyi Horváth József számára Alois Pichl olasz származású, bécsi építész rajzolt terveket egyemeletes palotájához. [18] Ezeket mellőzve Pollack Mihály terve szerint emelték a Horváth-házat a mai Kossuth L. u.—Szép utca sarkán. 1 Schoen Arnold—Kardos György—Zakariás G. Sándor: Budapest műemléki kárai 1944/45-ben. 1950. (Kézirat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében.); Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest, Bp. 1961. p. no.; Műemlékjegyzék 1960, 1967, 1976. 2 Vas Megyei Levéltár, Szombathely, XIII. 18. Szentgyörgyi Horváth család levéltára 37. csomó, tervrajzok. Földszinti alaprajz, homlokzatrajz, „Johannes Hild Baumeister" szignóval. Mindkét lap hátán felirat: „Domnus Csekonicsiana Pestini". — A genealógiai kézikönyvek nem tartanak nyilván rokonságot a Szentgyörgyi Horváthok és a Csekonicsok között. A tervlapok utólagos levéltári rendezést követően kerülhettek a számos tervet magában foglaló csomóba. Pesten az építkezésekről pontos és rendszeres információ csak 1804-től kezdődően, a Szépítő Bizottmány működése nyomán maradt fenn. Esetlegesen más iratokban előfordulhat építkezésre vonatkozó adat. Ezek közül eredménytelenül néztem át a Budapest Főváros levéltárában (a továbbiakban BFT): IV. 1202/c. Pesti Heinrich Koch (1781—1861)[ig] jelentősebb szerepet játszhatott a magyar klasszicista építészet történetében, mint ahogy a mai napig ismert. Művei azért is fontosak, mert nem egy a romantika, sőt a historizmus korai jelentkezését tükrözi. 1836—40-ben Ybl Miklós, később a magyar historizmus legjelentősebb építésze dolgozott vezetése alatt. Koch a bécsi Akadémia elvégzése után először főleg Csehországban működött, a Kinsky család udvari építésze volt. Később számos magyarországi megbízásnak tett eleget, nemesi magánmegrendelőknek elsősorban vidéken. Alkotásainak azonosításával, behatóbb kutatásával még adós a magyar építészettörténet-írás. Sok épületet tervezett — részben vagy egészben — a Károlyiaknak: a pesti palotán kívül a fóti, parádi, fehérvárcsurgói, a tótmegyeri kastélyokat. Ő építette a nagymihályi Sztáray- és a szentmihályi Dessewffy-kastélyt, az utóbbi számára angol stílusú parkot is tervezett. 1828-ban a Batthyányaknak tervet készített a „piaci nagy tiszti ház"-hoz Körmendre, amely 1835-ig felépült. [20] 1829-ben Koch a sárospataki vár északi szárnyát tervezte meg. [21] 1851-ben a soproni Széchenyipalota homlokzatát építette ki a római Farnese-palotát idéző formában. [22] Tudunk sikertelen próbálkozásról is: 1824-ben, Kühnel halála után megpályázta az esztergomi székesegyház vezető építészi állását, de őt és a többi jelentkezőt mellőzve Rudnay prímás Packh Jánost bizta meg. [23] A kutatás biztosan Koch jó néhány magyarországi művét fogja még felderíteni. Sisa József tanácsi iratok, intimata mutatókönyvek 1796 — 1800, IV. 12171a. Pest város Mérnöki Hivatalának iratai mutatókönyvek 1790 — 1830. 4 BFT: IV. 1202/mm. Pesti tanácsi iratok, az árvizi károk összeírása 1838. Az épület az „Innere Stadt, Ketskemeter Gasse 528" sz. alatt szerepel. 5 BFT: IV. 12071a. Pesti levéltár, Szépítő Bizottmány jegyzőkönyvei 1838. szept. 21., IV. 12071b. Szépítő Bizottmány iratai 7494-6 BFT: XV. 311. Tervgyűjtemény, Szépítő Bizottmány 7494. A földszint, az I. és a II. emelet alaprajza. 7 BFT: XV. 311. Tervgyűjtemény, Ybl Miklós tervei 218. — Ybl Koch-hal, majd Pollack Ágostonnal állt társas viszonyban, ez a magyarázat arra, hogy került a terv Ybl hagyatékába. 8 Pollack Ágoston (1807 — 1872) tanulmányai elvégzése után előbb apja, Pollack Mihály irodájában, majd 1841-től Ybl Miklóssal társulva dolgozott. Elsősorban hasznossági épületeket tervezett (pesti gyermekmenhely, első magyar cukorfinomító) és jelentéktelen bérházakat. 1834-ben megszerezte a mesterjogot, számos épület JEGYZETEK WWajgKBiiUMI'l 5. Megvalósulatlan terv a pesti Csekonics-palota teljes átépítésére, a főhomlokzat rajza. Pollack Ágoston 314