Szádeczky Lajos: Békés Gáspár 1520-1579 (Magyar Történeti Életrajzok, Budapest, 1887)
BEVEZETÉS
6 SZÁDECZKY LAJOS Az ítéletek e különfélesége csak fokozza vágyunkat, hogy megismerkedjünk hazai történetünk ez érdekes alakjával, s földerítsük regényes élettörténete eddigelé rejtélyes szakaszait. Talán elfogulatlanul s több igazsággal mondhatunk róla ítéletet mi, kik kora pártszenvedélyétől távol állunk, mint kortársai tevék ; s talán több alkalmunk volt bepillantani eddig ismeretlen életviszonyaiba, mint újabbkori életíróinak. nyai Iv. k. 4. 1.) szerint : nagy és fenséges lélek lakott benne, minden dolgában, főkép követségeiben kitűnt eszélyessége és éles elméje által, — így BETHLEN Farkas is (Historia de rebus Transylvanicis, II. k.). Az olasz GROMO, János Zsigmond testőrkapitánya «szép és magasröptű szellemnek» mondja (Uebersicht des ganzen im Besitz des Königs Johann von Siebenbürgen befindlichen Reiches. L. Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde. Neue Folge. 11. k. 38. 1.). Ellenben FORGÁCH Ferencz szerint : minden gonoszságra hajlandó, hűtlen közkincskezelő, fondor cselszövő s határtalan nagyravágyó vala. (Magyar históriájában.) Újabbkori történetíróink közül KERÉKGYÁRTÓ Forgáchnak ad igazat (Magyarok életrajzai 27. és követk. 1.). SZALAY László védelmébe veszi, mert szerinte «Békés nem volt silány, nem volt középszerű emberke, távolról sem volt oly gonosz, oly kegyetlen, a minőnek őt Forgách F. hirdeté vala». (Adalékok a magyar nemzet történetéhez, xiv. sz. Pest, 1859. 227. 1). — Ez álláspontot foglalja el Várfalvi NAGY János is Békésről írt életrajzában. (Békés Gáspár Megj. a Kolozsvári Közlöny 1872. évi 213. és k. számaiban.) 2. IZABELLA KIRÁLYNÉ ALÁIRÁSA.