Magyar Állatorvosok Lapja, 1993 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1993 / 11. szám - ÁLLATORVOS-TÖRTÉNELEM - Várhidy Imre: A főváros tejellátása a századfordulón, különös tekintettel a budapesti központi tejcsarnok szövetkezet 1883-1916-ig betöltött szerepére
A főváros tejellátása a századfordulón, különös tekintettel a budapesti központi tejcsarnok szövetkezet 1883—1916-ig betöltött szerepére Várhidy Imre, aki, mezőgazdasági mérnök, agrárközgazda Hazánkban a mezőgazdasági termékek termelésén belül a tejgazdaság a XIX. század második felétől indult fejlődésnek. Éppen ezt támasztja alá az, hogy egy kiírt pályázat nyertese, Békéssy László állatorvos, gazdasági tanár lett 1885-ben. Pályamunkájának címe: ,,A tejgazdaság és sajtkészítés”. A kutatók úttörő munkát végeztek a tej és tejtermékek hamisításának megakadályozására is, így Liebermann Leo az állatorvosi akadémia tanára, a tejhigiéniai és a tejzsírtartalom-vizsgálatoknak az eddigi megállapítását elemezte eredményesen ugyancsak 1885-ben. Fettick Ottó állatorvos lett a felállított új tejhigiéniai laboratórium vezetője, melyre az Állatorvosi Főiskola rektora, Hutyra Ferenc tette meg javaslatát a földművelésügyi miniszternek. A Magyar Országos Állatorvos Egyesület jelentős szerepet kapott a tejtermelés és tejkereskedelem országos egészségügyi ellenőrzésének megszervezésében. Budapesten 1909-ben a IV. Nemzetközi Tejgazdasági Kongresszusra már megjelent Rievel hannoveri tanár „Tejhygiéne” c. könyve. Mindezek az úttörő munkát végzett — állatorvos-tudományt művelő — tudósok hozzájárultak ahhoz, hogy tudományos módszereik a gyakorlatban is elterjedjenek. A néhány tudós nevének és munkásságának előrebocsátásával ajánlhatom a kutató és a gyakorló állatorvosoknak egyaránt a „Budapesti Központi Tejcsarnok” rövid történetét, amely korszerű tejüzem volt a maga korában 1883—1916 között. Ez a szövetkezet az egészséges és jó minőségű tejet előállítva hasznosította az állatorvos-tudományokat művelő tudósok kitartó, szorgalmas, a tejellátás fejlődését előrevivő munkáját. Intézkedések és javaslatok a budapesti központi tejcsarnok szövetkezet megalakulására A fővárosban uralkodó rossz tejellátás foglalkoztatta a földművelésügyi kormányzatot akkor, amikor a város tejellátásának javítására 1882 végére a kezdeményező lépéseket megtette. 1883-ból ismert a fővárosban készített alábbi tejvizsgálati eredmény, amelyet egy 1885-ben megjelent tanulmány így foglalt össze: „A Budapesten 1883. évben 132 tejpróbával, melyek összesen 10 000 literre engedtek következtetni, szakegyének által megejtett vizsgálatok eredménye a következő volt: 58% vízzel kevert tej, 10% lefölözött és 7% szaga vagy íze miatt fogyasztásra alkalmatlan tej.” Ezeket a vizsgálati adatokat kiegészítik az alábbi sorok is: „Fővárosunkat illetőleg, miután szaktekintélyeink abban megegyeztek, hogy a naponta tej gyanánt fogyasztott vízmennyiség legalább 7000 literre tehető, kiszámíttatott, hogy egy év alatt 300 ezer forintnál nagyobb összeggel károsul a lakosság a tejhamisítók fogásai által, kiknek eljárása annál vétkesebb, annál iszonyú- Address for correspondence: Ferenciek tere 7. Budapest H-1053 48. 692—696. Várhidy, I.: MILK SUPPLY OF THE CAPITAL AT THE TURN OF THE CENTURY, WITH SPECIAL REFERENCE TO THE ROLE OF BUDAPEST CENTRAL DAIRY-SHOP CO-OPERATIVE BETWEEN 1883 AND 1916 abb, mert csúfos mesterségük a legfontosabb és leginkább nélkülözhetetlen élelmiszer ellen irányul, és mert csecsemőink, gyermekeink életét veszélyeztetik.” Az Országos Gazdasági Egyesület a budapesti Józsefvárosban létesítendő Központi Tejcsarnok Szövetkezet tervét 1882. november 23-án tartott értekezletére elkészítette és azt véleményezés céljából megküldte a Budapesti Orvosegyletnek, a következő kérdések kíséretében: MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1993. NOVEMBER » i&tpr 1993/11 ШшшА lUfДа „I.A főváros tejjeli ellátása ez idő szerint megfelel-e a közegészség feltételeinek , vagy igényli-e javítást? II. Igaz-e, hogy a tejjel élő embert a következő 3 irányból veszély fenyegeti: ahogy a tejjel együtt a tehénnek valamely betegsége átvitethetik a tejet fogyasztó emberre? b) olynemű takarmányozás által, mely a tehén emésztését alterálni vagy pláne annak megbetegedését előidézni szokta, constatálható-e befolyás a fogyasztó ember és különösen a kisgyermekek emésztő szerveire s szóval egészségi állapotára? c) Származnak-e a tejre kártékony tulajdonságok az által, hogy a tej kezelése valamely tisztában módon vagy oly emberek által történik, kik vagy valamely ragályos betegségben szenvednek, vagy oly betegekkel érintkezésbe jönnek — vagy végre az által, hogy a tej oly helyeken állott, hol a levegőből vehet fel valamely kártékony anyagot? III. Ezen hármas veszély elkerülése végett érdekében áll-e a város lakosságnak, hogy hatóságilag általánosan kötelező prophylacticus rendszabályok hozassanak? IV. Áll-e az, hogy nagy városban jó tehéntej pótolhatatlan ott, hol kis gyermekeknél az első hónapokban az anya- vagy dajkatej helyettesítéséről van szó? és igaz-e, hogy az, mint a gyermekek főtápszere, az első években mással alig pótolható? Vannak-e a szoptatósdajkák alkalmazásának oly árnyoldalai, melyek miatt a minden tekintetben megfelelő tehéntej hivatva volna nálunk is idővel a szoptatósdajkák alkalmazására korlátozólag hatni? V. Nyújt-e az orsz. gazd. egyesület által tervezett központi tejcsarnok szervezete elegendő biztosságot arra, hogy az általa szolgáltatott tej tökéletesen tiszta, egészséges hamisítatlan és ezenkívül értékcsökkentő és ártalmas alkatrészektől mentes, tehát a csecsemő felnevelésére is par excellence alkalmas minőségben fogna nyújtatni a közönségnek? VI. Ha igen, fog-e az orvosegylet ezen közhasznú vállalat létrejöttének előmozdítására tényleg közreműködni? VII. Ha arra az orvosegylet hajlandó volna, az esetben remélhető-e, hogy ezen közreműködés annyiban is sikeres lenne, hogy azon családok részéről, amelyeket az orvosegylet tagjai látogatnak, a köponti tejcsarnok létrejötte esetében s fennállásának kezdetén, tehát első hónapjaiban legalább próba tétessék a tejcsarnok tejével?” Válaszában a Budapesti Orvosegylet az alábbi követelmények megvalósítását szorgalmazta: 1. A főváros tejszolgáltatása sürgős változtatást igényel, mert nem felel meg a követelményeknek. 2. Jelenlegi ismereteink mellett a betegségek a beteg állatról emberre is átvihetők. 3. Egyes takarmányok rontják a tejet (moslék, gyári hulladék). 4. Beteg ember által kezelt tej a fogyasztóra ártalmas. 5. Anyatej helyettesítésére legjobb a megbízható tehéntej.”