Magyar Állatorvosok Lapja, 1999 (121. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 7. szám - KÉRŐDZŐK - Bokori József - Gráf Zoltán: A teve emésztése és emésztőszervi betegségei: 1. Szájszervek, nyálmirigyek és nyelőcső
A felállni test újszülött fejét a kanca teljes egészében „bekapja”, és gyengéd, de fájdalmat okozó harapdálással készteti a felállásra és a szopásra. A hímek igen agresszívek is lehetnek az újszülöttel szemben. Gyomruk összetett, de nem annyira tagolt, mint a szarvasmarháé. Hőmérsékletük nem állandó, 36,5-42,0 ° C között ingadozik. Pulzusuk nyugalomban 40-50, légzésük 5-12 percenként. A felnőtt kétpúpú csődör testtömege 500-690 kg , a kancáé 450-550 kg. A dromedárcsődör lehet valamivel súlyosabb is. A tevék lábai hosszúak és a hiányzó haskorc miatt még hosszabbnak tűnnek (1. ábra). Minden irányba pontosan algnak, rúgásaik és mozgékony nyakuk révén, harapásaik segítségével igen eredményesen védekeznek az idegenekkel szemben. Igen veszélyesek is lehetnek. A Fővárosi Állatkertben évtizedekkel ezelőtt egy csődör tarkóharapással végzett egyik ápolójával. A csődörök egymással is keményen harcolnak. Védekezési módszereikhez tartozik az is, hogy a nem kívánt, közeledő idegeneket felböfögött bendőtartalommal spriccelik le. A teve megfékezése és rögzítése A tevetartó népek állataikat a kötőfékre erősített kötéllel, kötőfék hiányában az orrszárnyba beültetett, drótkarikába fűzött, vastagabb madzaggal és kommandószavakkal irányítják. Az állatorvosi vizsgálathoz, beavatkozásokhoz szükség van néhány fékezési módszer alkalmazására is. Ha nem szükséges az állatot lefektetni, akkor elegendő, ha az egyik elülső csűdre kötött és a maron átvetett kötéllel a nyakat és a felkötőfékezett fejet egy masszív objektumhoz kötjük ki kétoldalt, szorosan. Ilyen helyzetben az ivartalanítás is elvégezhető. Természetesen nem nélkülözhető az egyidejű nyugtatás és a helyi érzéstelenítés sem. Egy másik rögzítési mód a sternális helyzetben való rögzítés. Ehhez az egyik elülső lábat az említett módon felemeltetjük, ezután a segédkezők a carpus hajlítói felületét ütögetve előbb térdelő, majd a hátulsó lábakat is ütögetve fekvő helyzetbe kényszerítik az állatot. A beavatkozás alatt a segédkezők az állat törzsére gyakorolt, folyamatos nyomással akadályozzák meg a felállást. Biztonságosabbá tehetjük a rögzítést, ha az azonos lábon a csűdöt az alkarral, ill. a csűdöt az alcombbal összekötjük. A teve nyugtatása és fékezése kémiai szerekkel. A xilazin megjelenésével az egyéb szerek (klorálhidrát, fenotiazinok) alkalmazása szinte teljesen kiszorult. Csak igen agresszív vagy megközelíthetetlen állatoknál jön szóba az etorfin (immobilon) használata. A tervezhető beavatkozások előtt az állatokat ajánlatos koplaltatni és szomjaztatni, ami kérődzők esetében 48 órás takarmány- és 24 órás vízelvonást jelent. A tevék ezt egyáltalán nem sínylik meg. Ilyenkor annak ellenére, hogy a tevék nem egykönnyen nyelnek félre, a beavatkozások alatt (hacsak az állat nincs intubálva) a fejet tartassuk magasabbra. A xilazin adagja nyugtatáshoz: 0,1 mg/ttkg, altatáshoz: 0,5 mg/ttkg (30). A két véglet között a körülményeknek és az állat állapotának függvényében rugalmasnak kell lennünk. Mindenesetre látható, hogy mintegy kétszeresét kell adnunk a házi kérődzők adagjához képest. Az etorfin (Immobilon) adagja: 2,0-4,0 mg/felnőtt állat (30). A szer alkalmazásánál légzésdepresszióból és szívmegállásból eredő szövődmények esetleges előfordulásával lehet számolni. A szájszervek betegségei A szájüreg anatómiája A teve szájnyílása széles. Az ajkak nagyok, jól izmoltak, igen mozgékonyak. A felső ajak közepén mély hasadék húzódik, egészen a belső orrszárnyakig (2. ábra). A pofa nyálkahártyáját sok, többhegyű, elszarusodó végű papilla borítja. Az erősen elszarusodott nyálkahártya jó 2. ábra. Mély barázda az orrnyílások között, a felső ajak közepén MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 1999. JÚLIUS