Magyar Demokrata, 2004. október-december (8. évfolyam, 40-52. szám)
2004-10-21 / 42. szám
KULTÚRA Lassan véget ér a katonaköltő Balassi Bálint emlékévfordulója. Annak ellenére, hogy a kulturális tárca minisztere minden szépet és jót ígért, nemzetünk ezen meghatározó irodalmi alakjáról alig esett szó az elmúlt tíz hónapban. Helyette az MTA Reneszánsz Intézetének kutatócsoportja igyekezett megtenni minden tőle telhetőt, hogy a Balassi-hagyatékot széles körben megismertesse. rwift'-tV'Kul A minisztérium „mentsük, ami menthető” alapon alig néhány hete tartó kampányízű, kamionos road-show-val igyekszik eleget tenni ígéretének, és ezzel letudni a feladatot és egy video-összeállítást is készített Ba- Tassi költeményeiből, életéből, a vele kapcsolatos művekből, ám eszébe sem jutott olyan elhivatott és hiteles embereket megszólaltatni, mint a pécsi operaénekes Kuncz László - akinek a napokban könyve fog megjelenni arról, hogy miként is kell a nagyszerű költő hagyatékát értelmezni - vagy a Balassi-életművet bemutató műsorával az országot 25 év óta járó Kecskés együttes. - Életkorától függetlenül mindenki számára példaértékű az, amit Gyarmati Balassa Bálint örökül reánk hagyott. Versei mellett tiszta kereszténysége, hazaszeretete, hősies önfeláldozása még későbbi jelentős irodalmi személyiségeket is megragadott Csokonai Vitéz Mihálytól Arany Jánosig, József Attilától Ady Endréig. Születésének 450., halálának 410. évfordulója alkalmából többet érdemelt volna, mint amit 2004-ben eddig kapott, hiszen ő volt az első, hazafias érzelmeinek hangot adó költőnk - hajt fejet elődünk előtt Kecskés András régizenész. Az ősi nemesi családból származó ifjú, ha szülővárosát, Gyarmatot is neve elé helyezte, akkor Balassaként, anélkül Balassiként írta nevét. Birtokai Kékkő, Zólyom és Gyarmat - ebből alakult ki Balassagyarmat - környékén terültek el, nyugalom mégsem adatott meg neki. Zaklatott magánélete során egyszer nősült, Dobó István, az egri várkapitány lányát vette feleségül - gyermekük fiatalon meghalt -, majd állandósuló, családon belüli birtokviszályba keveredett Életvitelén visszatükröződött a XVI. századi három részre szakadt országban uralkodó társadalmi, politikai fejetlenség, az egészséges államalakulat hiánya. A protestantizmus és a katolicizmus ellenségeskedése is ugyanúgy egymás ellen uszította az embereket, ahogyan napjaink politikája, ezért is nem árt összevetni a két korszakot és levonni belőle a tanulságokat 18 évesen, oly sok más főnemesi ifjúhoz hasonlóan ő is megfordult a bécsi udvarban, ahol a koronázás alkalmával pásztortáncot járt. Nem lehetett rossz zenei érzéke, hiszen 24 esetben olyan nótajelzéseket használt, amelyek európai kitekintés szempontjából is igen-igen jelentősek. Vannak közöttük olasz, horvát szlovén, német eredetre utaló dallamok, lengyel és magyar zsoltárok, erdélyi énekek. Ritmusukra jellemzők a Búcsúja hazájától kezdő sorai: Oh, én édes hazám, te jó Magyarország, ki kereszténységnek viseled pajzsát, viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, vitézlő oskola immár Isten hozzád. Noha mintegy száz költeményét ismerjük, csupán egyetlen műve jelent meg nyomtatásban, a többi csak kéziratban maradt meg. Ezeket a Balassa-kódexet is véletlenül találta meg Szilágyi Áron az 1800-as évek második felében. Annyit azonban tudunk, hogy a protestánsok számos könyvet adtak ki Istenes és vitézi énekek címmel, amelyekben ő is szerepel, tehát már az 1700-as években számon tartották. A dallamokat sajnos nem írták le, de utaltak rájuk, hiszen keresztény gyülekezeti énekekként maradtak fenn. Még napjaink református énekeskönyvében is találunk olyat, hogy Balassa Bálint éneke - meséli Kecskés András. Az általa vezetett együttes idén, január 2-án méltó helyszínen, a Zeneakadémián adott koncertjével köszöntötte a költőt, majd sorra járta a Balassi-emlékhelyeket November 8-12. között Pest megyébe, 16-22. között pedig Győrbe szervez hangversenykörutat számukra a Budapest Filharmónia, amelynek 20 előadása során elsősorban a diákokkal szeretnék megismertetni a XVI. századot. Ezt megelőzően október 20-án a Magyar Rádióban egész napos felvételsorozattal örökítik meg a költő életművét a többi régizenei együttessel együtt. - Balassi életműve, vitézsége, hazaszeretete pontosan olyan lelki támasz, amelyre elengedhetetlen szükség van napjainkban. Nem véletlen, hogy éppen ezt a fogódzót akarják bizonyos politikai erők kiiktatni az életünkből, ahogyan már a Gábelmann nevű császári hivatalnok is a halotthoz méltatlan módon azt jegyezte fel róla az esztergomi ütközet után, hogy istentelen. Halálának körülményeiről annyit, hogy Esztergom ostrománál török golyó ütötte lábát nem engedte levágni, ám a seb elfertőződése végül is végzetét okozta. Embertelen fájdalmai közepette halálos ágyán írta az 50. zsoltárt, amit minden nemzettársunknak el kellene olvasnia - adja meg szavaival a költőnek a végtisztességet tisztelője, Kecskés András. Szakács Gábor 59