Magyar Demokrata, 2020. január-április (24. évfolyam, 1-16. szám)
2020-03-11 / 11. szám
Indulni, de merre? Érdekes alakulat az OEANO. Körülbelül száz fő zsebében lapul a párt tagsági könyve. Hagyományos belső szerkezete nincs - fejletlen a szakpolitikai struktúrája és belső szervezeti rendszerre az elnök Igor Matovic pedig tartózkodik minden konkrét ideológiai megnyilvánulástól. Jobboldali, vállalkozásbarát alakulatnak mondja pártját, amely felpörgetné az innovációt, mindemellett pedig jelentősen csökkentené a bürokráciát. Választási programnak ez meglehetősen kevés. Ehelyett a leendő miniszterelnök azt tervezi, hogy internetes, azaz e-mailes lakossági szavazás formájában alkotja majd meg a végleges kormányprogramot. Matovic még annyit tett hozzá ehhez, hogy az OEANO kormánya Európa- és NATO-barát politikát szeretne folytatni. A párt igyekezett mindenkit megszólítani választási kampányában, elemzők szerint a szélsőjobbtól kezdve egészen a felvidéki magyarokig mindenhonnan rabolt magának szavazókat. Például olyan hangzatos szlogenekkel, hogy „verjük össze a maffiát!”. Szakértők úgy becsülik, hogy a magyarok tíz százaléka harapott az efféle csalikra. Az emberek az OEANO-t és az általa alakítandó kormányt az egykori, 2006-ig regnáló jobbközép Mikulás Dzurindakabinet utódjának szeretnék hinni. Dzurinda futtatta fel az 1993 óta független Szlovákia gazdaságát, és teremtett átlátható rendet az országban. Jó kapcsolatokat épített ki az első Orbán-kormánnyal, és neki köszönheti a szlovák társadalom, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében jelentősen előbbre került a keleti tagállamok körében. És ha Mikulás Dzurinda kormányfő nem is használta az illiberális gazdaság- és társadalomszervezés fogalmát, tény, hogy ebben a szellemben vezette Szlovákiát. Kérdés, hogy Igor Matovic mit tud kezdeni ezzel az elvárással. eperjesi régió egy főre jutó nemzeti jövedelme között. De nemcsak az a kérdés, miként akar javítani ezen Igor Matovic, hanem az is, milyen tervekkel lép a nemzetközi politika színpadára. Hogyan illeszkedik majd például a visegrádi szövetségbe? Kilépni nem szeretne, de saját szavai szerint békülékenyebb hangot ütne meg az EU-val szemben. Ahogy mondta: az európai politika fő áramában tartaná Szlovákiát. Már látszik, hogy a Matovic által tervezett jobboldali koalícióban nem várható összhang több kérdésben sem. Hiszen tagja lesz a kormánynak a SAS (Szabadság és Szolidaritás) nevű formáció is, amely nyíltan EU- és Nyugat-ellenes. Belső viták várhatók a migráció és a melegházasság témájában is; tudni kell, Matovic mindkettőt ellenzi. Matovic a Brüsszellel szembeni békülékenység jegyében kritizálta, sőt, antiszemitának nevezte a magyar kormány Soros-ellenes plakátkampányát, a társadalmat hergelő taktikáját és Orbán Viktor médiapolitikáját. Dicsérte viszont a magyarok nemzeti konzultációját; sejteni lehet, hogy ez adta az ötletet számára az e-mailen összeállítandó, széles társadalmi alapokon nyugvó kormányprogramhoz. A magyarság kimaradt Az MKP által vezetett Magyar Közösségi Összefogás — amelynek a Magyar Fórum nevű párt és az Összefogás Mozgalom tagja még 3,9 százalékot ért el a választáson. A Bugár Béla vezette Most-Híd pedig 2,1-t, így a felvidéki magyarság a jövőben parlamenti képviselet nélkül marad. Lemondott Bugár Béla, és lemondott az MKP elnöke, Menyhárt József is. Bugár távozását már tavaly, a Most-Híd katasztrofális, 2,59 százalékos európai parlamenti választási eredménye után is sürgették, de maradt. És akadályozta egy átfogó magyar együttműködés megteremtését, noha erre pártja fiatal vonalán lett volna hajlandóság. Becslések szerint a magyar választók fele e súlyos és hosszan tartó megosztottság miatt inkább szlovák pártokra, többek között Matovic CEANO-jára voksolt. Ha hinni lehet a híreknek, most viszont Bugár Béla hívta fel telefonon Menyhárt Józsefet a választás első részeredményeit figyelve, hogy belátja, nincs más út, csak az összefogás és az egységes magyar politika. A Magyar Közösség Pártjában a közelgő tisztújító kongresszus dönt majd az elnök személyéről és a vezetőség összetételéről. Menyhárt József még nem tudja, indul-e a megmérettetésen, de riválisaival szemben állítja, hogy meg kell maradni az etnikai politizálásnál, ám ehhez rugalmasabb, áramvonalasabb pártra van szükség. Lapzártánkkor még zajlanak a koalíciós tárgyalások egyeztetések. Matovic a SAS-t (Szabadság és Szolidaritás) valamint a Sme Rodina (Család vagyunk) nevű formációkat látná szívesen kormányában. Tárgyal a ZL (Az emberekért) nevű polgári liberális párttal is, ez az alakulat azonban még gondolkodik a csatlakozáson. Összességében egy jobbközépnek tűnő, de a valóságban inkább technokrata kabinet formálódik Pozsonyban. ■ Mellbevágó különbség Lelassult a szlovák gazdaság, az idei évre 3 százalék alatti növekedést prognosztizálnak az elemzők. Nem pörög rendesen az autóipar - Szlovákiában Volkswagen, Jaguar, KIA, Peugeot, Citroen és KI Attack márkájú kocsikat gyártanak -, pedig ez a szegmens adja a szlovák GDP 30,13 százalékát. Nagy gond, hogy igen jelentős az ország nyugati és keleti régiója közötti különbség, majd háromszoros a differencia a nyugati, pozsonyi és a keleti, mustamnil 2020. március 11. VÁLTOZÁSOK A KELETI ERŐTÉRBEN Magyarország számára szomszédjai közül az ukrán vezetés hajlíthatatlan asszimilációs stratégiája jelenti a legnagyobb gondot, ami a várakozásoktól eltérően az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépésével sem változott. Problémát jelent az anarchiába süllyedt román politikai élet is, függetlenül Ludovic Orbán jobbközép kormányának minapi bukásától. Bármilyen legyen is a bukaresti kabinet, annak mindig stabil programpontja Székelyföld meghódítása, elrománosítása. És minden magyar autonómiakövetelés azonnali elutasítása. Miután Budapest támogatja Szerbia EU-tagságát, ebben az irányban más a helyzet. Öt közös kormányülést tartott már a két kabinet, Belgrád fontos gesztus gyakorolt legutóbb is, amikor erővel elszállította a magyar határon gyülekező, tekintélyes létszámú migránscsoportokat, mondván, nem akar miattuk Budapesttel összeveszni. Ennél is jobb a viszonya Magyarországnak az Andrej Plenkovic vezette horvát jobbközép kormánnyal. Orbán Viktor nemcsak a két állam együttműködéséről, de közös történelméről is beszélt legutóbb a horvát miniszterelnöknek. Hasonló hazánk viszonya Szlovéniához is, ahol az a Janez Jansa alakít most jobbközép kormányt, aki nyíltan is Orbán Viktor régi barátjának és szövetségesének nevezi magát. 43