Magyar egyháztörténeti vázlatok 31. (Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 2019)
2019 / 1-4. szám
303 A „modus vivendi” fogalmának újdonsága Magyarországon 1945-1948-ban jól megjelentett, melynek német változata 1969-ben Bécsben,6 új magyar kiadása pedig 1990-ben Szegeden jelent meg. Nagy 1945 nyara és 1946 novembere között öt alkalommal volt Rómában, ő volt az egyik, saját maga által megnevezett személy, aki javasolta XII. Piusz pápának a veszprémi püspököt, Mindszenty Józsefet esztergomi érseki kinevezésre, majd hozta haza, ezer veszélyen át, a kinevezéssel kapcsolatos első levelet az érintettnek. Későbbi útjain közvetítő szerephez jutott nemcsak a magyar egyház és a Vatikán, hanem a szovjetek és a Szentszék között is, így maga számára is váratlanul belesodródott abba küzdelembe, melynek fő célja az volt, biztosítsa a túlélés lehetőségét a katolikus egyház számára a szovjet megszállás és kommunista hatalmi berendezkedés alá került országokban. Ez a küzdelem tehát eddig elsősorban a KALOT-tal kapcsolatban volt a kutatás tárgya, majd pedig a kereszténydemokrácia, nevezetesen a Demokrata Párt, vagy Barankovics Párt sorsának alakulásával kapcsolatban. Abban az ütemben, ahogy egyre több forrás került elő, világossá vált a szerzők számára, hogy érdemes önállóan is kutatni ezt a kérdést. A jezsuita páterek és Mindszenty hercegprímás közti ellentét jelentőségére 2009-ben Szakolczai György hívta fel figyelmemet, aki több részletben adta közre kutatásainak eredményeit, majd egy kötetben kiadta azokat. Ekkor azonban mind a vatikáni levéltárak, mind a jezsuita generalícia levéltára zártak voltak e periódusra és a megnyitásra várni kellett.10 A kérdéssel kapcsolatban számos részlet már napvilágra került, hiszen alaposan dokumentált irodalma van a KALOT-nak 11 és Nagy Töhötöm munkásságának egyaránt,12 a KALOT-tal, amelynek Kerkai Jenő rendtársa oldalán fő szervezője volt, Balogh Margit foglalkozott, lásd: A KALOT és a katolikus társadalompolitika, 1935—1946. Budapest, MTA Történettudományi Intézete, 1998. 235 lap (Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok 23.) Egyes munkáit Keresztes András feldolgozta és elhelyezte a Magyar Elektronikus Könyvtárban. mek.oszk.hu. 5 Spanyolul: Nagy, Alessandro: Jesuitas y masones, con una carta abierta a Su Santi tad Paulo VI. Edicion del autor. Buenos Aires 1963, utánnyomás 1965-ben és 1966-ban. Magyarul: Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Szerzői kiadás, Buenos Aires 1965. 6 Nagy, Töhötöm (Dr.): Jesuiten und Freimaurer (Mit einem offenen Brief an Seine Heiligkeit Paul VI.), Wilhelm Frick Verlag, Wien, 1969. 7 Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Szeged 1990. Az 1960-as évek második felében a Kossuth Kiadó néhány száz „kalózpéldányt” is kinyomtatott, belső, zárt terjesztésre, a szerző engedélye nélkül. Köszönöm Keresztes András közlését. 8 Mindszenty József (1892-1975), rkót pap 1915-től, veszprémi püspök 1944-től, esztergomi érsek 1945- től, bíboros 1946-tól. Életrajzához és működéséhez legalaposabb: Balogh Margit: Mindszenty József (1892-1975), I-II. Budapest 2015. 9 Szabó Róbert - Szakolczai György: Két kísérlet a proletárdiktatúra elhárítására. Gondolat, Bp 2010. (első kiadás). Ezt megelőzően a kisebb közlések a Magyar Szemle c. folyóirat 2007. és 2008. és a Múltunk 2008. évfolyamában, ill. 2008-2010 között az Egyházfórum c. folyóiratban jelentek meg (itt nyolc részletben). 10 „P. Nagy naplójából, de a körülményekből is az következik hogy Mindszenty írt, sőt talán többször is írt a pápának a KALÓT és személy szerint P. Nagy ügyében. E könyv fiatalabbik szerzője [Szabó Róbert] megkísérelte, hogy megtalálja ezt a levelet a magyarországi levéltárakban, de eddig sikertelenül. Az a valószínű, hogy ez a levél csak a Vatikán levéltárában lelhető fel, de ott ennek az évnek az iratai még nem kutathatók.” In: Szabó Róbert - Szakolczai György: Két kísérlet a proletárdiktatúra elhárítására. I. m. 42. 11 Első helyen Balogh Margit munkáját kell említeni: A KALOZ és a katolikus társadalompolitika, 1935— 1946. i. h. 12 Főleg a Jezsuiták és szabadkőművesek német nyelvű kiadására támaszkodik: Ickx, Johan: L’Ostpolitik di Pio XIIII “modus vivendi” proposto aMosca 1946-1947.11 caso di padre Alessandro Töhötöm Nagy S.J., i. m.