Magyar Élet Pártértesítője, 1940 (2. évfolyam, 13. szám)
1940-07-01 / 13. szám
MAGYAR ÉLET PÁRTÉRTESITŐJE 1940 jÚlus 1 Európában ezért az új rendért, a német és az olasz birodalom tá-. Riogatásával. Az idő minket igazolt s amikor most a történelmi pillanat elérkezett, Magyarország újra hajlandóságot mutat, hogy résztvegyen az új rendezésben és a népek együttélésének lehetővé tételében. Ennek természetesen feltételei vannak, amelyek eléggé ismeretesek az elmúlt húsz esztendő harcaiból. Bebizonyosodott, hogy e feltételek teljesítése nélkül nincs egészséges élet és a mostani nagy átalakulás nem történhetik másként, mint ezeknek a feltételeknek a figyelembevételével. Tekintettel kell lenni mindarra, amit Páris környékén és az elmúlt húsz évben nem akartak észrevenni: a néprajzi határokra. A vihar miatt zátonyra futott a Duna tengerjáró hajónk és elpusztult. A kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium hozzájárulásával az elveszett „Duna” helyett két hajót rendeltek meg, amelyek a modern „Kassa” és „Tisza” hajók mintájára épülnek fel. A többi hajó most Budapest és Konstantinápoly között közlekedik, mert a Földközi tengeren való áruszállítás nagyon kockázatos lenne. A duna-tengeri hajókon keresztül jelenleg erős áruforgalom bonyolódik le. Gépeket és nergárukat, fayence cikkeket, toa népek kultúrájára, történelmére, földrajzi és természeti adottságokra, mindarra, amit eddig letagadtak, elmellőztek és hajmeresztő valótlanságokat állítottak vele szemben. Figyelembe kell venni a gazdasági törvényszerűséget, a szabad népek szabad élethez való jogát, mindazt, amiről az elmúlt évtizedekben csak mi beszéltünk, csak mi követeltük sokáig, egyedül az egész ellenséges világgal szemben. Íme: nagy körvonalakban a most megindult új rendezés kontúrjai, így látják ezt Magyarországon és a történelmi igazságszolgáltatás biztonságával hiszik, hogy a változásnak ezen az alapon kell végbemennie. Tábbá égetett téglákat szállítunk a levantei államokba. Az Európán túli hajóforgalom szempontjából igen jelentősek azok a tárgyalások, amelyek most folynak a magyar és a török gazdasági bizottságok között. Értesülésünk szerint a közeljövőben jelentős mennyiségű gyapotot, gyapjút, mohairt és idényárut kapunk Törökországtól, míg Magyarország főleg acélárut, gépeket, gépalkatrészeket, gyógyszert, villamossági cikkeket és üvegárut szállít Törökországnak. A Fekete-tengeren elpusztult „Duna meyett két új tengerjáró hajót építünk a Magyarország megcsonkítása óta közel e milliárd tonna új szenet sikerült felkutatni A széntermelés Magyarországon tulajdonképpen a Széchenyi-korszakban vette kezdetét, amikor a Dunán megindult az első gőzhajó és Pesten felépült az első gőzmalom. A széntermelés 1867-től kezdve rohamosan emelkedett. A csúcspontot 1913-ban értük el 10,174.000 tonnával. Érdekes, hogy 1841-től 1938-ig Magyarországon összesen csak 385.910.000 tonna szenet termeltek. Ebből a Zsil-völgy 66 millió tonna, a salgótarján-vidéki bányák 60 és félmillió tonna, a tatabányai bányák 56 millió tonna, a pécsvidéki bányák 40 millió tonna, az esztergomvidéki bányák 23 millió tonna és a diósgyőri vasgyárborsodi bányák 21 millió tonna szenet termeltek. Az adatok szerint 1913-ban az egész ország szénkészlete 1,7 milliárd volt. A trianoni békeparancs ennek 63%-át az utódállamokhoz csatolta, úgy, hogy a megcsonkított ország területén csak 600.000.000 tonna szénkészlet maradt. Az óriási erőfeszítések a csonkaországban örömteljes eredményre vezettek. A megcsonkítás óta a kis ország területén közel egymilliárd tonna szénvagyont sikerült felkutatni és feltárni. Az 1919-ben ismert csonkaországi szénvagyonnál az új szénvagyon 150%-kal több. A Felvidék és Kárpátalja visszatérése óta Magyarország összes eddig ismert szénvagyona három milliárd tor" V" becsülhető. A könnyítés a kedvezményes TENGERI AKCIÓ FELTÉTELEIBEN. A Pártértesítő már beszámolt a kormány kedvezményes hízlalási tengeri akciójáról. Annak ellenére, hogy a hizlalásban résztvenni szándékozó gazdák a kedvezményes kukoricát az időközben felszökött belföldi árnál öt pengővel olcsóbban kapják, kevés jelentkező volt a tengerire. Ennek az a magyarázata, hogy az akcióban való részvétel feltételeit meglehetősen szigorúan állapították meg. A kormány a kedvezményes akció céljaira 6000 vagon kukoricát kötött le külföldön. Ebből eddig 1500 vagon be is érkezett az országba. A hízlaltató gazdák ezideig mindössze 2000 vagont jegyeztek le. A jelentkezés határidejét ezért meghosszabbították és az akcióban való részvétel többi feltételeit is enyhítik. Eltörlik a sertésenként fizetendő 20 pengős óvadékot és minden egyéb megkötöttség nélkül részesedhetnek mindazok az akcióban, akik hizlalással foglalkoznak. — ÚJFAJTA KASZÁLÁS AZ ÁLLAMI BIRTOKOKON. Az elmúlt év nyarán általános feltűnést keltett, az az új kaszálási rendszer, amelynek Thomka Zoltán gazdálkodó, nyugalmazott katonatiszt a feltalálója. Thomka alezredes az ország különböző részein mutatta be az általa módosított kaszával a munkát, melynek lényege, hogy a kaszálást nem kell görbült háttal végezni. A szakemberek a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az új kaszálási rendszerről és miután annak előnyeiről is meggyőződtek, az állami birtokok nagyobb mennyiségű Thomka-féle kaszát rendeltek. Ezek az új típusú kaszák csak 40 fillérrel kerülnek többe, mint a régi típusúak. A MECSEKBEN TALÁLT VASÉRC VETEKSZIK A LEGFINOMABB SVÉD VASÉRCCEL. A napilapok közölték, hogy a szénben, bauxitban és egyéb ásványi termékekben gazdag baranyai földön kiváló minőségű vasércre bukkantak. Az iparügyi minisztérium bányászati osztálya már megkezdte az előmunkálatokat a mecseki vasérclelőhelyek megállapítására. Az eddigi vizsgálatok szerint a talált vasérc vastartalma megközelíti a világhírű svéd mágneses vasérc minőségét. Az iparügyi miniszter intézkedésére a nyár folyamán a Mecsek hegységben széleskörű kutatást folytatnak, hogy melyek azok a helyek, ahol megkezdjék a vasbányászatot.