Magyar Életrajzi Lexikon 1. kötet, A-K (1967)
C - Csernák László, Chernák - Csernátony Lajos, Cseh - Cserni Jován - Csernoch János
313 működött. A háború után végleg Bp.-en telepedett le. Művei találhatók az MNG-ben. Csernák László, Chernák (Pápa, 1740. szept. 1. —Deventer, Hollandia, 1816. máj. 5.): matematikus és fizikus. 1755 — 62 közt a debreceni kollégium diákja. 1767-től a bécsi, 1768-tól a bázeli, turini, később az utrechti, majd a groningeni egy. hallgatója volt. 1773-ban orvosdoktori címet, 1775-ben bölcsészeti doktorátust szerzett. Ez évben meghívták a deventeri gimn. filozófia- és matematikatanárának. 1779 — 82 közt rektori tisztet töltött be. Fő műve az egész számok törzstényezős felbontását megadó táblázata (a Cribrum arithmeticum), melyet saját költségén adott ki s hazájának is megküldött saját kezű bejegyzésével — az első ilyen jellegű mű, amely egymillióig megadja e tényezőket. Másik munkájában Franklin elméletének kritikájával foglalkozik. — M. Dissertatio Physica de Theoria Electricitatis Franklini. . . (Groningae, 1771); Cribrum arithmeticum . . . (Daventriae, 1811). — Irod. Jelitai József: Cs. L. (Debreceni Szle, 1937. 7 — 8. sz.); Dávid Lajos: Debreceni régi matematikusok. M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. sz.-ban (Bp., 1964). Csernátony Lajos, Cseh (Kolozsvár, 1823. aug. 21.—Bp., 1901. márc. 4.): újságíró. A szabadságharc idején Kossuth titkára, a radikális szellemű Március Tizenötödike egyik szerk.-je, majd a Honvédelmi Bizottmány titkára. 1851-ben az osztrák hatóságok távollétében halálra ítélték. 1849 — 51 között Párizsban élt, innen III. Napóleon államcsínye után kiutasították, ekkor Angliába költözött és tanítói állást vállalt. 1860 — 64-ben Olaszokban élt. Emigrációja idején számos külföldi újság (a párizsi National Evenement, Presse, New York Times, londoni Morning Star) munkatársa. 1867-ben hazatért. 1869-ig A Hon főmunkatársa, majd az Ellenőr szerk.-je, később a Nemzet, ill. a Magyar Nemzet főmunkatársa. 1867-től haláláig ogy.-i képviselő, eleinte balközéppárti, majd az 1875-i fúzió után szabadelvű párti programmal. Mint publicista a századvégi sajtó egyik legtevékenyebb tagja, könnyed hangú, szellemesen támadó stílusa új irányt szabott a politikai újságírásban. — Irod. Dezsényi Béla —Nemes György: A magyar sajtó 250 éve (Bp., 1954). Cserni Jován, Cerni, Jován Csernoch János (Szakolca, 1852. jún. 18.— Esztergom, 1927. júl. 25.): bíboros, hercegprímás, az MTA ig. tagja (1915). 1890-től esztergomi kanonok, 1901-től ogy.-i képviselő néppárti programmal. Igyekezett a klérus által irányított keresztényszocialista szervezkedést kiterjeszteni a fellendülő osztályharcos munkásmozgalom ellensúlyozására. 1908-tól Csanádi püspök, 1911-től kalocsai érsek, 1913-tól esztergomi érsek és hercegprímás, 1914-ben bíboros lett. Részt vett XV. Benedek és XI. Pius pápa választásában. A kormánypolitikát támogatta a balkáni expanzió és a háború kérdésében. A Tanácsköztársaság idején részt vett a titkos ellenforradalmi szervezkedésben. Az ellenforradalom hatalomra jutása után a legitimisták egyik vezéralakja, később IV. Károly király és Horthy kormányzó között próbált közvetíteni. — F. m. A halottégetésről (Esztergom, 1887); A lelkierő a nemzetek igazi ereje (Bp., 1910); Krisztus keresztje a háború keresztje (Bp., 1915); Egyház és háború (Bp., 1915); Magyarország újjáépítésének kérdéséhez (Bp., 1924). — Irod. Balázs Béla: A klerikális reakció tevékenysége a fehérterror idején (Századok, 1950); A klerikális reakció a Cserháti Jenő Csepreghy Ferenc Csernátony Lajos