Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z (1982)
S - Schuller Alajos - Schultz Ferenc, Schulz - Schulzer István - Schunda Vencel József - Schuster János
603 rizsban végezte. 1877-től a párizsi csillagvizsgálóban működött és a Bureau des Longuitudes főkalkulátora volt. Munkássága főként a bolygók és üstökösök pályaszámítására vonatkozott. Kutatásainak eredményeit különböző asztronómiai folyóiratokban és ak.-i kiadványokban tette közzé. Jelentős eredményei vannak a kisbolygók ún. pályaháborgásainak kimutatásában. — F. m. Az 1870. IV. számú üstökös. . . (Ért. a Mathem. tud. köréből, IV., Bp., 1874); Az 1871. II. sz. üstökös (Ért. a Mathem. tud. köréből, 1874); Schuller Alajos (Pest, 1845. szept. 17.— Bp., 1920. ápr. 20.), fizikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (1. 1880, r. 1891). 1863-ban a műegy. mérnöki tanfolyamán kezdte felsőbb tanulmányait. Heidelbergi tanulmányai után, 1872-ben elnyerte a műegy. kísérleti fizikai tanszékét. Különös érdeme a laboratóriumi oktatás színvonalának emelése. Tökéletesítette a Bunsen-féle jégkalorimétert, nagy hatásfokú higanyos légszivattyút szerk. 1916-ban vonult nyugalomba. — F. m. Kísérleti fizika (Bp., 1897); Chemiai physica (Szeged, 1905). — Irod. Tangl Károly: Beszéd Sch. A. ravatalánál (Akad. Ért. 1920). Schultz Ferenc, Schulz (Pécs, 1830. márc. 22.—Pest, 1870. okt. 11.): építész, műegyetemi tanár. Tanulmányait a bécsi műegy.-en és a művészeti ak.-n folytatta, ahol Schmidt Frigyes tanítványa volt. Hazatérve főként műemlékek restaurálásával foglalkozott. 1868-ban megbízást kapott a vajdahunyadi vár helyreállítására. Ezzel egyidejűleg neogót stílusú királyi vadászkastélyt tervezett és épített a mácsai erdőségben. 1870-ben a pesti műegy. tanárává nevezték ki, de még mielőtt megkezdhette volna működését, meghalt. — F. m. Denkmäler der Baukunst. . . (Leipzig, 1869). Schulzer István (Vidusevac, 1802. aug. 19. — Vinkovce, 1892. febr. 5.), a gombák kutatója (mikológus). Pályáját katonatisztként kezdte, 1831-től foglalkozott botanikával. Mo. gombaflóráját tárgyaló, saját kezűleg illusztrált kéziratos művét 1869-ben az MTA vette meg. Utóbb Kalchbrenner Károllyal és Hazslinszky Frigyessel tudományos vitába keveredve s Jurányi Lajos bírálatának hatására kapcsolatai az MTA-val megszakadtak. Több műve kéziratban maradt. Utóbb egy részüket tudományos ellenfele, Kalchbrenner adta ki. Kéziratban maradt Schwamme und Pilzen aus Ungarn und Slawonien (Bp., MTA) és Pilze aus Slawonien (Zágráb) c. munkája. — F. m. Magyarország hártyagombáinak válogatott képei (Kiadta és kiegészítette Kalchbrenner Károly, Bp., 1873—77). — Irod. Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936); Sch. I. (Élet és Tud. 1957. 32. sz.) Schunda Vencel József (Dubetz, Cseh U., 1845. máj. 19.—Bp., 1923. jan. 26.): hangszerkészítő. 1856-ban költözött Pestre. 1870-ben átvette a fivére által 1847-ben alapított céget. Nevéhez fűződik a cimbalom tökéletesítése és a tárogató szerkezetének javítása. Új típusú cimbalmát 1872-ben állította ki Kecskeméten, az első pedálos cimbalmot 1874-ben szerkesztette. A tárogatón 1888-tól 1896-ig dolgozott. Az 1872-től 1906-ig terjedő időben mintegy 10 000 cimbalmot készített. — M. A czimbalom múltja, jelene és jövője (Bp., 1884); A czimbalom története (Molnár Gézával, Bp., 1907). Schuster János (Pécs, 1777. máj. 7. — Pest, 1839. máj. 19.): orvos, kémikus, egyetemi tanár, az MTA r. tagja (1831). 1794 — Schulek Elemér Schulek Frigyes Schulek János Schönwisner