Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)

D - Dőry Lajos - Dövényi Nagy Lajos - Drahos István, Darabos - Drozdy Győző

165 Bp., 1963); Borivóknak való ... A szőlő és a bor múltja, jelene és jövője (Katona Józseffel és Muraközy Tamással, Bp., 1973)­ — írod. Katona József: D. J. (Borgazdaság, 1977. 4. sz.). Dőry Lajos (Dőrypatlan, 1904. jan. 25.— Keszthely, 1977. jan. 10.): mezőgazdász, egyetemi tanár. Tanulmányait a magyar­óvári ak.-n kezdte, majd Keszthelyen szer­zett diplomát (1926). 1929-től a keszthelyi Gazdasági Ak. gyakorlati tanszékén, 1931-től 1939-ig a növénytermesztési tanszéken volt tanársegéd, utóbb ak.-i tanár, megbízták a kolozsvári Mezőgazdasági Főisk. növény­termesztési tanszékének vezetésével. 1944 — 46-ban a Debrecen —Pallagpusztai Mező­gazdasági Kísérleti Intézet ideiglenes vezetője volt. 1946—49-ben a gödöllői Agrártudományi Egy.­en tanszékvezető, 1953-tól a keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növényneme­sítési és gyepgazdálkodási osztályát vezette. Fő kutatási területe a gyepnövények agro­technikája és nemesítése volt. Úttörő munkát végzett a gyepnövénymag-termesztés racio­nalizálása, a rét- és legelőgazdasági ismeretek népszerű oktatása, a zöldmezőkataszter felvé­telezése terén. Kutatásait számos szakközle­ményben ismertette. — F. m. A réti ecset­pázsit (Magyarország kultúrflórája, Bp., 1968). Dövényi Nagy Lajos (Szihalom, 1906. dec. 12. —Bp., 1964. dec.): szélsőjobbolda­li újságíró, rádióbemondó. Bp.-en az Új Ma­gyarság belső munkatársa (1934 — 38), majd a szélsőjobboldali Esti Újság segédszerkő­je (1936 — 44). Főleg történelmi tárgyú karco­latokat és elbeszéléseket írt jobboldali napi- és hetilapokba. 1938-tól rádióbemondó és tudó­sító volt. Ő írta a Tarnopolból indult el c. antiszemita uszító regényt (a Magyar Futár­ban jelent meg folytatásokban, 1944), és egy antiszemita színdarabot is. A felszabadulás után vidéken bujkált, elfogták, a Népbíróság a II. világháború alatti tevékenységéért és uszító írásaiért kötél általi halálra (1945. nov. 29.) ítélte, majd köztársasági elnöki kegyelem folytán életfogytiglani börtönre ítélték. Az ellenforradalom alatt kiszabadult. 1957-ben önként jelentkezett a bíróságon, 1960-ban szabadlábra helyezték. — Irod. Major Róbert: 25 év ellenforradalmi sajtó, 1919 —1944 (Bp., 1945)­Drahos István, Darabos (Bp., 1895. dec. 14. — Bp., 1968. máj. 12.), grafikus. 1920 —1925 között az Iparművészeti Isk.-ban Helbing Ferenc tanítványa volt. 1924-ben a Műem­lékek Orsz. Bizottsága részére akvarell soro­zatot készített a főváros egyházi műemlékei­ről. 1933-tól 1957-ig Szentesen volt rajztanár. 1935-től az ex libris lett elsőrendű műfaja, egyik legkiválóbb hazai képviselője volt. Főként a fametszetet kedvelte. Könyvilluszt­rációkat és bélyegterveket is készített. — Al. Udvariasság és művészet, 12 rézkarc (Nagyvá­rad, 1940). Drozdy Győző (Bajta, 1885. okt. 1.—Bp., 1970. nov. 2.): kisgazdapárti politikus, or­szággyűlési képviselő. Esztergomban tanító­képzőt, Bp.-en gyógypedagógiai szaktanfo­lyamot végzett. Alapító felelős szerk.-je volt a Kultúra (1910 —11) c. radikális pedagógiai lapnak. Szerk. a Kultúra könyvtár sorozatot (1911). A Budai Újság felelős szerk.-je volt (1917 — 18). Az Orsz. 48-as (Bizony) Párt titkára (1917), majd a Függetlenségi és 48-as Párt titkára (1918), 1919. jan.-tól az Orsz. Kisgazdapárt főtitkára, ngy.-i képviselő (1920 — 22). Részt vett a Függetlenségi Kis- Dömötör József Drozdy

Next