Magyar Életrajzi Lexikon 3., kiegészítő kötet A-Z (1981)
F - Forgács László - Forgács Zoltán - Forrai Tiborné, Bánlaki Erzsébet - Forster Gyula - Fóti Mihály
1972); Passuth Krisztina: F. A. (Műv.tört. Ért., 1973. 2. sz.); Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919 — 25. (Bp., 1974); Forgács László (Bp., 1931. jún. 7.—Bp., 1970. jan. 3.): esztéta, irodalomtörténész, a filozófiai tudományok kandidátusa (1960). A Lenin Intézet hallgatója volt. 1952 — 53-ban tanársegéd a szegedi JATE-n. 1954 — 56-ban az Új Hang és a Társadalmi Szemle, 1957 —61-ben a Nagyvilág munkatársa. Több szépirodalmi művet fordított oroszból. 1961-től haláláig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa. Átfogó tudományos szintézisek elkészítésére törekedett. A magyar reformkor forradalmi ideológiája, a magyar irodalmi kritika megszületése, a szocialista realizmus esztétikai kategóriájának meghatározása foglalkoztatta. — F. m. Bajza és Belinszkij (Bp., 1955); Ünnep után. Petőfi Apostola és a márciusi ifjak világnézete (Bp., 1960); A szocialista realizmus esztétikai meghatározásához (I—II., Bp., 1962); József Attila esztétikája (tanulmányok, Bp., 1965); A költészet bölcselete (Bp., 1971); A mindenséggel mérd magad (válogatott tanulmányok, 1954 —1970, Bp., 1973). — írod. Fenyő István: F. L. (Élet és írod., 1970. 2. sz.); Szauder József: F. L. (Irod. tört. Közl., 1970. 1. sz.); Forgács Zoltán (Szombathely, 1918. máj. 27.—Bp., 1968. nov. 17.): közgazdász, bányagazdasági szakíró, a közgazdaságtudományok kandidátusa (1963). Tanulmányait Kolozsváron, ill. a budapesti Közgazdaságtudományi Egy.-en végezte. 1946—48-ban a Magy. Áll. Szénbányáknál revizor, 1949 —51-ben a Nehézipari Min.-ban osztályvezető. Oktatási tevékenységét 1949-ben kezdte a Gazdasági- és Műsz. Ak.-on. 1957-ben véglegesen az oktatás szolgálatába állt, a miskolci Nehézipari Műsz. Egy. ipargazdaságtani tanszékén adjunktus, 1959-től docens. 1962-től a tatabányai felsőfokú bányagazdasági technikum tanára volt. Közgazdasági kutató tevékenysége során az ásványvagyon-gazdálkodás, az energiaszerkezet korszerűsítése, az új gazdaságirányítási rendszer és a gazdasági mérnökoktatás reformjának problémáival foglalkozott. Közel két évtizeden át fejtett ki szakirodalmi tevékenységet. Cikkei elsősorban a Bány. és Koh. L.-ban, a Közgazdasági Szlé-ben és az Ipargazdaságban jelentek meg. — F. 111. A bányászat gazdaságtana (Bp., 1967). Forrai Tiborné, Bánlaki Erzsébet (Magyaróvár, 1923. nov. 30. —Bp., 1972. márc. 6.): pszichológus, a pszichológiai tudományok kandidátusa (1965). A bp.-i közgazdasági egyb-en szerzett matematika —számvitel szakos tanári oklevelet 1948-ban, az 1947 —48-as tanévben a bp.-i tudományegy. bölcsészettudományi karán pszichológiai tárgyakat hallgatott. 1949-ben pedagógiából egy.-i doktori fokozatot nyert. 1948-tól Pécsett és Bp.-en középisk. tanár. 1962-től az MTA Pszichológiai Intézetének aspiránsaként dolgozott kandidátusi disszertációján, 1965-től az intézet tudományos munkatársa volt. 1965—66-ban az Arany János kísérleti isk.-ban a matematikatanítással, a következő tanévben a longitudinális tanítással kapcsolatos kísérletekben működött közre. A későbbiekben a tanulók egyéni foglalkoztatásának, önálló teljesítményének problémáival foglalkozott. Vizsgálatainak eredményeit szakkönyvekben, pszichológiai és pedagógiai szaklapokban publikálta. — F. m. Iskolai teljesítmény és szorongás (Bp., 1968); Kísérleti módszer az általános iskolai matematikatanításban (Bp., 1968). — Irod. F. T. (Magy. Nemzet, 1972. márc. 10.); F. T. (Pszichológiai Szle, 1972. 2. sz.); Forster Gyula (Dunaföldvár, 1872. máj. 5. — Bp., 1939. márc. 10.); út- és hídépítő. Elvégezte Bp.-en a műegy.-et, utána a Kereskedelmi Min.-ban dolgozott s államtitkárként ment nyugdíjba. Ő vezette be a modern útépítési módszereket. Részt vett egy Szamoshíd, a dunaföldvári Duna-híd, a bp.-i Petőfihíd, két Tisza-híd tervezésében és építésében. Hosszú ideig elnöke volt a Magy. Mérnök és Építész Egyletnek. Tagja és elnöke az Actio Catholica orsz. tanácsának, a Szt. Imre egyházközségnek. Bp.-en a két cisztercita templom építését is elősegítette. Fóti Mihály (Perőcsény, 1896. máj. 16.— Bp., 1975. máj. 2.): orvos, radiológus, az orvostudományok kandidátusa (1956). 1924 — 21-ben, megszakítással harctéri szolgálata miatt a bp.-i egy.en orvosi tanulmányokat folytatott, 1922-ben doktorált. 1923—25-ben Berlinben és Frankfurtban nyert röntgenorvosi kiképzést. 1925-től 1946-ig Békéscsabán gyakorló orvos, 1946-tól 1957-ig a bp.-i Korányi Frigyes és Sándor (Alsóerdősori) Kórház, 1957 —74-ben a Gyáli úti (ma Merényi Gusztáv) Kórház röntgenfőorvosa volt. Tagja volt az Orsz. Röntgen- és Sugárfizikai Intézet kollégiumának. Főleg a szabadvezetékes röntgengépek okozta áramütések kérdésével, valamint a gyakorlati röntgendiagnosztika kérdéseivel foglalkozott. E témakörből több szakközleménye jelent meg. — F. m. A fekélybetegség röntgenterápiája. Kísérletes vizsgálatok a határközeg besugárzás hatásmechanizmusához (kandidátusi értekezés, Bp., 1957); Gastroskopia (Friderich Lászlóval, Bp., 1960);