Magyar Építőipar, 1966 (15. évfolyam, 1-11. szám)
1966-11-01 / 11. szám
legnagyobb fogyatékosságának. Kérdés marad, hogy a forgalmi úttól északra eső terület rendeltetése mi legyen ? Praktikus és kézenfekvő lehetőség, lakásépítés céljára felhasználni. Ehhez segítséget nyújt a beruházási politika, a keleti terület rendkívüli elavultsága és a programhiány is. Másik alternatívaként felmerülhet szintben eltolt oly intezív kapcsolat létrehozása az említett északi belvárosrésszel, amely ily módon távlati tartalékterületként kezelhető. Ennél a változatnál azonban félő, hogy lakásépítés hiányában a belváros rekonstrukciója még ilyen szinten sem indulhat meg. Mindenesetre megállapítható, hogy a városcentrumban lakótelepi koncepciójú lakásépítésnek helye nincs. Törekedni kell városias, intenzív beépítésre, ahol az alapfokú intézmények területe nem bontja meg a városiasság érzetét. A feladat összetett és bonyolult. A városrendező felelőssége óriási. A megoldás az ember és a város harmonikus szintézise kell hogy legyen. A belvárosi rekonstrukció elodázásának ténye nem maradt azonban nyomtalan. Érdekes, de egyben figyelmeztető következménye a népkerti, ún. intézményközpont gondolatának előtérbe kerülése volt. 6. A népkerti intézményközpont Miskolc most ünnepelte várossá alakulásának 600. évfordulóját. A középkorban fontos állomása volt Európa tranzitforgalmának, számottevő szerephez jutott gazdasági, kereskedelmi, szellemi és kulturális téren egyaránt. A város egykori virágzó kultúrájáról tanúskodik számos képzőművészeti és építészeti emléke. Ahhoz, hogy egy település a várost megillető rangját fenntarthassa, időről időre minőséget kell produkálnia, korának megfelelően. Nem áll távol a valóságtól az az emóciózus megállapítás, hogy a várost elnyelték a gyárak. Itt is úgy állunk, hogy az indusztrializálódás gyors menetében a történelmi város lakosainak száma rohamosan felszökött, a település a gyárak lakókolóniájává kopott, a várost jellemző szellemi élettel együtt. A háború után a termelő és szociális jellegű programot kellett beindítani. Az egymás után megvalósuló lakótelepek mellett a Nehézipari Műszaki Egyetem mint nagyfontosságú oktatási intézmény megvalósulása van folyamatban. Magában a városban a korszerűsített Nemzeti Színházon kívül a SZOT-székház képezi a 200 ezres város kulturális életének szűkös otthonát. Amekkora hiányt jelent a lakosság számára, akkora gondot hárít a város vezetőire a további kulturális, sport- és egyéb létesítmények hiánya. A belváros rekonstrukciós tervének hiányában a kultúrcentrum helye is függőben maradt. Most jutottunk oda, hogy a belváros rendezési tervének birtokában olyan, azzal összehangolt együttesre gondolhatunk, amely forgalmi, használhatósági, környezeti és városképző kívánságainak architektonikus igényű reprezentánsa lehet. A kultúrcentrum a belváros és a létesítendő Avas lakótelep határzónájában helyezkedik el. A SZOT-székház és a Népkert közötti együttes elemeiként a következő objektumokat tervezzük megvalósítani: a 1500 főt befogadó sportcsarnok, amely ugyanakkor 3000 fős tömeggyűlés lebonyolítására is alkalmas. A csarnok kapcsolatban van a fő forgalmú Felszabadítók útjával, a meglevő sportpályákkal, a Népkerttel, valamint a SZOT-székháztól keletre húzódó fő gyalogúttal. Gépkocsiparkírozó a felszámolandó rk. temető helyén lesz. A sportcsarnok kialakítása a korszerű elvek és módszerek felhasználásával történik: a küzdőtér a járulékos sportkiegészítő és szociális helyiségekkel, a nézőtér optimális látási, természetes és mesterséges világítással, igényes külső-belső architektúrával. b) A pártoktatási intézmény az együttes zárómotívuma, keleti, zajmentes tájolású oktatási helyiségekkel, 400 főre. Ugyanebben az épületben kap helyet a 300 fős kollégium konyhaüzemmel, étteremmel. Az épület alatt garázssor, továbbá az építészeti együttes gáz- 671