Magyar Fórum, 1991. július-december (3. évfolyam, 27-50. szám)

1991-07-18 / 29. szám

1991. július 18. Magyar Fórum Kereslet-kínálat Kedves Gazdatársak! A Gazdaköri Értesítő ol­dalán megnyitjuk a Keres­let-kínálat című rovatunkat. Az országban sokfelé akado­zik az értékesítés, mert a ter­melők nem tudják hogyan, kinek, mikor kínálhatják fel megtermelt áruikat, hogy veszendőbe ne kerüljön, amit gondos munkával, csa­ládi- vagy magánvállalkozás­ban létrehoztak. Mindezeken túl, gyakran megkeresik országunkat más szervezetek, kérnek­­várnak-vásárolnának, első­sorban gyümölcs- és zöld­ségféléket, mert azt nagyon jól tudják a világpiacok szak­értői, hogy a magyar termé­nyek minősége, béltartalma, különleges ásványi sókban való gazdagsága, csak a kivá­ló, vagy elsőosztályú jelzővel minősíthető. Kétségtelen, hogy rossz volt a csomagolás, a kivitelezés, s olykor ilyen külsőségek miatt szorult háttérbe a föld termése, a termelők munkája, ezért ke­rült a minősítések során ala­csonyabb osztályba a kivá­lóbb. Mai számunkban a Keres­let-Kínálat rovatunkban le­hetőséget teremtünk, hogy értesüljenek közvetlenül gazdaköreink és gazdatársa­ink, hová, mit szállíthatnak, illetve ki, hol kér segítséget, hogy meghirdessük, mit tud ajánlani megvételre? Kereslet-Kínálat Figyelem! 1. Svájci cég keres: a) Cseresznyepálinka ké­szítésére, szár nélküli fekete cseresznyét 500 t mennyi­ségben, kb. 45,- Ft/kg áron, azonnali szállítással. b) Kimagvalt, fagyasztott cseresznyét 20 kg-os PVC- csomagolásban 100 t meny­­nyiségben. c) 1. osztályú cseresznye, kb. 20 t szárral szedett, kb. 60,- Ft/kg. 2. Francia cég keres: a) Vilmoskörtét, 60 mm átmérőjűt, kompótnak, ké­szen vagy félkészen 17 BRIX, 1000 t mennyiség­ben, félbevágva, lehámozva, 5 kg-os konzervdoboz cso­magolásban. b) Ipari feldolgozásra - al­mát (Jonathan, Golden, Starking stb. 5000 t mennyi­ségben. c) Ugyancsak körtét ipari feldolgozásra. d) Körte, 60 mm átmérő­jű, ládákba csomagolva, 1000 t mennyiségben. A jelentkezéseket a Gaz­dakörök Elnökségénél te­gyék meg, Földművelésügyi Minisztérium, Budapest V., Kossuth Lajos tér 11. fél­emelet 41. Telefon: 132- 9194. Bárányt keresünk exportra 1991. év harmadik-negye­dik negyedévében bárányo­kat tudunk exportra küldeni. Feltételek: 1. Súlyhatár: max. 30 kg. 2. Kérjük, csak olyan gaz­datársak jelentkezzenek, akik a korábbi években már értékesítettek bárányt kül­földre, akár saját jogon, akár közvetítőn keresztül. 3. Jelentkezési határidő: 1991. július 31. Jelentkezés az előbb meg­adott címen: 100 mázsa új burgonya Tisztelt Szerkesztőség! Gazdatársunk, Juhász Ákos (Jánoshalma, Kossuth L. u. 15.) 100 mázsa új bur­gonyát kínál eladásra. A bur­gonya fajtája: Alkon. Érdek­lődni lehet naponta, telefo­non, Jánoshalma 319-es te­lefonszámon. Dági József, a gyümölcskör elnöke A tíz és fél millió magyar jövőre is enni akar Pólyák Imre, a Gazdaegyesület elnöke Fülöpjakabon alig két hónapja alakult a Magán­­termelők és Vállalkozók Gazdaegyesülete, s máris sikerekről számolhatnak be. Hadakoznak, számta­lan akadály áll előttük, mégis akarnak... Pólyák Imre az egyesület elnöke. - Milyen körülményből indultak? - A teljes semmiből. A politikai változás előtt mindig az elnyomást éreztük. Vártuk azt a pillana­tot, amikor a munkánknak gyümölcse lehet. Az el­ső kistermelőknek szervezett gyűlésünk nagyon jól sikerült. Ott előadtuk, milyen is a mi helyzetünk. - Mik az elképzeléseik? - Nagyon szeretnénk erősíteni a gazdatanácsot. Szeretnénk föllendíteni a nép bizalmát. Nem ra­bolni tőlük, mint ahogy azt a maffia-banda csinál­ja, hanem tisztességes haszonnal dolgozni. Mi a nagysúlynál, a disznónál 2 Ft-ot, a kissúlynál 3 Ft­­ot vonunk le. De vannak olyan kft-s bandák, akik 10 Ft-ot vonnak le. Jó lenne, ha valami támogatást vagy megbecsülést kapnánk, mert ha ezt a 2 vagy 3 Ft-ot levonjuk a disznóból, jön az adóhivatal és leveszi a 25 % ÁFÁ-t, meg a 40 % adót, így marad nekünk a 2 Ft-ból 20-25 fillérünk. A maffiabandá­­tól pedig, aki disznónként 10 Ft-ot von le, nem vesznek el semmit. Ezen nagyon csodálkozunk.­­ Mégis sikeresen működik a Gazdaegyesület. •­­ Rengeteg mindent társadalmi munkában vég­zünk. Nézze, mi elpanaszoltuk, hogy szeretnénk segíteni a kistermelőkön. Egy-két helyen bizalom­mal álltak hozzánk, szereztek nekünk piacot. - Hány disznót visznek a piacra? - Volt olyan hetünk, hogy 300 darabot. Régeb­ben a maffia-banda csak 500 Ft fejében vitte el tő­lünk az állatot. - Őket most kikerülik? - Annyit elértünk, amióta mi is vásároljuk, hogy ők is 58 Ft- ért veszik azt a disznót, amit eddig 50 Ft-ért vettek. Ahogy mi erősödünk, ők úgy va­dulnak el innen. - Kik a maffia tagjai? - Hát az a fölvásárló, aki a Tsz-ből 30 000 Ft fi­zetést kap, miközben a kft-je részére vásárolja a disznót. Ahol pedig főnök volna, ott egész héten nem látják, így könnyű. -A két hónap alatt önök mennyi nyereségre tettek szert? - Körülbelül 200 000 Ft bevételünk van, de erre rátenyerel az adó. Ezt az alapot szerettük volna fölfejleszteni, hogy az Egyesületnek legyen trakto­ra, trágyaszórója, markolója. - Mire lenne leginkább szükségük? - Legelsőbb gépesíteni kell! Enélkül meg sem tudunk mozdulni. Mi nem kértünk a kormánytól, hogy adjon, mi magunk akartuk ezt megszerezni. Közben el akarják venni tőlünk? Ezzel nem értünk egyet. Ha nem segítenek minket, visszaadjuk az engedélyünket. Mert ez a 10 millió ember jövőre is kenyeret és húst akar enni. F. Á. Várják a vevőt KOCZKA ISTVÁN FELVÉTELEI Szerkeszti: Fábián Gyula „...csak a szekér mennen...” ^azddzön észiítői Kákán a csomót Dr. Csáky Tamás állatorvos nem szeret tények nélkül beszélni. Véleménye szerint bizonyítás nélkül értéktelenek az érvek. Szarvasmarha-tenyésztésünk, a tejtermelés, fogyasztás ügyében kerestem, s kicsit kesernyésen, de megmosolyogta kételyeimet. - Hollandiában­­ fele akkora ország, mint a mi­enk -, négy és fél millió tehenet tartanak, évi 8 000 literes hozammal. Hazánkban 110 000 darab teje­lő szarvasmarha van. És, hogy sok a tej? Szomorú és nevetséges. A világháború előtt jóval nagyobb volt az ország tej és tejtermék fogyasztása. Azt gondolom, összehasonlításnak elég ennyi. - A magyar szarvasmarha-állomány értékét ho­gyan hasonlíthatná a hollandokéhoz? - Induljunk helyből. A sárszentmihályi állami gazdaság - a sok változás kedvéért mondom a régi nevet, mert most már van itt betéti társaság, Kft., olasz-magyar közös vállalat, ez is megérné, hogy megértessük, de ez messze vezet - 670 tehenet számláló üzemében a fejési átlag meghaladta az évi 7 000 litert. Ezzel mi negyedikek vagyunk az országban. - Kiváló eredmény! - Korán kimondott vélemény! Az ország tejelő szarvasmarha- állománya évtizedekkel marad el a világelsőktől. Én időben, nem mennyiségben szá­molok. Gyönge, keveset érő ma hazánk állatte­nyésztésében a tehenészet. - Ez viszont elszomorító. - Erre keressük a megoldást, hogy megváltoz­zék! - Milyen reményekkel? - A leromlott, vegyes magyar állományt nagy tenyészértékű, gazdaságos hozamú, tenyész­tele­­pekké kell változtassuk. -Egy évtized időben, de nincs hozzá pénz, vállal­kozó, sorolhatom a nincseket Mindezekhez leromlott tenyészértékű tehéntől, ne várjunk csodabotjakat - Ebben már nem értünk egyet. Telepünk bizo­nyos értelemben kísérleti telep is. Mi foglalkozunk évek óta embrió átültetéssel. Gyönge, úgynevezett rossz tehenek ellettek „világranglistán jegyzett utódokat”, csak nem ismerik meg kellően a felté­teleket a tenyésztőink.­­ Bocsánat, de rendelhetnék 10 üszőt, húsz bikát az állatorvos úrtól? - Készséggel teljesítem. - Most én kerültem zavarba, naív kérdésemmel - Képesek vagyunk kisebb állományok minősé­gi cseréjére, azt tesszük a magunk házatáján is. A teljesség kedvéért mondom, hogy e feltételek telje­sítésére vásároltunk az Egyesült Államokból négy igen magas tenyészértékű tehenet. Egyikük már 6­T utódot, másikuk 44-et szaporított, azaz a bennünk élő petesejtek megtermékenyített embrióit ültet­jük át más tehenekbe, ezzel fölgyorsítjuk a kiváló tulajdonságokkal bíró utódok szaporodását, az ál­lományok értékének általános növekedését. Köz­­­­ben gén­bankot is szeretnénk létrehozni és amit itthon megteremtettünk, tovább akarjuk szélesíte­ mi Közép-Kelet- Európában.­­ Ehhez iskola, illetve tanfolyam kellene, hogy megismerjék törekvésüket, elképzeléseiket és gyor­sabban terjedjen tudás és ismeret. - Magam is így gondoltam, de­ és ez ismét messze vezet...­­ - Elnézést. Az előbbiekhez még szeretném tudni,, hogy ha jelentkezik doktor úrnál egy gazdakör, vagy­ egy vállalkozó, hogy van 30 darab tehene, de 6, az ön által javasolt embriót kívánja beültetni vemhesülő üszőbe, nyitott ennek a lehetősége? -Természetesen. Ezért hoztuk létre vállalkozá­­sunkat. e? - És mibe kerül egy-egy művi beavatkozás? - 5-7 000 forintba. Lehet, első hallásra magas az összeg. De aki ma a világon, Európában állatte­nyésztésre vállalkozik, ebben térül meg hosszú tá­von beruházása. Igaz, ehhez hitelre volna szükség.* - Miért nincs ennek a próbálkozásnak nagyobb* nyilvánossága? * - Alapítványom elképzeléseit, terveit azzal uta­sította vissza a Fejér megyei bíróság: nem közhasz­nú, és nem humáncélú az alapítvány! Következő számunkban az elképzelések ismert­­etésére még visszatérünk. (F.Gy.) Piaci körkép az elmúlt hétről ______Terméklista__________Budapest______Miskolc________Győr_________Pécs________Szeged Újburgonya__________________8,80-19,80 20-30________20-25________20-26________10-22 Sárgarépa (csomói______________8-22_________8-20_________13-18________15-25________10-30 Petrezselyemgyökér_____________8-20_________8-16_________10-18________10-15________30-60 Vöröshagyma (kg)______16-29,80 20-40________35-40__________­__________10-25 Fokhagyma____________________8-10__________40_________8-12_________10-12_________8-12 Zöldpaprika (hegyes)____________3^8___________­____________­____________­____________­_____ Paprika (kg)__________________36-49,80 30-70________55-70 ~ 30-70 30-60 Paradicsom____________________56-98_______60-110_______75-100_______60-100________60-80 U borka________________28-48________20-45_____________________40-50________20-30 Fejes saláta_____________________12-20_______5-16___________­___________­__________3—8____ Karalábé (db~)__________________542_________8­ 20_________6-10_________8-10_________15-22 Karfiol________________________24-30________25-50________30-60________40-60__________­Főzőtök_______________________14-16________15-20________15-20__________­____________24 Fejes káposzta_________________12-18________10-16________17-24________15-16________10-20 Zöldborsó______________________36-48_______30-40________ 25-35__________30__________30-50 Zöldbab____________________ 48-68______30-40________40-50________45-50________25-60 Cseresznye____________________56-98________40-80________30-50________50-60________50-80 Málna________________________60-88________50-80________40-60________80-90________80-100 Sárgabarack____________________68-98_________­__________60-80________90-100__________­_____ Őszibarack 78-120 40-110 40-50 50-100 20-70 Levél a végekről Kedves Barátom! Agrárpolitikai dolgokról is közöljetek levelekből néhány sort. Ne a hosszú lé, a hal legyen fontos. Fekete Gyulának és Vörös Vincének is megírtam, országo­san helyi tanácskozásokat kelle­ne tartani, hol megbeszélhetnék az „illetékesek”, mi legyen egyetlen kincsünkkel, a földdel. Javasoltam mindkettőjüknek, hogy nem a kárpótlással kellene kezdeni, hanem föld­törvényt kell csinálni, alkotni, s azt végre­hajtani. A tuladonosnak telek­­könyvileg vissza kell adni tulado­­nát. A helyi önkormányzatra - bizottságára - kell rábízni a tör­vény végrehajtását. Itt tudják helyben, ki az az illető paraszt­­ember (vállalkozó), kiben meg­bízhat a falu. Ezeket kell „tanyás gazdákká” segíteni. A tsz-eknél maradt földek után a hasznosító szövetkezet, de a még mindig talponálló tsz is fizessen bérleti árendát. Sajnos a Kisgazda Párt­ra csak nagyon vigyázva lehet ezt rábízni. A Párt olyan most is, mint a két világháború közt volt: kortespárt maradt. Agybamiska Torgyánok kiutáltatják a rendes Oláh, Vörös stb. embereket, az ország paraszt-társadalmának védelme, képviselete az ügyes­kedők marakodásának táptalaja lett csupán... Az a zűrzavar, me­lyet a napokban a televízióban láthattunk a hatpárti „tanácsko­zás” alkalmával, felháborító! Fele-fele? Vagyis: „egy birka, egy kolompír”, ahogy apósomtól (Szabó Pál író) hallottam. Hát ez az volt. Ezeket emelték az or­szág választói törvényhozói szé­kükbe? Az ember szégyenében „behúzza a nyakát” a nagyutas gallérjába: nem,­­ kivétel persze itt is, másutt is van - nem, ezeket nem választották, ezek a „tör­vényhozók” ráerőltették magu­kat elsöprő korteshadjáratukkal, szemtelenségükkel a „jó népre”. Ahogy a kommunisták „meg­győzték” a parasztokat a kolhoz­nak, úgy „győzték” meg igen okosan alkalmazkodó csemetéik a „liberalizmusnak”. Hát, ki érti ezt? Vagy az „emberek” ilyen­­ nek?? De minek is folytassam duzzogásom... Életem leáldozóban. „Nem kell, már csak hagymássé, megy az élet lefelé”... De azért... csak tervezgetem parasztságunk jö­vőjét. Történelmünk folyamán­­ igen ritkán adódott ilyen alka-­­lom, hogy minden külső erő be-­­avatkozásától mentesen, ma­gunk formálhatjuk életünket. Csak ne engedjük ki kezünkből a gyeplőt, s az ülésre is olyan vala- a­kiket vegyünk magunk mellé, kik segíteni ültek fel szekerünk-­ re, s nem azért, hogy lelökjék a kocsisomat. Hát, csak ennyit.Remélem, a nyáron még találkozunk. Néppel a Népért: Mikita István Biharugra 15

Next