Magyar Gazda, 1844. január-június (4. évfolyam, 1-44. szám)

1844-01-28 / 8. szám

MAGYAR GAZ­DA KIADJA A’ MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Negyedik, év. Pesten, január­ Sokán 1844. 8. Száll. TARTALOM: Gazdasági tudomány és földbirtokosok. (Korizmics— A’ repczehernyónak elvesztése, és kiirtása. CGorove Károly). — A’ guanotrágyával Francziaországban tett kísérletek eredményei. — Vidéki egye­sületi mozgalmak. Choroknay György— Gabonaár. Gazdasági tudomány és földbirto­kosok. Az előállításnak egyik legnevezetesebb ténye­zője a’ földmivelés. Földmivelés által az élet főszük­ségletei fedeztetvén, az mindig ’s örökké jutalmas fenntartója leend az embereknek, felül állva egyéb­nemű előállításokon, mellyek csak másodrendű szük­ségleteket fedeznek. Azért minden országnak, melly biztos fennállást szeret, első és főkötelessége, kebe­lében a’ földmivelés csendes de hasznos művészetét ápolni, emelni, elvekre vinni, ’s lehetőségig kiter­jeszteni. Magából értetik egyébiránt, hogy a’ mellett, ha valamelly nemzet ezt okszerűen ’s egész erőből tenni akarja, ’s valólag teszi is, a’ műipart és kereskedést sem fogja tekintete elöl veszíteni, ’s szá­molásából kifelejteni; mert csak úgy boldog ’s valólag önálló az ország, ha kebelében gazdaság, műipar ’s kereskedés egyaránt virágoznak; mert ekkor azon kí­vánatos helyezetbe jön, hogy a’ többi országok elle­nében ténylegesen áll, ’s földje termékeinek felhasz­nálásában nem kénytelen segítségül meghíni kül­országokat , ’s velők a’ nyereményben megosztozni.— Méltán érdemel tehát minden olly törekvés hazafiui buzgó és kitartó pártolást, melly a’ gazdasági műipari és kereskedési érdekek tisztába hozatalát ’s felebb emelését tűzte ki magának feladatul; miért is mint egy leendő óriást úgy tekintsük honunkban a’ legújabb időkben keletkezett e’ körökbeni egyesületeket; mert ezeknek tökéletes felerősödtétöl függend hazánk anyagi érdekeinek emelkedése, mikkel szellemi erőink is gyakorlatiabb irányt veendenek. Mert hiában az élet­ben, úgy a’ mint az áll és van, a’ szegény nemzetnek jövendője nincsen; mert nem elég a’ legjobbat tudni, kimutatni, hanem szükséges azt cselekedhetni is, más­kép szellemi erőinknek — ha volnának is — hasznát nem vehetjük teljes mértékben.—így nemde honunkban mindenki átlátja, hogy milly szükség volna bizonyos pénztárokra, mellyekből valamint a’nemzeti czéloknak létesithetése, úgy egyes honfiaink—biztosság mellett— segélyezése is eszközöltethetnék, ’s hogy eddig e’ minden okostól belátott közkelléknek meg nem felelte­tett, bizonyára egyik főoka pénztelenségünk. Szükség tehát azon lenni a’ hazának, hogy szegénységi baját minél előbb elűzze magától; ha máskép fennállását koczkára tenni, ’s létét nemzeti örömök nélkül leélni nem akarja. — És bizonyos, hogy amint a’ körülünk levő többi szorgalmas népek ’s nemzetek minden órá­val előbbre meg előbbre haladnak, úgy mi, ha tetten nézzük e’ törekvéseket, irgalom nélkül — mert a’ vi­szonyok hatalma irgalmat nem ismer — megfosztatunk minden önállástól! — Tennünk kell tehát, habár kez­detben egy kis erőltetésbe kerülne is. Arra nézve már, hogy mikép vergődhessék vala­melly nemzet gazdagságra és jólétre, sok ugyan, de még

Next