Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-07-02 / 53. szám
886 885 pozs. mérő, kővel kirakott helyen rakásba öntetik, mellyet három munkás falapátokkal szorgalmasan kever, egy negyedik pedig az alatt rövid időközökben reá a’ glaubersóolvadékból addig önt, mig minden mag jól meg nem ázott, mit arról tudunk meg, hogy a’ feleslegesen felöntött olvadék már elfolyt 1 mérőre közönségesen A—6 iere kívántatik). Ekkor az öntözést végző munkás a’ rakást mésszel azonnal meghinti, és mialatt többi munkás újra a’ lapátokkali keveréshez fog , a’ meghintés mindaddig folytattatik, mig minden szem mésszel nem borítatik be. Ezzel a’ páczolási munka egy mérőre nézve el lévén végezve, ez félretételik, és helyébe más mérő mag öntetik, melly szinte a’ fenn leirt módszerint kezeltetik. A’páczolt buza csakhamar megszárad, ’s több napig elmaradhat lakásban, csakhogy, mihelyt kimelegül, azonnal forgattassék meg. Minthogy a’ páczolási munka minden mérőnél csak egy pár perczig tart, nehány óra alatt annyi magot el lehet készíteni, mennyi nagyobb gazdaságban több napra megkivántatik. — Még sok illyesféle óvszer ajánltatik kisebb nagyobb sikerrel. Egyébiránt a’ gazdák tapasztalták, hogy az üszög gyakrabban mutatkozott, ha közvetlenül vetés előtt friséretlen trágyával trágyáztak, vagy tökéletlen meg nem érett magot vetettek, vagy alkalmatlan földet erőltettek búzatermésre, vagy a’ földet vetésre illően el nem készítették, vagy a’ vetést kelletinél későbben tették meg; azért is, ha mindezeket szorgosan elkerüljük , vetéseink az üszögtől többnyire megmenekülnek. 10. §: Az őszi rozs vetése. — A’rozs korábban szokott vettetni, mint a’ búza, és a’gazdák közönségesen azt tartják, hogy a' kora vetések biztosabbak és nagyobb termést adnak, mint a’ későiek. A’vetés ideje azonban főkép az éghajlattól függ, igy legsikeresebben vettetik a’rozs hazánk zordonabb vidékein augustus második felétől September közepéig, középmelegségű tájakon September első felétől ennek végéig, még melegebb helyeken October közepéig. Meg lehet ugyan még későbben is a’vetést lenni, de akkor, mint mondtunk, a' termés sokkal bizonytalanabb és többnyire csekélyebb is, különösen szalmára. — A* rozs a’ leghidegebb éghajlat alatt is megtorem, hacsak három hónapos nyári melegben részesülhet, és illy vidékeken a’ fő, gyakran egyetlenegy kenyérnövény; továbbá fővéleménye a’ homok földnek,és még az igen ritka homokban is (csak futó ne Ingyen) haszonnal tenyésztethetik. Ellenben nagyon kötött agyagban termése igen bizonytalan; de kevésbé kötött földeken már jól itt díszük, legjobban pedig televénydűs agyagos homokban. Azonban, miután soványabb földeken is megterem, a melegebb éghajlat alatt közönségesen csak olly földekbe vettetik, mellyek búza számára felette szegények, vagy kelletinél ritkábbak; jobb minőségű földeken legfeljebb szalmája miatt termesztelik kisebb mennyiségben. — A’ rozs háladatosan elfogadja a’ fris trágyázást is, csak ne legyen az kelletinél túlságosabb, különben ősszel felelte buján nevén, langyos télen könynyen kiázik, vagy elrothadt, tavasszal pedig megdől. Olly vidékeken, hol fő gazdasági vélemény és még a’ régi három nyomásu rendszer divatozik, trágyázott ugarba vettetik; egyébiránt a’rozs elő vetemények után is diszlik, ha azok a’ földet kelletinél porhanyóbb állapotban nem hagyák vissza, és olly korán eltakarhatnak, hogy a’ földet még kellően el lehet a’ rozsvetésre készíteni. Legjobb előnövényei a’repcze, dohány, zöldtakarmánynövények, lóher, hajdina és hüvelyes vélemények ; továbbá uj töréseken is nagyon jól díszük a’ rozs a’ földnek illő elkészítése mellett; ellenben a’burgonya és répa kevésbé kedvező előveteménye, a’ késő hazatakamilás és a’ földnek szerfeletti porhanyilása miatt. Rozsot rozsra vagy más gabonafajra csak erőteljes földben lehet némi sikerrel vetni. A’ földnek vetésre való elkészítésére mind az áll, mi a’ búzáról mondatott. Rozsra nézve még hasznosabb a’ földet, különösen ha ez ritka , egy ideig vetés elött megülepedni hagyni, és többnyire sokkal nagyobb a termés, ha az utolsó szántást vetés előtt 3—4 héttel tesszük meg, mint ha vetéskor is megszánjuk a’ földet. Magnak uj, azaz ugyanazon évi rozs használtassák, mert az a mag tökéletlenebb növényt ad, és sokkal nagyobb mennyiség kívántatik. Vetésre száraz időt kell választani, különösen kötött földön; ritka földeken kevésbé ártalmas a’ nedves vetés. A’ mag borona- vagy lilóekével takarítatik földbe úgy, mint a’búzánál mondtuk, csak hogy valamivel sekélyebben; azért nem czélirányos a’ rozsmagot közönséges ekével alászántani. — Ugyanannyi magra van szükségünk, mint a’ búzából. Az őszi rozs nemcsak magtermesztés végett, hanem zöld takarmányul is vettetik , melly esetben jövő tavasszal korán, nehány héttel a’ lóherék kaszálhatása előtt bő istállói zöld eledelt nyújt barmainknak. fi. §. A’ tönköly (Irinkmm spelta) vetése. — A’ tönköly tulajdonkép búzafaj, mert a’ közönséges búzától csak abban különbözik, hogy magja csépésnél nem esik ki tokjából, hanem azt malomban kell kikoptatni. Azért is olly országokban, hol illy koptató malmok nem léteznek, e’ növény nem igen ismeretes. Némelly hidegebb, hegyes és kevésbé termékeny vidékeken fő’gabonavetemény; mert porhanyóbb és soványabb földdel is megelégszik, jobban megbokrosodik, több magot ád, az üszögnek és mézharmatnak kevésbé van alávetve, a’ hideget jobban tűri és nedvesebb földeken nem szenved annyira, mint a’ búza; egyébiránt erős szála lévén, és annál fogva nehezebben dőlvén meg, tan*ii «I!: iOJÜi ■ de lí' uft v a