Magyar Gazda, 1845. július-december (5. évfolyam, 53-105. szám)
1845-11-08 / 90. szám
14S0 1479 delemtöl, mintha e’cselekvényünk által azokat, kik hasonló vállalatok létrehozatalába akarnak ereszkedni, hibátlan öntözések létesítésére képesitendnek ; de annyit mégis gondolunk a’ következőkben alaposan nyújthatni a’ tárgytól érdekelt olvasónak, hogy azok szerint minden ,ki hasonló öntözési vállalatba ereszkedni kíván, első kísérletét megteendheti a nélkül, hogy tetemes hibákba eséstől kellene tartania. Azoknak pedig, kik nevezetes terjedelmű öntözéseket szándékoznak birtokaikon létesíteni, a nélkül, hogy maguk akarnának hosszadalmas tapasztalgatás é s szemlélődés útján az öntözések kivitelére képesülni, természetesen azt tanácsoljuk , hogy e’végett tapasztalt szakértő egyénhez folyamodjanak. 1. Öntözések készítése. — Ritkán vagyunk ugyan az esetben, hogy az öntözésre fordítani czélzott vizet választhatnék, mégis megjegyezzük e’ helyen, hogy a’ különböző vizeknek igen különböző az ez értelemben hatásuk. Azon vizek, folyók vagy patakok, mellyek iszapot hordanak , minden időben növelik termékenységét a’tereknek, mellyekre eresztetnek. Források , mellyek mészkő- vagy márgadombokból fakadoznak , habár tiszták is, mégis mindig bizonyos mennyiségű fe oldozott mészföldet tartalmaznak ; e’ vizek jelesek, ’s pedig annál inkább, minél közelebb használtatnak eredetükhöz. Legkevesebb értékkel bírnak a’ vizek, mellyek közvetlenül homokkő-, gránit- vagy más mésztelen hegyekből akadoznak; mindazáltal e’ vizek is igen jó szolgálatokat tesznek, ha alkalmazásuk elött egy ideig, vagy huzamosan folytának a’föld színén. Ha bizonyos terünk van , mellyre gondoljuk , hogy öntözésre alkalmazható , a’ mindenek előtti első teendő : végrehajtása egy szigorú, pontos lejtmérésnek (nivellement). E’ működést azon legfelső ponton szükség kezdeni, mellyen a’ viz azon patak- vagy folyóból, melly czélunkra a’ szükséges vizet szolgáltatandja , kivezethető. E’ pontból kiindulva kerestetik fel az öntözendő térig szolgáló földszintek természetes esete; szerinte kellő esetfeloszlás mellett a’ vizvezetö főáraknak vonala. Az első vonal, mellyet így kikerestünk, sohasem lesz egyenes, hanem igenis kisebb nagyobb törésekkel ellátott, miután ez a’természetes esetet a’ földnek minden ki- és besarkalásán követi. Föltéve előre a’ kellő szélességet ’s mélységet, 100 ölre elégséges 2—4 hüvelyk a’ víznek fólyóvá tételére. Vonalaink erős karókkal jegyeztetnek, ’s igen jó, sőt tanútanácsos e’ munkát ismételt lejtméréssel megpróbálni, ’s pedig alulról felfelé azon pontig, hol a’ viz kivezettetni szándékoltatik. — Mindazon tér, melly az igy kikeresett vonal alá esik, azaz ennél lejjebb fekszik, öntözésre készíthető , ’s az ember csudálkozva fogja tapasztalni, hogy legtöbb esetben, föltéve természetesen az elegendő vízmennyiséget, olly térek is öntözhetők lesznek, mellyekröl puszta szemmel az öntözhetést soha fel nem tettük volna. Ha egyszer a’ vizvezetö főáraknak vonala addig, a’ meddig t. i. a’ viz vezettetni szándékoltatik, ekkép kijelöltetett, úgy a’ vállalatnak költségei nagyából már meghatározhatók. Rövid vizvezetéseknél, ’s ott, hol az öntözendő tér azonnal az öntözésre vizet szolgáltató pataknak tövében fekszik, a’ költség igen csekély. Ellenben, ha nevezetes hosszúságú töltések kívántatnak a’ vizeseinek rendszeresítésére, vagy ha csak zuggok építése kívántatik ez érdekből, mellyeket ritkán lehet mellőzni, vagy ha a’ csatornának hossza magában nevezetes, úgy könnyen megtörténhetik, hogy a’költségek , mellyeket a’ vállalkozó magának előlegesen kitűzött , felülmulatnak; szükséges tehát, ’s eléggé nem ajánlható a’ dolgoknak előleges szigorú megbirálása, mielőtt annak létesítésére ásót emelünk. Itt csak azon esetekről beszélünk , mellyekben a’ vizet minden gépek alkalmazása nélkül lehet az öntözni kívánt térre vezetni, noha számos esetekben az ezek általi vizemelés költségei is bizonyára szépen kifizetnék magukat. Miután azon térnek, mellyet öntözni szándékozunk, legmagasb pontjai, helyei kipuhatoltattak, szorgalommal kikeresendők a’ térnek mélyedései is, hogy szerintük a’ levezető árkokat czélszerűen elrendezhessük. Hasonló munkálatoknál átalában nem szabad szem elöl téveszteni tekintetét a’ vizlevezetésnek, mi szint olly fontos és lényeges körülmény, mint maga a’ felvezetés. — Az öntözőnek hatalmában kell állni a’ vizzeli rögtönös rendelkezésnek; neki tudnia kell vizét le- és felvezetni minden pillanatban oda, hová kívántatik, kénye kedve szerint,’s pedig akkép, hogy seholse maradjon vissza állóvíz. Ez utóbbi tekintet igen fontos, mert megtörténhetik, hahogy ez értelemben előre nem gondoskodunk, hogy öntözésünkkel többet ártunk mint használunk magunknak. Egyébiránt ezt csak az átalános vízlevezetésről kell érteni, mert hogy némelly kisebb, néhány □ ölre terjedő gödrök miatt költséges száritó árkokat vonni nem fogunk, számítás tanácsolja, miután illy parányi mélyedéseket az idő, a’huzamosan alkalmazott öntözés által maga is ki fog egyenlíteni; — természetes csergetésnél (natürliche Berieselung) értjük ezt. Gyakran megtörténhetik, hogy ugyanazon vízzel, melly már egyszer feljebb fekvő téren öntözött, lejjebb fekvő vidéket ismét öntözni lehetséges. Hol a’földszinnek tetemes hajlása, esete van, e’műtétet azonnal megkezdhetni ott, hol a’felső vidék megszűnik; egyenesen fekvő, kevés esettel biró tereken ellenben huzamosban szükség a’ már egyszer öntözött vizet vezetni, ’s pedig mindaddig, mig az eset ismétt használatát lehetővé teszi, a feljebbi térnek kiszárítását pedig nem akadályozza.