Magyar Gazda, 1847. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-08 / 11. szám

11 MAGYAR GAZDA, « ^ MEZŐ- ÉS NEMZETGAZDASÁGI ’S MŰIPARI ÉRDEKEK KÖZLÖNYE. /P 91. Gazd. Egyesület pártfogást* alatt szerkeszti és kiadja: Török János. TARTALOM: Magyar Gazdasági Egyesület; Török János m. k. — Külföldi közlemények: Mórocz István. (Folyt.) — Robot és dézma. (folyt.) — Répaczukorgyártás. (Folyt.) — Köztelek. — Hirdetés. — Gabonaár. — Dunavizállás. MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET. Magyarország legtöbb részét nagy terjedelmű birtokok képezik, ’s a’ terményezés legfőbb ágát a gabonatermesztés képezi. — A’ legközelebbi évek megmutatták, hogy a’ termés bősége felett panaszolkodni soha nincsen ok. Ha vevő nincs, ’s a’ piaczi ár a’ kívánságnak meg nem felel, elég gyakran előfordulnak a’ szűk esztendők, hogy a’ gabonafölösleget félretenni lehessen. De a’ nyereséget, mellyet a’ gabonatermesztés nyújthat, tetemesen csökkenti a’ közönséges cséplés és nyomtatás, melly a’ nagy birtokon, közvetve, és közvetlenül, takarékosan számítva ötödrészét a’ termésnek elveszi, a’ vele összekötött időmulasztást, lopásokat ’s történhető számos szerencsétlenséget nem is említvén. — Ezért kívánatos, különösen nagyobb gazdaságokban a’ cséplőgépek terjedése. — A’ M. Gazda m. félévi egyik számában közöltetett a’ terv , Angolországból a’ Ransome-féle jeles cséplőgépnek egy példányát részvényeken meghozatni , hogy ennek utánzása által hazai gépészeink olcsó ’s még is czélszerű, ’s mi több helyről helyre szállítható gépeket készíthessenek számunkra. Egy részvény 20 pftban állapítatott meg olly módon, hogy a’ meghozandó gép utánoztatása után kijátszatván , a’ részvényes urak pénzöket ismét visszanyerjék, ’s mindeddig összesen csak 20 részvény íratott alá, 25 részvény pedig még nincsen aláírva. Egy illy részvény az idén 3—4 kiló gabonának az árából kikerül, ’s azért remélhetőnek hisszük, hogy még 25en találkozni fognak a’ hazában, kik e’ mezőgazdasági nevezetes vállalatot, bármilly kisszerűnek látszassák is az, előmozdítani szívesek lesznek. Kötelességünknek ismerjük e’ tárgyban a’ tisztelt gazdaközönséget újólag figyelmeztetni, ’s illetőleg teljes bizodalommal részvétre felhíni. Résztvevő nyilatkozatok az Egyesület titoknoki hivatalában tétetnek. Pesten augustus 1-én 1847. Török János m. k. egyesületi titoknok. Külföldi közlemények. III.) Poroszország mezőgazdasági teréről. a.) Föld mivelés. — Olly terjedelmű országban, mint Poroszban, nem lehet a’ földmivelés mindenütt egyenlő; nehogy tehát e’ lapok határát túllépjem, csak Brandenburgra szorítkozom, annál is inkább, mivel e’ tartomány mezőgazdasági viszonyai a’ birodalom többi részeire is állanak, ’s egyedül a’ Rajna mellett és Vesztfáliában tűnnek fel némi eltérések. Egykor itt is a’ háromnyomásu gazdálkodás uralkodott, mint Némethon legnagyobb részében. Azon tájakon, hol elég természeti gyep volt, hol a’ száraz szántóföld a’ nedves mezőséggel helyes arányban állott, jó sikerrel lehetett a’ földmivelést űzni. De a’ természet épen ezen — rét—és szalmásnövény-termesztésre alkalmas föld közti — arányt tagadta meg Poroszországtól, mert igen gyakran találni nagy kiterjedésű lapályokat , aztán ismét száraz dombos földet egyedül. — A’ lapályokon még csak ment a’ gazdaság, de partos vidékeken csupán úgy lehetett három nyomás mellett boldogulni, ha szénát máshonnan vettek, ’s ezt, valamig a’ szalmához szükséges marhatakarmányt egyéb módon előállítani nem tudták, sokszor messziről kellett hordani. Ekkop a’ téli takarmánykellék beszereztethetett ugyan, de nyáron által a’ marhatartás mindig zavart okozott, mert az ugar megmunkálását mindaddig el kellett halasztani, mig az őszi vetés tarlóját a’ marhának legelőül felszabadítani nem lehetett; mi az őszi vetés alá szánt föld előkészítése miatt már magában kényelmetlen volt ; más részről pedig a’ marha mind a’ mellett sem kapott elegendő tápot a’ kiaszott ugaron. A’ rosszul táplált marha kevés trágyát adván, az ugar kellően nem trágyáztathatott, ’s minél soványabb volt a’ föld, annál kevesebb trágyaszer került ki terményeiből. — Hol nyári és téli takarmány készi-