Magyar Gazdák Szemléje, 1934 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
MAGYAR GAZDÁK SZEMLÉJE. 1934. JANUÁR HÓ. XXXIX. ÉVF. 1. SZÁM. A MEZOGAZDASÁG ELADÓSODÁSA ÉS A GAZDAADÓSSÁGOK RENDEZÉSE SVÁJCBAN. A svájci mezőgazdaság eladósodásának tanulmányozása különleges érdekességet nyújt, mert Svájc talán az egyetlen kultúrállam, amely a valutáris infláció útvesztőit eddig el tudta kerülni, amelyben tehát az agráradósságok fejlődése a háború előtt megkezdett vonalon elhajlás nélkül haladhatott. Ezért legyen szabad Svájc agráreladósodása alakulásának kérdésével e helyen kissé bővebben foglalkoznom. A svájci mezőgazdaság eladósodását általában a jobbágyfelszabadításra szokták visszavezetni. Az úrbéri terheknek egyösszegben való megváltása, amely a svájci államszövetség területén a napóleoni időkkel kezdődött, s a múlt század első felének végén már valamennyi kantonban befejeződött, szinte reákényszerítette a svájci parasztságot arra, hogy immár szabaddá vált birtokát jogi természetében különböző, de hatásaiban alig eltérő korlátozásokkal béklyózza le , hogy földjeit adóssággal terhelje el. Az ekkor felvett terhek összege azonban, dacára az elméleti és gyakorlati szakemberek spekulatív számításainak, nem csökkent, hanem, minden várakozás ellenére, és már a jobbágyváltságot közvetlenül követő időkben is, észrevehetően emelkedett, s ezt az irányzatot ütemének periodikus módosulásával, valutáris inflációk okozta töréstől mentesen mind a legutóbbi időkig megtartotta. Az agráradósságok emez állandó és szembetűnő emelkedésének okát a múlt század szakemberei általában a parasztság igényeinek a felszabadítás folytán történt megnövekedésében és e rétegnek ennek következtében való fokozott költekezésében, továbbá időleges dekonjunktúrákban és rossz termésekben, a gabonaárak esésében és a munkabérek emelkedésében látták. Ifjabban és főleg a háborús tapasztalatok alapján azonban ezt a gazdasági jelenséget a felsorolt okok helyett inkább a fogyasztás növekedése folytán az agrártermékek tekintetében előállott nagyobb keresletre, az ennek következtében mutatkozó jobb jövedelmezőségre, erre való tekintettel és ennek reményében eszközölt, de nem egyszer túlzott mértékű beruházásokra, s mindezek eredményeképen a földbirtok utáni nagyobb keresletre és következőleg a föld árának erős túlcsigázására vezetik vissza, amely utóbbi tény azután nem Magyar Gazdák Szemléje.