Magyar Hang, 2022. július-december (5. évfolyam, 27-53. szám)
2022-07-01 / 27. szám
8 PUBLICISZTIKA 2022. JÚLIUS 17. Magyar Hang Az abortusz: magzatgyilkosság Puzsér Róbert Abortusz ügyében nincs jó kompromisszum. Aki engedi, ártatlan magzatok tízezreinek kínhalálát okozza - aki tiltja, illegális és életveszélyes abortuszműhelyek felállítására, nem kívánt gyermekek születése nyomán toxikussá váló családok tízezreire mond igent, arról nem is beszélve, hogy sokszor fenntarthatatlan élethelyzetbe hozza az amúgy is kiszolgáltatott, alacsonyan iskolázott, mélyszegénységben élő nőket. Szüntelen vívódásaim ellenére azt az álláspontot kell képviselnem, hogy az abortusz az embrió másfél hónapos korán túl elfogadhatatlan barbárság. Az én szememben ez alól csakis az a három körülmény képez kivételt, amikor a magzat szexuális erőszakból fogant, amikor a csecsemő születése veszélyeztetné az anya életét, és amikor a baba diagnosztizált genetikai vagy fejlődési rendellenessége nyomán fogyatékosan jönne a világra. Nem tartom emberi jognak, hogy egy anya bármikor elpusztíthassa a benne fejlődő életet, és végképp nem vagyok hajlandó erre a kíméletlen mészárlásra a fogamzásgátlás utolsó védvonalaként tekinteni. Az elmúlt évtizedekben a liberális jogi szabályozás nyomán ez a szemlélet és a hozzá tartozó gyakorlat sajnos túl széles körben vált rutinszerűvé. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok legfőbb jogi fóruma helyes döntést hozott, amikor az abortusz szabályozásának jogát a tagállamokra bízta, mert ennek a mélyen morális és megkerülhetetlenül fontos kérdésnek igenis közéleti vita tárgyává kell válnia. Remélem, számos olyan jogszabály születik majd, amely védi a magzatok életét. Legalább ilyen fontos lenne ugyanakkor, hogy az államok sokkal nagyobb segítséget nyújtsanak a várandós nőknek - csakhogy az ez iránti felelősség valahogy mindig elkerüli az életpárti aktivisták figyelmét. Az abortusszal nemcsak a törvény szigorát kell szembeállítani, hanem pénzügyi és orvosi támogatást a terhességhez, és szükség esetén hatékony segítséget a megszülető gyermek örökbe adásához. A magzat mellett az anyát is óvni kell, hogy terhessége ne jelentsen számára szegénységet, munkaerőpiaci hátrányt és kiszolgáltatottságot. Az abortusz szigorításának egy gondoskodó, szociális állam a legalapvetőbb feltétele - különösen vonatkozik ez az Egyesült Államokra, a világ egyik leggazdagabb országára, ahol tömegek tengődnek éktelen nyomorban. Figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor illiberális állama, amely minden esetben példásan reakciós álláspontot foglal el, amely nemzeti és keresztény identitását minden adódó alkalommal véres kardként hordozza körbe a Kárpát-medencében, hogy azzal hívjon harcba minden hazáját szerető magyart a liberális gazemberek mindent átszövő hálózatai ellen, a tömeges magzatgyilkosságokat a legnagyobb természetességgel hajtja végre a mindennapokban. Míg a keresztény fundamentalista Lengyelországban az anyáknak még a fogyatékos babáikat is meg kell szülniük, addig a nemzeti radikális Magyarországon az egészséges embriók lemészárlása oly természetes, mint egy vakbélműtét vagy egy foghúzás. Jogosan vetődik fel a kérdés: hová lettek a keresztény elvek a kereszténységére oly önérzetes Magyarországról? Olybá tűnik, Orbán Viktor és rendszere csak addig keresztény, amíg a mérései azt jelzik, hogy az épp szóban forgó ügyben a keresztény morál és az ahhoz tartozó kategorikus imperativus a magyarok körében népszerű. Ha nem az, akkor a fideszes politikusok és sajtómunkások inkább sunyítanak, nem beszélnek a kellemetlen témáról, és más kultúrharcos topik mentén uralják a pillanatot. Egy valóban populista rendszer csak korlátozott mértékben lehet keresztény, hisz nincs az a Jézus Krisztus, akiben jobban hinne, mint a maga hatalmában. Ha a tömeg Barrabást kiált, azt a populista Pontius Pilátusnak bizony tudomásul kell vennie, az emberfiát meg kell korbácsolnia és keresztre kell feszítenie, az ártatlan magzatokat le kell mészárolnia. Miféle uralom az, amelyiknek az identitása szüntelen méricskélésre szorul? A lengyelek a magyarokkal ellentétben valóban hitvalló keresztények, akik római katolicizmusukat minden másnál komolyabban veszik - és ez valahogy azt is egyszerűbbé teszi nekik, hogy Európa és Oroszország közt választani tudjanak. Könnyű visszariadni a fanatizmusuktól, viszont nem lehet nem elismerni, hogy valóban azok, akiknek mutatkoznak. Magyarország velük szemben folyton azon spekulál, hogy melyik elv felvállalásával vagy megtagadásával nyerhet többet ezen vagy azon a helyzeten - ez pedig nem pusztán Orbán Viktorra és rendszerére, hanem a magyarságra is vonatkozik. Gulyás Balázs Nálam lényegesen tapasztaltabb hírlapírók ilyenkor szoktak olyanokat lekörmölni, hogy mérföldkő meg hogy történelmi jelentőségű. Mármint az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának június 24-ei, ún. iránymutató ítélete, amely semmissé tette a közel ötvenéves Roe vs. Wade-ítéletet. A Roe vs. Wade pedig szintén egy legfelsőbb bírósági iránymutató ítélet, amely eddig védte az amerikai nők magzatuk elpusztításához való szabadságát. Az 50 évvel ezelőtti döntés szerint az embereknek joguk van a magánélethez, amibe beletartozik a magzatjaik élete feletti rendelkezés. Az eredeti ítélet szerint az áldott állapot első trimeszterében az állami szintű kormányok egyáltalán nem szabályozhatták (akadályozhatták) az abortuszt, a második trimeszter végéig (a 6. hónapig) pedig a magzati élet védelmében nem szabályozhatták a terhességmegszakítást, azaz akár egy 6 hónapos élet is megszüntethető volt. Ezt a szabályozást írta felül most a Dobbs v. Jackson Women’s Health Organization néven futó legfelsőbb bírósági iránymutató ítélet. Ez egyes felületes újságcikkek állításaival szemben nem tiltja be az abortuszt, hanem visszahelyezi a terhességmegszakítás szabályozását az egyes államok szavazói által választott képviselők kezébe. Nyilván lesznek olyan államok, ahol ezt - a választói elvárásoknak megfelelően - „szigorúan” fogják szabályozni ,(azaz nem engedik a terhességmegszakítást, csak az anya egészsége, erőszak és más hasonló esetben), és lesznek, ahol - a választói elvárásoknak megfelelően - továbbra is liberális szabályozás lesz érvényben. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának döntéstervezete előzetesen kiszivárgott, ami már májusban néhol erőszakos demonstrációkat provokált, Los Angelesben például a terhességek megszakításának lehetőségét követelők csaptak össze a rendőrökkel. Ki gondolta volna akár csak pár évtizeddel ezelőtt, hogy egyesek ennek a jogáért fognak törni-zúzni?! A legszürreálisabbak ezek közül is a Berlinben, Londonban és másutt megtartott tüntetések, amelyek során egy másik állam legfelsőbb bírósága által hozott, a külföldön tüntetőkre értelemszerűen nem vonatkozó döntés ellen demonstráltak. A Ne ölj!, az emberi élet védelmének mindenekfelettisége nem pusztán egy vallási parancs, de legalább a kora ókortól egészen a posztmodernig egyetemes (ex morális naturális, természeti törvény is volt, amelyet az Istenben nem hívők sem kérdőjeleztek meg. Számomra megdöbbentő, hogy ezt a tabut éppen a magukat megvédeni nem tudó életek esetén hágtuk át elsőként. Az anyák - és az apák is - nem rendelkezhetnek mások életével, hanem ezzel ellentétesen, éppen hogy mindketten felelősséggel bírnak a nekik kiszolgáltatott kis életeknek. Az Egyesült Államokban csak a Planned Parenthood nevű, rettentő eufemisztikusan „születésszabályozási” klinikákat üzemeltető cég évi 324 ezer terhességmegszakítást hajtott végre, ezzel évi 1,3 milliárd dolláros bevételt termelve, amely majdnem fele állami támogatás volt. Idehaza az abortuszok száma még mindig évi 22 ezer körül jár, és a „súlyos válsághelyzet” gumiszabályára hivatkozva (Súlyos válsághelyzet a „magzati élet védelméről” szóló törvény szerint az, amely „testi vagy lelki megrendülést”, illetve „társadalmi ellehetetlenülést” okoz. Ezt azonban senki nem ellenőrzi, az állapotos nő egyedül dönthet arról, hogy ez a válsághelyzet nála beállna-e a gyerek világra hozása esetén) a 12. hétig szinte korlátlanul alkalmazható. Könnyen belátható, hogy ellentét feszül a kormánypártok, a kormány és Orbán Viktor kormányfő önmagáról hangoztatott ún. keresztény-konzervatív, polgári világnézete és a jelenleg Magyarországon hatályban lévő abortuszszabályozás között. Európa utcai harcos erős emberének még a negyedik kétharmad után sincs elég merészsége a saját maga által hangoztatott világnézetéhez igazítani a magzati élet védelmét, ezzel megadva az elviekben mindenkinek kijáró életvédelmet a legkiszolgáltatottabbak számára is. * (A Magyar Hang szerkesztősége tisztában van azzal, hogy az abortusz kérdése - élethelyzettől, egészségügyi állapottól stb. nem függetlenül - mennyire bonyolult és sokaknak fájdalmas kérdés. Egyszerre állunk az élet pártján, s tudjuk azt is, hogy a lengyelországi szigor milyen tragédiákhoz vezetett már most. A témában születő, a téma érzékeny jellegéből adódóan sokaknak akár túl markáns véleményeket vitacikknek tekintjük - a szerk.) MAGA ITT A KULTÚRHÖRCSÖG? Posztmodern Taigetosz ■d Abortuszpárti tüntetés Washingtonban 2022. június 26- án. Mondd, mennyit ér az ember... FOTÓ: REUTERS/EVELYN HOCKSTEIN