Magyar Hirlap, 1899. december (9. évfolyam, 332-360. szám)
1899-12-01 / 332. szám
1899 deczember 1 KSAGYAR HÍRLAP 3 intézményeit polgárai szükségleteinek s a kornak színvonalára mindamellett fölemelhesse. A kvótabizottságok megegyezését elfogadtuk felelősségünk teljes tudatában s komolyan mérlegeltük azokat a nagy szempontokat, amelyek úgy az államgazdaság, mint a nemzetgazdaság érdekében sürgettek, hogy a monarkia két állama között függő kérdések elintéztessenek és hogy parlamentáris úton idéztessenek el. Ezek után kötelességszerűen az államháztartás szempontjából vettük bírálat alá a kvóta-ügy javasolt megoldását. A kormány szóbeli előterjesztéseiből, valamint saját számításainkból azt a megnyugvást merítettük, hogy számba véve a kiegyezésnek és a kiegyezéssel egyidejűleg rendezett egyéb ügyeknek eredményét, számba véve továbbá,hogy az átutalási eljárás folytán Magyarország birtokába lép azoknak az összegeknek, melyek kamatait fogyasztási adók czímén megilletik és hogy a kiviteli jutalmak rendezése következtében nagyobb összegekkel nem lesz jövőre megterhelve, mint amelyek a magyar kivitelnek megfelelnek, végül pedig, hogy a kiegyezéssel egyidejűleg történt más egyezmények következtében is Magyarország államkincstára az őt megillető jövedelmeket ezután teljes mértékben élvezni fogja: az államháztartási egyensúly megzavarásától tartanunk ez okból nem kell és hogy — a kvótát beleértve — a kiegyezésnek teljes mérlege ránk hátránnyal nem záródik. Ha tehát a közös kiadásoknak főösszege jövőre szertelenül nem emeltetik — minek meggátlása mindig a törvényhozástól függ — bizton elvárható, hogy a javasolt megegyezés államháztartásunk mérlegét megzavarni nem fogja. Ebből merítjük azt a reményt is, hogy midőn a köztünk és Asztria között fönforgó pénzügyi vitás kérdések közül a legutolsó parlamentáris után rendeztetik, egyúttal hosszabb időre letűnnek azok a súrlódások és a nyomukban járó izgalmak, amelyek a két állam közgazdasági viszonyait eddig sajnos módon befolyásoltak. Reméljük, hogy ezután közgazdaságunk hosszabb ideig zavartalanul fejlődhetik és hogy ez alatt az idő alatt képesek leszünk keresetforrásainkat szaporítani és a régieket intenzívebb módon fejleszteni. Számítunk rá, hogy lehetséges lesz ez alatt az időszak alatt a valutarendezési és a vele kapcsolatos műveletet zavartalanul végrehajtani. Ezeknek a műveleteknek előfeltételei a kiegyezési törvényekben biztosítva lettek,részünkről pedig minden alkalommal és így ezúttal is nyomatékosan kívánjuk hangsúlyozni ezeknek alapvető jelentőségét. A pénzügyi bizottság tárgyalása során az az aggodalom merült föl, mintha a törvényjavaslat utolsó szakaszában foglalt az a feltétel, hogy a jelen törvény arra az esetre lép életbe, ha a megfelelő határozatok Ausztriában is törvényerőre emelkednek, akkér is értelmezhető volna, hogy a megfelelő határozatok a birodalmi képviseletről szóló 1867-iki törvény 14-ik szakasza alapján kibocsátandó császári rendelettel nyerhetnek Ausztriában törvényerőt. Erre nézve tudomásul vettük a kormányelnöknek azt a kijelentését, hogy a törvényjavaslat kérdéses szakaszában kifejezetten hivatkozás történik az 1867-ik évi XII. trvezikk. 19. és 20 szakaszaira, amely szakaszokban foglalt határozatok az egyezségnek a két országgyűlés által való elfogadását előírják, és az idézett osztrák törvény 14. §-a alapján kibocsátott császári rendeletnek a kvóta-egyezményre való alkalmazható voltát egyenesen kizárják. A delegáczió megalakulása. — Saját tudósítónktól. — A közösügyes vicze-parlament magyar fele ma alakult meg Bécsben. Az elnöki székbe Szapáry Gyula grófot ültették s az elnök elmondta a szokásos megnyitó beszédet. Szapdry grófnak természetesen sikerült a delegáczióhoz intézett szavaiban a sablonok korlátai közt megmaradni. Csak egy feljegyzésre méltó mozzanatról adhatunk számot. Szapdry ugyanis a közös ügyek költségeiről szólva rámutatott arra, hogy az ország nem egy nagy belső szükségletének kielégítését kell a pénzügyi helyzet nehézségei miatt elodázni. Ezt a delegácziónak is szem előtt kell tartania, bár az elnök másfelől megnyugvással utalt arra is, hogy a közös ügyek vezetői ennek figyelembe vétele szempontjából is megérdemlik a delegáczió bizalmát. Az osztrák delegáczió is ma alakult meg, de ott Vetter grófnak nem kevésbbé sablonos megnyitó frázisai után, amelyekkel a béke szilárdságát hangsúlyozta, már egy kis előcsatározás is folyt. Pacákék ugyanis meginterpellálták a külügyminisztert a belgrádi elitéltek ügyében, Goluchowski gróf azonban a kérdés élét hamar elvette, mert megérttette az interpellálókkal, hogy a diplomáczia nem avatkozhatik egy idegen állam bíróságának ítéletébe. Itt adjuk tudósításainkat: A magyar delegátusok érkezése. A magyar delegáczió tagjai Széll Kálmán miniszterelnökkel, Fejérváry báró honvédelmi és Lukács László pénzügyminiszterrel együtt ma délben Bécsbe érkeztek. A közös minisztereken kívül a delegáczió munkáján részt vesznek még a közös minisztériumokból a következők: A közös külügyminisztérium tagjai közül Szécsen gróf osztályfőnök, südenhorsti Ztiidinek báró rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Dóczy Lajos osztályfőnök, ettenachi Jettel udvari és miniszteri tanácsos, Mérey követségi tanácsos, Gagern báró osztálytanácsos, Erb báró és Szápáry Tibor gróf udvari és miniszteri fogalmazók. A hadügyminisztérium tisztikarából: Jekelfalussy altábornagy és Röckenzaun lovag osztályfőnökök, Canisius és Klar vezérőrnagyok, Krobatin lovag,Kerkulja és Elmayer ezredesek, Dobrucki lovag főhadbiztos, Abele báró alezredes és Urban őrnagy, a közös hadügyminiszter szárnysegédei. A haditengerészet részéről: Spaun báró tengerészeti parancsnok, Budisavljevics tengerészeti vezérbiztos, Görts sorhajókapitány, laflitz tengerészeti biztos, László Elemér, Hauser báró és Reményi Ferencz sorhajóhadnagyok. A közös pénzügyminisztérium hivatalnokai közül: Horovitz Ede lovag és Kenner lovag osztályfőnökök, Ungar gróf udvari tanácsos. A közös legfőbb számvevőszék részéről: Plener Ernő dr., Szentgyörgyi Gyula osztályfőnök, Salamon udvari tanácsos és Kostyth udvari titkár. Jett első ülés. A magyar delegáczió ma délután 5 órakor tartotta alakuló ülését. Jelen voltak a közös kormány részéről: Goluchowski Agenor gróf külügyminiszter, Széchen Miklós gróf osztályfőnök,lattyán Dénes báró miniszteri tanácsos, Dóczi Lajos osztályfőnök, Jettel udvari és miniszteri tanácsos, Gagern báró osztálytanácsos, Szapáry Tibor gróf és Erb báró udvari és miniszteri fogalmazó, Krieghammer Ödön br. közös hadügyminiszter, Jekelfalussy altábornagy, lovag Röckenraum osztályfőnök, Canisius és Klar vezérőrnagyok, lovag Krobatin és Elmayer ezredesek, lovag Dobrucki főhadbiztos, Abele báró alezredes és Urban őrnagy a közös hadügyminiszter szárnysegédei; a haditengerészet részéről: Spaun báró tengerészeti parancsnok, Budisavljevics tengerészeti vezérbiztos, Görts sorhajókapitány, laflitz tengerészeti biztos, László Elemér, Hauser báró és Neményi Ferencz sorhajóhadnagyok, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Horovitz Ede és Krenner osztályfőnökök és Ungár gróf udvari tanácsos; a közös legfőbb számszék részéről Plener dr. közös számszéki elnök, Szentgyörgyi Gyula osztályfőnök, Salamon udvari tanácsos és Kostyál udvari titkár. Széll Kálmán miniszterelnök a következő előterjesztést tette: Tisztelt országos bizottság! 0 Felsége a delegácziókat ez évi november hónap 30-ára összehíván, az ügyrend értelmében felhívom a tisztelt országos bizottságot, hogy megalakulni méltóztassék. Kérem, hogy a legidősebb tag a korelnöki, a legfiatalabb pedig a körjegyzői széket foglalja el. Azt gondolom, hogy méltóztatnak beleegyezni, hogy a korelnöki szék elfoglalására Nákó Kálmán gróf urat kérjem fel. (Élénk éljenzés.) Nákó Kálmán gróf korelnök az elnöki széket elfoglalván, üdvözli az országos bizottság tagjait és Zichy János grófot felhivja a körjegyzői teendők végzésére. (Helyeslés.) Ezután bejelenti, hogy Bánffy György báró rendes tag lemondván, helyette Firczák Gyula munkácsi püspök fog behivatni. Korelnök felhívja az országos bizottságot, hogy külön-külön elnököt és alelnököt, együttesen pedig jegyzőket és háznagyot válasszon. A választás megejtetvén, annak eredményeképp korelnök kihirdeti, hogy elnökké Szapáry Gyula grófot(Élénk éljenzés), alelnökké Szilágyi Dezsőt (Élénk éljenzés) és jegyzőkké Münnich Aurélt, Rudnyánszky József bárót és Teleky Sándor grófot (Éljenzés) végre háznaggyá Wodiáner Albert bárót választotta meg az országos bizottság. Nákó Kálmán gróf korelnök megköszönvén az országos bizottságnak iránta tanúsított jóakaratát, felkéri Szapáry Gyula gróf elnököt az elnöki szék átvételére. (Megtörténik.) Szapáry Gyula gróf az elnöki széket elfoglalván, a következő beszédet mondotta: Tisztelt országos bizottság! Fogadja a tisztelt országos bizottság azon bizalomért, amelyet irántam tanúsítani volt kegyes, legszívélyesebb köszönetem nyilvánítását és engedje meg, hogy ezen köszönetemet egyúttal elnöktársam, a jegyzői kar és a háznagy nevében is kifejezhessem. (Élénk helyeslés.) Az én feladatom teljesítését nagy mértékben megkönnyíti azon körülmény, hogy egyénileg a politikai helyzetnek és a politikai kérdéseknek megítélésére nézve az országos bizottság tagjainak nagy részével azonos álláspontot foglalok el, ami azonban nem fog engem megakadályozni abban, hogy elnöki kötelességemet részrehajlatlanul teljesítsem. (Tetszés.) És a bizottság minden tagja iránt egyenlő előzékenységgel járjak el. (Élénk helyeslés.) Az országos bizottság összeállításában ezen évben személyi változás is állott be, amelyről megemlékezni kívánok. Azon férfiú, aki évtizedeken át tagja és sok évben a bevett szokás szerint vagy elnöke, vagy alelnöke volt az országos bizottságnak vagy a hadügyi albizottságnak és aki ezen állásában az országos bizottság munkájának mindig nagy részét végezte, most nem tagja az országos bizottságnak, hanem más minőségben mint a magyar kormány feje vesz részt az üléseken. Az állás tehát, amelyet köztünk elfoglalt, változott, de nem változott azon bizalom, amellyel viseltettünk iránta és viseltetünk ma is. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy az országos bizottság nézetével találkozom, ha az országos bizottságnak hosszú éveken át volt elnökét, Szeli Kálmánt jelenlegi állásában melegen üdvözlöm. (Élénk éljenzés.) Tisztelt országos bizottság! Daczára azon nagy összegeknek, amelyeket az európai hatalmak éven,kint hadügyi költségekre költenek és amelyek elől saját biztonságunk érdekében mi sem zárkózhatunk el; politikánk czélja csak a béke politikája lehet. (Helyeslés.) Ezen irányt követtük éveken át és úgy a külügyminiszter urnak a múlt évben tett előterjesztései valamint az általános külpolitikai helyzet azon föltevésre jogosítanak, hogy a kormány idei előterjesztéseiben is ezen érdekeknek megfelelő arány fog érvényesülni. Ezen országos bizottság mindenkor a helyzet magaslatára emelkedve megszavazta azon összegeket, amelyek a haderő föntartására és fejlesztésére szükségesek, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ország közgazdasági helyzetét annyival inkább, mert köztudomású, hogy a pénzügyi tekintetek arra késztetnek, hogy belügyeink terén sok oly szükséglet kielégítését halasszuk el, amelyeknek megszavazása az ország érdekében kívánatos volna. Bizonyára meg fogja könnyíteni az országos bizottság feladatát azon körülmény, hogy a közös kormány padjain ismét azon férfiakat látjuk, akik ezen helyzetet ismerik és figyelembe veszik és akik már több év óta töltik be ezen állásukat. Azon előzékenység és nyíltság pedig, amelyet minden kérdés tárgyalásánál tanúsítottak, azon föltevésre jogosít, hogy a viszony ezen országos bizottság között és köztük ma is oly szívélyes lesz, mint volt eddig.Elénk helyeslés.) Mióta ezen országos bizottság 1898. évi május havában Budapesten működött, ő Felségét és a magyar hazát nagy csapás érte Magyarország koronás királynéjának bekövetkezett halála által. Minden magyar ember tudja, hogy a boldogult királyné mit tett nagy kitartással, hogy a 67. előtt fennállott ellentétek kiegyenlíttessenek. Élénk emlékünkben van, hogy mily előszeretettel használta anyanyelvünket, valahányszor közöttünk megjelent, mily érdeklődéssel és jóindulattal viseltetett a magyarok iránt. Ezekből eredt azon rajongó szeretet, amellyel az egész nemzet iránta viseltetett. Halálának híre megdöbbenést és mély fájdalmat okozott a palotáktól a gunyhókig, a társadalom minden rétegében. Ezen fájdalomnak méltó módon adott kifejezést az egész ország. Miután ezen csapás bekövetkezte óta holnap jelenik meg először ezen országos bizottság Ö Felsége előtt, felhatalmazást kérek a tisztelt országos bizottságtól arra, hogy mély fájdalmunknak ezen alkalommal az országos bizottság nevében adhassak kifejezést. (Élénk helyeslés.) Midőn ezen országos bizottság ez évi működését megkedzi; nem tehetjük ezt méltóbban, mintha megemlékezünk arról, aki ezen országos bizottságot a mai napra összehívta. (Ennök és a jelenlévők felállnak.) A monarkia dualisztikus szervezete folytán ő Felsége uralkodási gondjai sokkal nagyobbak,