Magyar Hirlap, 1919. február (29. évfolyam, 29-49. szám)
1919-02-02 / 29. szám
Budapest 1919 . XXIX. évfolyam 29. szám Vasárnap, február 2 MAGYAR HÍRLAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 63 korona, félévre 30 korona, Főszerkesztő ét kiadótulajdonos Szerkesztőségét kiadóhivatal: Budapest, VI. ker., Vilmos negyedévre 15 kor., egy hóra 5 korona, 1 császár-ut 61. EGYES SZÁMÁRA: Helyben, vidéken és a vasúti állomásokon MÁRKUS MIKSA -■'kZ — --Szerkesztőségi telefon 36-96 .: Kiadóhivatali telefon 44-09, 20 fillér. Interurbán telefon b-78 'zzzz_________...................................................................................... ■ lYT^.ri „ r"i":„ ,, Az isteni bíró elé hogy áll majd a románok királya? Mert úgy tudjuk, keresztény király a román király is ! feni pogány tatár! Eljön majd az ő órája is és hite szerint meg kell jelennie a Mindenható itélőszéke előtt, ahol nem aszerint bíráskodnak majd fölötte, hogy az ententehoz tartozott-e, avagy a középhatalmakhoz. A könyörületesség Istene előtt miként fog megállani Hohenzollern Ferdinand, akinek alattvalói botozzák és nyúzzák és besózzák a szerencsétlen erdélyi magyarokat? Hetek óta jönnek a hírek arról, hogy a románok Erdélyben úgy garázdálkodnak , mint ahogy 1848-ban garázdálkodtak, amikor a szerencsétlen magyar nemzet fel akart szabadulni a Habsburg elnyomása alól. Ha ez akkor vyomos sikerült és ha a magyar nemzetnek most is a Habsburg Imperium alatt kellett háborúba indulnia, nem lévén ura a maga sorsa felett, ebben része volt a románoknak is, akik Bécs uszítására vadállati dühvel estek neki a szabadságukért küzdő magyaroknak. Bécs ma már nem uszít , de a 48-iki vadállatok, azok maradtak ma is. Ha nem igaz, amit szerencsétlen erdélyi testvéreink panaszolnak, ha nem igaz az, hogy szülőanyákat botoztak a bestiák, miért nem nyilatkoztatják ezt fel, miért nem engedik meg, hogy a magyar kormány a helyszínen vizsgálatot tarthasson? Miért nem szólítanak fel francia, angol, amerikai urakat arra, hogy a magyar kormány képviselőivel bizottságba egyesülve nézzék meg, hogy mi történik a megszállott magyar területeken? És meddig tűrjük még, hogy Apáthyról azt a rettentő hazugságot terjesszék a románok, hogy bolseviki agitátor! Ezt az erősen nemzeti érzésű világhírű magyar tudóst nem hagyhatja cserben sem a magyar nemzet, sem pedig a műveit külföld! Uraim, az entente-ot képviselő urak! Fehér asszonyok és fehér emberek a kannibálok kezén van- nak! Ilyen híreket kapunk és tehetetlen sírunk véres könnyeket. Az ententehoz tartozó müveit államok kötelessége s elsősorban a franciáké, hogy szigorú vizsgálatot tartsanak. Mert ha az bizonyossá is jön, hogy a románok a leghallatlanabb becsületsértést követik el a nemes francia nemzet ellen, mikor a Balkán franciáinak mondják magukat, a fraciáknak nem lehet közömbös, hogy a történelem, ha nyugodtan tűrik e förtelmeket, Európa románjainak tatálta őket elnevezni. .. '« . | v Ipolyságot visszafoglaltuk A csehek mindenütt visszavonulnak (A Magyar Hírlap tudósítása.) Ipolyság, február 7. A csehek egyes helyeken visszavonultak a demarkácionális vonalon túlra. Az ipolysági vasúti állomás csapataink kezén van. A komáromi utat a csehek elzárták és beszüntették ezen a közlekedést. Valószínű, hogy a csehek rendesen mindenütt visszamennek az Ipolytúlsó oldalára Most kezdődik a békekonferencia nagy munkája Olaszország igénye az adriai partvidékre — Franciaország német területeket követel — A Balkán- kérdések komplekszuma Newyork, jan. 31. A Magyar Távirati Iroda szikratávirita a budapesti rádioállomás útján Az International News párisi tagiautója jelenti. Miután a békeértekezlet elfogyta a német gyarmatok, a csendes-tengeri szigetek s az afrikai gyarmatok internacionalizálásának elvét s kimondotta, hogy ezeket a területeket annak a nemzetnek ellenőrzése alá helyezik, amely legalkalmasabb a közigazgatás vezetésére, s az értekezlet más nagy kérdések elintézésével fog foglalkozni, amelyek előreláthatóan nagy és heves vitákat fognak provokálni. E kérdések közé tartozik Olaszországnak az Adria partvidékére vonatkozó igénye, Franciaországnak Németországgal szemben támasztott területi követelései és a Balkán-kérdések összesége. A népek ligájának albizottsága hétfőn kezdi meg üléseit Murat herceg palotájában. Ezeken az üléseken fogja befejezni a plenáris konferencia elé terjesztendő javaslatokat. A békeértekezlet megválasztotta azt a bizottságot is, amely meg fogja állapítani a Németország által fizetendő hadisarcot. A románok tüzérséggel támadnak (A Magyar Hírlap tudósítása.) Kolozsvár, febr. 1. Ismeretes, hogy Pahé francia tábornok a román csapatoknak parancsot adott, hogy a lövöldözést szüntessék be. Ezzel szemben megállapítható, hogy a tegnapi nap folyamán, tehát közvetlenül az előbbi parancs kiadása után, a románok Szucsa mellett még tüzérséggel is lőtték a vasúti vonalat. 11 A románok halálra gyötrik Apáthy Istvánt A Magyar Hírlap tudósítójának telefonjelentése: Kolozsvár felír. 1. Apáthy István kormánybiztos, akit a románok még mindig Nagyszebenben lógva tartanak, a románok kvalifikálhatatlan bánásmódja következtében tegnap este hirtelen rosszul lett. Súlyos betegségbe esett a bánásmód miatt, amelyben a románok részesítik. Orvosok véleménye szerint állapota rendkívül súlyos, sőt alig van remény az életben, maradásra. Ma délelőtt Apáthyt meglátogatta a felesége, akivel fél óráig elbeszélgetett. A beszélgetés során Apáthy eszékiellenül esett össze. Amikor ismét eszméletre tett, nagyszívfájdalmakról panaszkodott. Dacára azoknak a lelki és testi szenvedéseknek, amelyekkel a románok Apáthyt gyötrik, eddig semmi intézkedés nem történt abban az irányban, hogy fogságából kibocsássák. A románok még mindig a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartják Apáthyt. * A román atrocitásokról jelentik meg a Magyar Hírlap tudósítói: Zilahon Csiky Ferenc főhadnagyot, a nemzetőrség parancsnokát, Balázs György városi mérnököt, lakosai Gyula Jászolgabunt, Xprok István alispánt és Solymossy polgármestert elvitték, lakásukat feldúlták. Ugyancsak Zilahon löledették Grosz Gyula tanítót, Kisütsz Demetert és Horváth Jánost. Megy csendőrt azért, mert fegyvereiket a románok betörése előtt elküldötték, botbüntetésre ítéltek, amelyet addig kellett volna folytatni, ameddig bele nem pusztulnál.. .A négy csendőr kilencezer koronával vesztegette meg a b őrszemet,s így megmentette életét. Ezeket az ítéleteket Illés Juán román százados hajtja végre. Ziláht megszállása után huszonnégy órai szabad rablást engedélyezett a román katonáknak. Zsibón a szocialistákat hamisító plakát miatt üldözik a románok. A lakoság értéktárgyait Romániába szállítják. Sem nyugtát, sem pénzt, semmit nem adnak. Szilágycsben Papp Zsigmond dr. a botozásba belehalt. Katonák beszélik, hogy parancsai szerint útirányuk a Sarmaság, Szilágysomlyó, Nagykároly és Debrecen. A románok Kolozs és Békés vármegye határáig, Kissebesig és Csúcsáig nyomultak előre. Kissebesen és Csúcsán nagy kőbányák és fatelepek vannak. Január 17-én vonultak be a románok e két faluba. A román lakosság ünnepséggel fogadta a megszálló csapatokat. A románok nyomban bevonulásuk után lefoglalták a bányáknak nagy dinamitkészletét. Szike Ferenc bányaüzemvezetőt, akit azzal vádoltak meg, hogy dinamitot adott a székely katonáknak a vasutak felrobbantására, letartóztatták. Elvitték Bánffhunyadra, ott két napig kínozták és vallatták, azonban eredmény nélkül, mire hazaengedték. Kissebesen a csőcselék román nemzetőrök segítségével fosztogatott és rabolt, fegyveres erővel támadt a védtelen lakosságra. Magyar tisztviselőket, mérnököket, gépészeket, munkásokat kikergettek lakásukból és holmijaikat tönkretették. Hasonlóképpen fosztogattak Csúcsán is. Több embert kiraboltak. Dr. Katonát, az ottani körorvost, egy idős urat összeszurkáltak, a gyógyszerészt megverték. A fosztogatásoknak a reguláris cseh csapatok vetettek véget. A románok tovább vonultak Bihar megye felé. Körösfehértónál azonban útjukat állották a székelyek és visszaverték őket Malomszegig. A székelyek itt megszállották a vasúti állomást, másnap azonban a románok erősítést kaptái, s a magyarokat visszavetették. Ezt az időt a kissebesi és csúcsai magyar lakosság arra használta fel, hogy elmeneküljön. Vagyon és jármű kevés volt, úgy hogy, csupaszon, ráidén nélkül kénytelenek votlak. Nagyváradra elmenekülni. Hideg időben, nyitott marhakocsikon utaztak a menekültek, kik közül sokan megbetegedtek.